Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

• 639 Az országgyűlés 39. ülése 1948. urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét feLolvasni. FARKAS GYÖRGY- jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter , úrnak arról, hogy az új és régi kisbirtokosok nehezen tud­nak bekapcsolódni a rizstermelésbe, mert nem tudják megszerezni a vízhasználati jogot?*' Mit kíván tenni a miniszter úr e sérelmes helyzet megváltoztatása tárgyában! Budapest» 1948 január 29.« ELNÖK: Bakó Kálmán képviselő urat il­lteti a szó. BAKÓ KÁLMÁN (kp): T. Országgyűlés! A felszabadulás után Magyarországon meg­történt a földreform. 650,000 kisember jutott ' földhöz? Ez annyit jelent, hogy Magyarorszá­gon a nagybirtokrendszer megszűnt és a kis­% birtokrendszer foglalja el a helyét Ebből egé­" szén* világosan látszik, hogy a gazdiasági kö­rülményeinknek is meg kell változniuk, a külterjes gazdálkodásról át kell térnünk a bel­terjes gazdálkodásra.' Látjuk, hogy hellyel- , közzel ennek a lehetősége már meg is van. Feltétlenül törekedni keli arra» hogy ezt a.. kérdést előbbre, vigyük, mert hiszen világos, hogy öt-hat vagy hét-nyolc hold földiből laiz új földbirtokos nem tud családostul megélni. Márpedig a földreformnak éppen az volt a célja, hogy a földből megéljenek azok az em­berek, akik megkapták. ­r > Most vizsgáljuk meg a" kérdést, hogy ott, ahol már mutatkoznak lehetőségek, mint pél­dául a rizstermelésnél, hozzájutnak-e a kisem­berek ahhoz a bizonyos foglalkozási ághoz, • amely ma igen jelentős jövedelmet biztosíta­na számukra. Ha ezt megvizsgáljuk, meg kell állapítanunk» Ihogy nagyon nehézkesen. Ha kö­rülnézünk Szolnok vármegyében és több olyan vármegyében, ahol a'Berettyó, a Körös, a Ti­sza folyik, ahol a rizstermelésnek lehetősége van» ha átvizsgáljuk a névsort, hogy kik kap- " nak/ vízjogot, kik tudnak rizsfőidhöz jutni, ak­kor meg kell állapítanunk, hogy igencsak mindenki hozzájut, de legkevésbbé jutnak hoz­zá .az új földbirtokosok. De nem is csak az új földbirtokosok, hanem a régi birtokosok közül is aibbaji a társaságban, amely könnyen meg­szerzi a vízjogot, pesti gyárostól, kisvárosi patikusig» vagy likőrgyárosig mindenki sze­repel. Azt látjuk tehát, hogy a kisemberek ki» vannak semmizve. Ezen a helyzeten most segíteni kell, mert tűrhetetlennek látom azt, hogy most egyszerre felcsapnak gazdálkodónak meg bérlőnek azok, akiknek semmi közük a földhöz, csak most megérezték a jó rizsszagot vagy a rizs jöve­delmének szagát és most Pestről, meg min­dienünneu szaladgálnak lefelé és százholdjá­> val veszik ki az új földbirtokosoktól, kispa­rasztoktól a földet, a hasznát elteszik, a kispa­rasztok pedig az egy mázsát kapják holdan­ként. Mindez nem azért történik, mert a kispa­raszt r nem szeretne rizst termelni. Egészen másról van szó. A kisparasztok nem tudják megszerezni a „vízjogot. Elutasítják őket, ha eljárnak az ügyben, azt mondják: már nem tudunk vizet adni, mert már le van kötvei (Egy hang a néppárt soraiból: Hol van a FéKOSz?) Sokszor előfordul az» hogy amikor a kisemberek tömegestül nem kaptak vízjogot, UErva-nakkor megjelenik abban a községben egy társaság» az után érdeklődve, hogy van-e rizsterületnek való föld kiadásra. Van» a kis­parasztok odaadják, mert hiszen azelőtt már * évi február hó 4-én, szerdán* 640 megpróbálták és nem kapták meg a víz jogot. És mi történt? Pár hét múlva a tisztelt tár­saság megkapta. Erre szörnyűiködnek a kis­parasztok, mondván: nekünk nem volt víz, de ime» ezeknek van. Mi az oka ennek a helyzetnek? Az, hogy a vizi társulatok is benne vannak ezekben .a ma­nőverezésekben, a fülüktől a talpukig. Néhány adatot ismertetek, hogy mindjárt alátámasz­szam az általam elmondottakat. Neveket egy­előre nem dl vasok fel. (Halljuk! Halljuk!) 