Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-26

55 -Az országgyűlés 26. ülése 1917. falvakba, a tanya- és majorközpontokba a ván­dortanfolyamok segítségévéi jutunk eL Az elmondottakon kivül a parasztság szak­és kulturális színvonalának * felemelését szol­gálják a 400.000 példányban nyomtatott ingye­nes tanácsadó röplapok, a falurádió szialkfüze­tei, a földmívelésügyi tárca támogatása vak ki", adott szaksajtó, továbbá a népkönyvtárak, egyenkint 60—60 darab szakkönyvvel. A rádióadás keretében felolvasások, vita­előadások, sőt hangjátékok tanítják . a vevő­kés zültéiklkeil rendelkező gazdákat. Abból a cél­ból, hogy a rádióhallgatást lehetővé tegyük azoknak is, akiknek rádiója nincs, az iskolák­nak: ingyenes rádióvevőket juttattunk. Rövide­sen megkezd jäk a háború alatt .elpusztult okta­tófilmjeink pótlására az. oktatófilmek gyártá­sát is. Jellemthetem továbbá a tisztelt Országgyű­lésnek, hogy a gazdák oktatásának intézmé­nyes biztosítására törvénytervezeten dolgo­zunk, amelyet törvényjavaslat formájában rö­videsen az országgyűlés elé szándékozom ter­jeszteni. Ahogy a baazámólomból megállapítható, a földmívelésügyi kormányzat a felszabadulás­tól fogva minden tőle telhetőt igyekszik a gaz­dák nevelése es tanítása érclekében megtenni. Meg kell mondanom, hogy a földimíveilésügyi kormányzat munkáját különösen a paraszt képviselők tudnák jelentősen kiegészíteni,, ha a parasztságot és különösen a fiatalságot a tanulásra ösztönözríék, mert egyes helyeken sajnos a parasztság a rendelkezésére álló isko­láikat nem .látogatja és nem veszi igénybe a ki­vajat mértékben. Sízakojktiatási in' lázimiényeink a muMital szemben jelentősen megszaporodtak. A mező­gazdásági felsőfokú oktatás ma már egyetemi nívón folyik. Vám 18 állami fiú és 8 állami leány középiskolánk, 141 állami fiú gazdaképző es 58 állami gazdaasszonyképző iskola. A pa­rasztság oktatását tehát" a múlttal szemben férfi vonalon kereken 115, női vonalon pedig •66 iskolával több' látja él. Maguk ezek az "is­kolák aizontism csak a keretet.' a tehetőséget adják .iá» több 'ludashoz, a nagyobb szakérteiéin elsajátításához. Eleteit ezekbp az iskoláikba _ első­sorban a parasztságnak kell .vinnie.-, akikért, akiiikneik ia résziéire ezeket az iskoláikat a föH'di­reform során létesítettük. Igaz, hogy iskoláink nincsenek még megfelelően felszerelve, jórészt a kopasz földöm, és a csupasz falak között kezdték el működésüket. A megfelelő felsze­relés igen nagy összegbe kerül és ezért az ' újjáépítés csak fokozatoson valósítható meg. A lényeg azonban válítozalfflatn marad, tudás­vágyra, haladó szellemre van szükség, hogy az iskolákban az élet 'lüktessen és céljuknak valóban meg tudjanak felelni. „Ennek a tudás­vágynak, ennek a haladó szellemnek a felkel­tésére és ápolására kérem igen tisztelt kép­viselőtársaim, elsősorban- a parasztképviselők szíves támogatásait. Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Budapet, 1947. évi november hó 19-én.. Szabó Árpád s. k.« ,•• ELNÖK: Kántor József képviselő urat a válaszadás joga megilleti. A* KÁNTOR JÓZSEF (din) J -, A válisiszt tudo­másul veszem-, ._..*•• ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést, méi­t ózta tik-e ia földmívelésügyi. miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul évi december hó 4-én, csütörtökön. 