Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

623 ' - Az országgyűlés 39. ülése 1948. öreg- özvegy asszonynak és mivel ez a rende­let azt-Is kimondja, hogy 1945—46-ra és 1946— 1947-re » további rendelkezésig- nem lehet ha­szonbérleti igényeket bejelenteni, sőt azt m kimondja, hogy a, haszonbér]eti szerző­dés rr legrövidebb időtartama négy év, a bérlő az eJőző pontra való hivatkozás­sal nem fizet egy fillért sem, viszont a főidet nem adjai át, mert a rendelet módot nyújt neki arra, hogy négy évig ő legyen előnyben. Tessék eljönni, név szerint tizet is felsorolhatnék, de nem akarom az, időt töl­teni vele, hogy részletesen ismertessem ezeket az eseteket, ahol a haszonbérbeadó jövedelme alig haladja meg a minimumot, a 100 arany koronát. (NAGY Károly (kp): Nincs rá szük­ség, nagyon jól ismerem a problémát. — (Zaj a demokrata néppárt soraiban.) ' ' ' Én ott élek, ahol a föMbirtokniegosztás önkénytelenül is talán a leghelyesebb volt az egész országiban. Makó város 42.000 katasz­trális holdjából csak hat embernek volt száz holdnál több földje, de ennek a hat embernek is mindnek öt vagy : hat családtaginál! többje volt. . ügy látom , itt az a tendencia érvényesült, mintha Isten iíudja milyen nagy kapitalisták adnák ki a földeket szegény kizsákmányolt bérlőknek. A helyzet. ezzel szemben az, hogy a bérlő sokszor sokkal jobb gazdasági'viszo­nyok között él, mint a bérbeadó. (Ellentmon­dások-a kommunistapárt soraiban.) A bérbe­adó sokszor rá van kényszerítve a bérbe­adásra^ mert például özvegyasszony és nincs olyan idős gyermeke, aki megmunkálhatná a földet, a bérlőnek pedig megvan a gazdasági felszerelése s amikor ilyen olcsón hozzá tud jutni a földhöz, természetes, hogy azt bérbe veszi. (NAGY Károly (kp) : Bérbeadó 50 holdon fe­lül van! — Zaj.) Közbeszólásokkal nem lehet ezt a kérdésit elintézni. Van a rendeletiben egy olyan pont, ameüy szerint ha a birtok 30 katasztrális holdnál na­gyobb, akkor a közigazgatási bizottság mező­gazdasági albizottsága bírálja el, hogy nem voflna-e helyesebb azt a 'birtokterületet kis haszonbérletek formájában, értékesíteni.' Ez így ás történik. ^Csanád megyében volt már vagy tíz ilyen Javaslat Egészen természetes hogy a gazdasági albizottság azt mondotta, hogy azok a területek eTőnyösebben használ­hatók kis haszonbérletekként. Negyvenből das területekről «van szó, amelyek jórészb'en be vannak vetve őszivel, amelyek pedig nincse­nek bevetve őszivel, fel vannak munkálva ta­vaszira. Van bennük rendes bérlő. Most^pedig a gazdasági év közepén elveszik a "bérlőtől azt a földet, amelyet ő megmunkált és ki fog­ják osztani. Erre kerül igénvlő. A bérlőnek megvan a viszontkereseti joga, hogy ő köve­telheti a munkabért és a vetőmagot, csak az a hatóság nincs-megjelölve, amelynél ezt majd végre is tudná hajdani. . Azt "se felejtsük el, hogy Magyarország •tiszántúli része, a Nagyalföld, ahonnan én való vagyok, tanyás 'település. Aki, egy ki­csit Isi foglalkozott történelemmel, az tudja, hogy mi az a tanyás település. ^A török járás idején a kisebb falvak elpusztultak, a lakos­ság nagyobb helyekre tömörült, később pedig a. gazdasági adottságok következtében az em­berek a lakóhelyüktől 15—20, sőt 30 kilométer távolságiokra is eső szántóföldön voltak kénytelenek épületeket emelni maguknak, hogy eredményesebben gazdálkodhassanak. évi február hó 4-én, szerdán. 