Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-39
597 Az országgyűlés 39. ülése 1948. sodik és harmadik tervévében 8 millió forint van előirányozva. Igen fontos munka még az is, hogy mindenhol megpróbáljuk kihasználni a hulladék- és egyéb anyagokat, ahogyan azt például a tatabányai aluminiumgyárban tették főként a krioJit vonalán, amely az igen drága külföldi importcikkeknek egyike. Ahhoz, hogy a magyar ipar zárt egységet alkosson, okvetlenül szükség- van a magyar feldolgozó ipar további bővítésére is. A helyzet, nagyjában az, hogy míg mi 1950-ben kohá" szati vonalon körülbelül 18.000 tonna fémet állítunk elő, amihez t fog még járulni a jngoszlávoknak bérmunkára kiadott timföld fejébem befutó másak 10.000 tonna fém. — tehát lesz körülbelül 28—30.000 tonna fémünk — addig- jelenleg az egész magyar fémfeldolgozás 'és a hengermű ösisz&larfpacitása alig 6000 tonna, évente, ami 1950-ben sem lesz több, mint 12.000 tonna. Itt tehát feltétlenül hatalmas olló, hatalmas hiány mutatkozik meg, amely 12.000 tonnától majdnem 30-000 tonnáig terjed, s amelynek pótlásáról okvetlenül gondoskodni, kell. Feldolgozó iparunk súlypontja jelenleg a WM fémművében van, illetőleg a Magyar Bauxit székesfehérvári hengerművében; a többiek általában kisebb szerepet visznek az alumínium feldolgozásában. Itt központi kérdés lenne a mohácsi kokszgyárral kapcsolatos fémművek megépítése, ahol ugyancsak hulladékenergiát kapnánk igen nagy mennyiségben, évente körülbelül 50 millió kilowattóránál több áramot, ami tehát lehetővé tenné körülbelül 10.000 tourna fémnek további hengerlését és feldolgozását. Igen fontos lenne még az alumíniumkészáruk iparának komoly kifejlesztése, mert Magyarországon a munkanélküliség keretén belül az egyik legfontosabb kérdés a nők munkanélkülisége. Márpedig ha valaki megnézi akár a Lampartot, akár a Fémlemezipar , műveit, láthatja, hogy a feldolgozó iparban a prések és egyebek mellett a nők sokszor jobban dolgoznak, mint a férfiak, tehát ezzel sokezer nőnek tudnánk munkaalkalmat teremteni az országban. Áttekintésünket összegezve, Magyiacrors-zágnak hatalmas perspektívái nyílnak az aluminium felhasználása és termelése terén. Központi kérdés a nyersanyagok és a segédanyagok biztosítása, központi kérdés ez olcsó energiaellátás problémája, a beruházások biztosítása, fontos kérdés a hulladékenergia technikájára való áttérés; akár a bauxit-ahidrálásnál vagy a srón-ahidrálásnál, vagy a timföldgyártásnál egyaránt alkalmas mennyiségű villanyáramot kapunk hulladékenergiaképpen. Igen fontos kérdés a szakemberek és a kutató-munka* kérdése, a szakmunkások kinevelése, hiszen a magyar ipar komoly fejlődését már ma is súlyos mértékben akadályozza, hogy nagy a szakemberhiány, az országban szakmunkáshiány mutatkozik. Rövidesen meg kell indulnia a füzitői gyárnak kétháromezer munkással, tehát olyan méretű emberanyagra, szakmunkásra lesz szükség, amelyet egyelőre nagyon nehezen tudunk pótolni. .A távoli, jövőt és a, terv utáni időket ' . illetően nagyjában az a helyzet, hogy a nyersanyagbázisaink, a bauxit, timföld, elektróda, hőerőtelepek vonalán a fősúly Magyarországon lenne, a marónátron és /a kohó segédanyagok tekintetében a Szovjetunióban és Romániában, végül pedig a legfontosabb kérdés volna, —- bár ' évi február hó 4-én, szerdán. 598 egyelőre csak a távol jövőre esedékes — az laldunai, kárpátaljai és a drávavidéki vízerőtelepek együttműködésének biztosítása. Amennyiben sikerülne megcsinálni a román technikusokkal, mérnökökkel, továbbá a kárpátaljai erőtelepekkel azt, hogy a magyar áramrácsot ezekre a vízierőtelepekre kapcsoljuk rá, mint végső állomást, akkor elérhetjük azt, hogy mivel ez ,a három hatalmas erőműtelep-rendszer részben az Alpok egész vizével rendelkezik, részben a Kárpátok, részben pedig az egész balkáni hegység vízgyűjtő medencéjében működik, tehát nyilvánvaló, hogy olyan hatalmas vízműegyensúllyal rendelkezik Közép-Európában, hogy még a legszárazabb időben is el t u dná látni árammal a dunamenti államokiat. Ez azért leoine fontos, mert normális vízellátás esetén a magyar hőerőtelepek nag-yrésze mint íhideg tartalék szerepelhetne és a magyar ipar egész olcsó hidró-árammial járma, viszont szárazság esetén vagy egyéb különleges esetekben a mi hőerőtelepeink mindig mint kéeztartalék állanának rendelkezésére a szomszéd dunavölgyi népeknek. Ebből látható tehát az, hogy az aluminium államosítása új perspektívákat vet fel-nemcsak nálunk Magyarországon, hanem a dunamenti népeikkel való viszonyunkban is. Az egész Dunamedeneét rendkívül olcsó. villanyárammal látnánk el és. lehetővé tennénk azt, hogy végre a Duna völgye nyersanyagokban és energiában és szakemberekben gazdag, iparában pedig versenyképes és magas színvonalú legyen. Igen nagy fontosságú az emberek ..nevelése, a tervező és a kutató munka további biztosításia, fontOiS az, hogy Magyarországon, mivel' nálunk lesz a bázisa a- magyar bauxitiparnak, lehetőleg a szakmunkások, szakemberek, tervező-mérnökök légiója álljon rendelkezésre, hogy necsak itt bent, hanem hazánkon kívül is részt tudjunk venni az építőmunkában. A törvény ^kétségtelenül a népi demokrácia irányzatát erősíti, új távlatokat nyit meg a szomszéd állam Óikkal való viszonyunkban és egryuttal hazánk toA^ábbi műszaki fejlődésében. A három magyar vegyes-vállalat államosítása lehetővé teszi az oroszokkal való szoros baráti együttműködést, annál is inkább, mert egész sor f nyersanyagot az oroszodtól, a Szovjetuniótól kaptunk, kohóinkat jórészt csalk orosz segédanyagokkal tudtuk üzemben tartani. Az előttünk fekvő államosítási törvényjavaslat újjáépítésünk egyik szilárd bázisa. Bár az államosítás durván vetette fel a kérdéseket és sok szempontból nyersen megmutatta az alapvető bajokat, amelyeket az apránkénti szervezés eddig talán elkendőzött, bár az államosítás kezdetben nagy nehézségekkel járt, a tapasztalatok azt mutatják, az államosítás hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon a népi demokrácia megnyerje a csatát a polgári demokráciával szemben. Ez pedig nekünk, dolgozóknak, szellemi és fizikai dolgozóknak mindennél többet ér, és éppen ezért pártom és a magam nevében a törvényjavaslatot örömmel , üdvözlöm és a bizottságban javasolt módosításokkal egyetemben elfogadom. (Taps a kor. niánypártok oldalán- — Az ellenzék soraiból Dénes István (md) tapsol.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül*? FARKAS GYÖRGY jegyző: Csejkey Ernő! CSEJKEY ERNŐ (kg): T. Országgyűlés! 38*
