Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

021 Az országgyűlés 89. ülése 1948, lesznek hárítva. Nyolc napon beiül jelentéseket kérek a fentiek .értelmében, valamint a beszedés eredményét is közöljék hivatalommal.« Az eredmény az lett, hogy a községek egyhangúlag megtagadták a tenyésztési díjak befizetését. (Felkiáltások a demokrata néppárton: Nagyon helyes!) Erre kijött egy vármegyei hivatalnok, aki a gazdák szívére lelkére akart' beszélni és.amikor így sem ment az ügy, a tejcsarnok pénztárosánál a gazdáknak a tej után járó összeget foglalta le £rre a célra, (Felkiáltások a demokrata néppárton: Hallatlan! — .CSEPE Jenő (dn): Milyen jegeimen 1 Hivatalos hatalommal való visszaélés!) azt az összeget, amelyet a tejet beszolgáltató gazdáknak _ fizetnek ki. Ezt a szerencséden kis összeget is lefoglalták erre a célra. Ezek után a felháborító adatok után nem tudom elképzelni azt, hogy a népakarat elleni ezt a törvényt, amely az állattenyésztési alapok felállításáról intézkedik, továbbra is megtarthatnánk. Tiszteletteljes indítványom az, hogy ha elfogadjuk a vármegyei ellenőrzést a tenyésztési színvonal, a fajtakiválasztás, a gondozás tekintetében, akkor ezt tegyék a gazdasági felügyelőségeknek hivatalból kötelességükké és ne csak aktából dolgozzanak az irodában, hanem tessék nekik kimenni a vidékre, a falvakba a gazdák közé és megtárgyalni velük a problémákat, felvilágosítást, útmutatást adni gazdasági kérdésekben. (MÉSZÁROS Ödön (dn): De kimennek végrehaj-, tani!) Én a magam és pártom nevében, de azt hiszem, az országgyűlés minden parasztképviselője nevében is beszélhetek, amikor azt kérem, hogy az állattenyésztési alapok felállításáról szóló törvényt változtassuk meg. Meggyőződésem, hogy demokráciánkat is szolgáljuk, ha közérdekű, jó törvényeket hozunk. (Élénk helyeslés és taps az ellenzéken.) ELNÖK: Az interpellációt az országgyűlés kiadja a földmívelésügyi miniszter úrnak. Következik Szőnyi Imre képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a 12.910. sz. kormányrendelet egyes rendelkezései tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék *.az interpelláció szövegét felolvasni. CZÖVEK JÓZSEF jegyző (olvassa): »A 12.910. sz. kormányrendelet egyes rendelkezései, amelyek kishaszonbérletekről és általában a földhaszonbérek megállapításáról szólnak, mivel a rendelet a bérleti szerződések megkötésének időpontja után jelent meg és visszaható hatállyal bír, a mezőgazdasági termelésre nagy mértékben zavarólag, sőt akadályozólag hatnak. Kérném a miniszter urat, hogy a* jelzett rendeletet a gyakorlati élethez megfelelően alkalmazva; módosítsa. Budapest, 1948. évi január hó 16-án.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. SZŐNYI IMRE (kg): Igen t. Országgyűlés! A 12.910. számú rendelet tulajdonképpen egy rendeletsorozatnak az egyik része; es ugyanis a 10.970/1946. évi rendeletnek bizonyos módosítása és azzal vonta magára, a figyelmet, hogy ugyanezen rendelet alapján kiadta a földmívelésügyi miniszter a 12.281. számú rendeletet, mely a földhaszonbérletek, illetve a haszonbérleti szerződések elbírálását a kisbirtokosok és földmunkások országos szervezetének földbérlő szakosztályára bízza. évi február hó 4-én, szerdán. 622 Ebben két , olyan pont van, amelyre azt kell mondanom» hogy már az elindulás helytelen. November 1-én adták ki a rendeletet, márpedig, aki földdel foglalkozik, tudja, hogy a föld haszonbérbeadásának ideje augusztus szeptember, maximum október. A rendelet tehát először is azzal váltotta ki legfőképpen az ellenhatást, hogy a megfelelő időpont után' «dV ták ki, másodszor pedig azzal, hogy egy olyan érdekképviseleti szervre bízta az elbírálást, amelyben csak az egyik fél, i i. csak a; haszonbérlő fél van képviselve. Az eredeti rendelet, amelyet módosítottak, a 10.970. számú rendelet, ha már egyáltalában elfogadjuk is azt az elvi álláspontot, hogy kormányhatóságok ilyen döntő módon beleszólnak niagánegyezségbe, sokkal jobb volt, mint ia mostani módosítás, mert tágabb kereteket, tágabb lehetőséget biztosított. Ez ugyanis kimondja, rögzíti, hogy földet haszonbérbe adni csak búzaértékben lehet. Hát tessék megnézni az országot: Magyarországon, a középeurópa»] búzatermelés hazájában sokat mondok, ha a földnek 25 százalékán termelnek búzát. Még hozzá a búzának kötött ára van. Hogyan lehet azt kiszabni, hogy búza-haszonbér legyen? A búzavaluta szükségvaluta volt, amelyet a földmívelő lakosság az inflációs időben önként alkalmazott. (KOZMA József (kp) : Nem kell haszonbérbeadni!) Majd rá fogok térni, hogy mennyiben kell, mennyiben nem kell. Ha már a kormány átvette a népnek ezt a kialakult szokását, akkor miért nem hagyta benne a rendeletben azt, ami az előző rendeletben benne volt hogy tájegységenkint, vidékenkint a föld fekvése szerint bizonyos megegyezésre lehetőség maradjon? Ez a rendelet nem ad erre módot, hanem mereven kimondja, hogy kataszteri aranykoronánként szántóföláhasznáíat esetén a haszonbér 12 kilogramm, amennyiben cirok, paradicsom, kender termelésére használják, 16 kilogramm, ha pedig kertészeti célokra, hagyma, vöröshagyma, paprika, akkor maximum 23 kilogramm búza lehet a haszonbér kataszteri arany koronánként. Ami pedig azt illeti, hogy nem kell haszonbérbe adni, közbeszóló t. képviselőtársam, aki maga is földiníveléssel foglalkozik, bizonyára nagyon jól tudja, hogy nagyon sok helyen tönkrement a földmívelő ember gazdasági felszerelése, nagyon, sok helyen pedig a családfő odavan és ottmaradt az asszony kisgyermekekkel, 5—10 hold földdel. Előfordul, még ha a gazda itthonmaradt is, hogy nem maradt semmiféle állata vagy felszerelése. Átmenetileg tehát haszonbérbe adja. Az is előfordul, hogy a tulajdonos közalkalmazott, például levélhordó postás, vasutas vagy kistisztviselő, akinek még van egypár hold földje, viszont <mz élethivatása nem engedi, hogy maga munkálja meg. (KOZMA József (kp): Nem jár neki!) Miért nem jár? (Zaj. — Felkiáltások a demokrata néppártról: Hátha örököl? Jár neki!) Ez a rendelet is azt mondja, hogy kis~ haszonbérletnek tekintendő minden földterület, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 600 aranykoronát nem ér el. Kivétetnek- azok az esetek, ahol a földtulajdonos elaggott vagy özvegy vagy kiskorú, de csak abban az esetben, ha 100 kataszteri aranykoronánál alacsonyabb a jővedelme. Kérem t. képviselőtársamat, jöjjön el velem Makóra, vagy itt is adhatok adatokat, van nálam tíz olyan eset is, hogy 103 kataszteri aranykorona tisata jövedelme van egy