624 Így a lakosság jórésze kiment a földekre lakni, altiatokat nevelt földjét okszerűen művelte és trágyázta- Most, ha- a 25 kilomé­terre levő 40 holdas birtokra kimondja az al­bizottság, bogy öt hoidankmt kishaszombér-­fetben jobban hasznosítható, akkor a nemzet­gazdaságnak ebből óriási kára származik, mert a kisbaszonbérlet nem tud majd okszerű művelést folytatni, lég-főképpen hém tud' ok­szerűen trágyázni és az elaprózott 5—6 hol­das birtokokon nem lehet tenyészállatot sőt egyáltalán állatot nevelni. Mindenféle szem" pontiból szükség volna arra, hogy egylsléges-mű­vplési'alatt legyem a föld. Végezze ezt a tulajdo­nos, ha pedig ő nem képes rá, akkor a bérlő.. Van egy pont ebben a rendeletbem, amely kimondja, hogy a földön tevő épület haszon­bére — egy szobás-konyhás lakásé, amely négy darab álHatra való melléképülettel ván ellátva — nem lehet több két mázsa" búzánál, azaz 160 forintnál vagy amennyiben ennél nagyobb, akkor három máizsa búza, va,gy rozs az ára. (15.00) Ha ezen a 15—20—30 holdas vagy akár nagyobb földbirtokon van egy akkora épü­let, amely Sanmak a földimiveliőnek minden­féle szempontból megfelelő lakóhelyet bizto­sít, ez nem ér annyit, mint Szegeden vagy Budapesten egy négyszobás lakásnak csak egyhavi bére? Ha pedig ilyen 12 aranykoro­nás haszonbérek mellett az az épület tönkre­megy, aminek ki van téve, mert nem beton­ból van, mint a városi épület, ha megtépázza egy vihar, akkor a tulajdonos 20 esztendő laílatt nem fog" annyit megtakarítaná, amennyi­ből meg javíttathatja, pedig ha az az épület tönkremegy, iáikkor egy ember lakás nélkül marad és emellett ez. nemzetgazdasági kár is­Itt van nálam egy írás, amely eigy 12 hol­das birtokos adatait tartalmazza. Van egy kis~ háza, házát csak lakásnak használja feleségé­vel együtt, 57 éves, tehát nem /lehet meg­álCapítani, hogy olyan rokkant-e már, mert azt nem mondja ki a rendelet, hogy hol kez­dődik a határ, ahol rokkantnak vagv öregnek miimősíthe'tő valaki» amikor szabadon Segyez­kedheiik. Ennek az embernek összes közterhe. 1.490 forint,. enn3Ú közteher befizetéséért fe­lelős. Van 12 hold földje, egy kis tanyával és a rendelet értelmében ehhez, lehet 1139 fo­rint jövedelme. Ennek összes haszonbére — 12 mázsa búzával számolva 26-30 forint. Ebből 1490 forint Mzttaherért felelős, ezt be is hajtják rajta, ha, nem fizeti meg, marad 1.140 forint jövedelme. (NAGY Károly (kp): Ez egyévi adó?) Egyévi — felsorolhatnám. De itt van egy másik eset, Nevet^ nem mondok, idős 82 éves emberről! van szó, fia elesett az első világháborúban, unokája a mostaníifoan, 20 hold földje van, tehát nem éri­éi a. 600 koronát kisíbérletnek. minő'ml. A bérlő már két év óta nemi fizet semmit, mert azt mondja, hogy a rendelet értelmében nem^ le­het rajta ezt a kétévi .követelést, 29 mázsa búzát végrehajtani, az adóhivatal pedig min­dennap zaklatja, az öreg pedig ott fekszik és az orvosnak sem tud fizetni. Ilyen dolgokat eredményez ez a rendelet. Nekem sorozatosan, tizével-húszával hoznak ilyen, adatokat és elhiszem, hogy így van, mert látom 'a: dolgokat. Aki itt képviselőskör dik I Budapesten vagy bemegy a pártba, m az ezeket neon ismeri, de jöjjön ki vidékre, jöj­» jön elli mihozzánk, ahol konyhakerti termelés'

Next

/
Thumbnails
Contents