56 venni 1 ? (Igen!) Az országgyűlés a választ tu­domásul vesjefc­_Következik a pénzügyminiszteT úr írás­beli válasza Vértes István képviselő úrnak a mezőgazdasági csereakció részére törvényes . taskup inélkül a kereskedőktől elvitftf jelentős mennyiségű árukészle>t felhasználása tárgyá­ban október hó 8-án előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a választ 'felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyzi), (olvassa): ' r »T. Országgyűlés! Vértes: István képviselő úrnak az országgyűlés október 8-án tartott 5. ülésén a 104.900/1945. K. M. számú rendelet .alapján az iparügyi miniszter úr által igénybe vett a mezőigazdasági és iparig áruk csereakciójának keretében fel­használásra került vasárukkal kapcsolatban elmondott interpellációjára •mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy sem a szóbanlevő vasáruk igénybevétele, sem az árucsereakció lebonyolítása nem tartozott hatáskörömbe. Az interpellációban előadott kérdés legfeljebb annyibán érinti ügykörömet, vájjon az igény­bevétellel érintett vaskereskedők követelései a 12.660/1946. számú kormányrendelelt alapján bíróig úton egyelőre nem érvényesíthető kö­veteléseknek tekintendők-e vagy sem. Köztudomású, hoigy a stabilizálandó állam­háztartás 1946 augusztusában nem volt abbau a helyzetben, hogy egy újabb infláció veszélye néllkul, részben technikai okokból, réseiben r> Q­dig az infláció alatti, jóformán ellenőrizheitet­len pénzgazdálkodás miatt kiegyenlítetlenül maradt jelentős tartozásait kifizethesse. Ezen­felül teljesen ismeretlen volt az" is, hogy az inflációs időből fennálló tartozások milyen összeget tesznek ki, továbbá, hogy milyen mérvű átértékelés indokolt- Isry kényszerült a kormányzat a fentemlített 12.660/1946. számú rendelet kibocsátására amely az 1946 július 28. előtti időből fennálló, főként áruszállítá­sokból eredő követelések bírói érvényesítésé­nek lehe' ( "ő«és'é i t i esrvelőre kijárta'. A góbiin lévő rendelkezés kibocsátásának tehát kizáró­lak stabilizációs okai voltak­A rendelet, ismétlem, a teljesített áruszál­lításokból származó követelésekről beszél. Az a kérdés merül fel tehát, hogy a szóbanlevő vaskereskedőnek a 104-900/1945. K. M. számú rendeletiben foglalt közjogi < "kéinvsver alsroián de a hivatalos vételár kiegyenlítésének köte­lezettsége, sőt egyes esetekben ' megelőlegezése mellett teljesített áruszállításai' a rendeletben említett áruszállítás oknaik minősíthetiők-e. ' • Nézetem szerint kétségtelenül igen» síiért a 104-900/1945. K. M. számla rendeletben körül­írt forgalombahozatali korlátozások, ha bi­zonyos kényszerű jelleggel bírnak is. nem érinthetik az ügylet- magánjogi jellegét. Àz említe t rendelettel lehetővé tett igénybevétel fagyain. « rtulajdouiííépipten nem jelfent egye biet, mint a közei iát ás érdekébein a kereskedők rá­szorítását olyan teljesítésre, amelynek követ­keztéiben vissz erhes ügylet jön létre;, amely közjogi jellegűnek csak azért látszik, mert az ügylet lebonyolítása állami szerv közre­működésével, hatósági intézkedés folytán tör­téinit Ess: az álláspontomat támogatja az a tény is, hogy — mint azt később ismertetni fogom -^- a felek (a Mezőgazdasági és Ipari Árucsere Iroda illetve a vaskereskedők) kö­zött •az_ ellenérték átértékelése t*ekintetébe-n magánjogi természetű egyezkedés indult nieg.

Next

/
Thumbnails
Contents