1 Fölolvashatom a neveket is, de az idő telik. Szóval van itt egy társaság, amely vízjogot kapott. Karcagon Birkás Lajos volt tisztviselő, -• Szendrei Lajos bérlő — akiket most olvasok, azok közül egy se hivatásos mezőgazdasággal foglalkozó — özvegy Rényi Tiborné gyáros, Simon János ügyvéd. Középtiszai ármentesítő társulat, karcagi társulat, Herbály Kálmán" bérlő, öntözési hivatal, középtiszai ármentesítő társulat, Marót] Gyula vízmester, Viczián Pál miniszteri tanácsos 100 holddal, Szalóki Ist­ván útbiztos, Farkas István ingatlan forgalmi­iroda tulajdonos. Nagy Miklós kovácsmester, Alföldi Imre géptechnikus. Mándoki orvos, Fazekas Lajos kocsmáros, Tóth Árpád pék­mester, Kiss János szabómester. Sipos István­né tanítónő stb. Szóval ezek a régiek, akik már vízjoggal rendelkeztek a múltban. Hogy meny­nyi lett ebből az'idén,, az majd ezután derül ki. Ezekből láttuk, hogy nagyon sok ember kapott vízjogot, akinek a földhöz semmi köze sincs. Nézzük meg most azt, hogy kik nerm kaptak. Kunmadarason Tóth Imre újbirtokos. aki­nek kész telepe van, nem kapta meg a vízjo­got. Tőrös „Sándor szintén nem kapta ^meg. neki is két rizsterülete van.-Kerékgyártó Zsiga, kunmadarasi ember szintén nem kapta meg a yízjogot; 14 holdja van. Előtte és utána Suda Dezsőnek van új telepe, akinek több háza van és pestszenterzsébeti lakos, dudának Kerék­gyártó előtt és után van a rizsterülete és Ke­rékgyártó mégsem kapta meg^ a vízjogot an­nak .ellenére, hogy Suda később kérte, mint Kerékgyártó Zsiga. Nem kapták meg a Bagi­örökösök, nem kapta meg Magda Bálint, aki^a vizitársulattól 80 holdat vett ki. Nem kapták meg Berki és társai, akik a műszaki költsége­ket befizették és a munkálatokat is elvégezték. De még tovább is felsorolhatnám azoknak a neveit, akik nem kaptak víz jogot. Ha már kiosztottuk a földet, akkor lehetőséget kell adnunk azoknak az emberéknek, akik földmí" vetéssel foglalkoznak, arra, hogy az előnyök­ben .is részesülj ének és ne legyenek kényt elé­nek, bár földjük megvan, kubikosmunkát vé­gezni rizsföldeken. Most clZ ci helyzet, hogy ezek a bérlők és ezek a társaságok megkapták a földet, — de nem azért, hogy kubikolni men­jenek- Az a kisgazda sokszor kénytelen nap­számos munkát, kubikmunkát végezni, ott dol­gozni a saját földjén, hogv pénzt keressen, földjének jövedelmét pedig más^ teszi zsebre. De tegyünk egy összehasonlítást a műked­velő rizstermelők és a paraszti, termelők kö­zött. Meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést nem­zetgazdasági szempontból is, hogy világosan lássunk: mit termelnek a műkedvelők és mit termelnek a parasztok­Birkás Lajos volt tisztviselőnek három hold rizsföldje van. Egyéves a rizsterülete és holdankint egy mázsát termelt. Kérdem: érde­mes ilyennek vízjogot ' adni? Szendrei Lajos­nak 8 öioldja van. egyéves a rizs^trületíeí és> 10 mázsát termelt holdankint. Szalóki »István útbiztosnak 12 holdja van, négyéves a rizsterü"

Next

/
Thumbnails
Contents