Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

585 Az országgyűlés 39. ülése 19Í8) évi február hó 4-én, szerdán. 586 szándékolt államosításhoz, ez a rendelkezés\ mégis lehetővé teszi ezeknek, tehát olyan ipar­ágaknak az államosítását is, amelyeknek, álla­mosítása sem a függetlenségi front, sem az elmúlt, sem a jelen kormány terveiben sóba nem jelentkezett. Kiveszünk egyetlen vállala­tot egy egész iparágból és lehetőséget adunk az ő üzemeinek államosítására. T- Ház! A felsőgallai medencében lévő aluminiumkohóüzem sem a bauxitbement­- üzemmel, sem a<z előbb említett üzemekkel sem szoros gazdaságig sem földrajzi összefüg­gésben nincs. Az egyik a budapest-bécsi va­súti fővonal egyik oldalán, a másik a másik oldalán, fekszik, körülbelül 600—700 méter tá­volságban, de még u .talk sem kötik össze r la két üzemet, úgyhogy szerve« összefüggésről be­szélni sem lehet,' (MONTJS Illésné , íszd) : De­hogynem! .Közös udvara van a 'MÁSx-szal!) ' Itt fel kell még hívnom a t. Ház figyel­mét .arra. hogy a 3. § (2) bekezdéséinek barma ­dik mondatta lehetőséget biztosít ugyan a tu la j dohosnak a miniszter döntése elleni felleb bezésre, amely fellebbezéssel az 1946:XIII. te 7. §-ának (21 bekezdése szerint "aliakitott döntő­bírósághoz fordulhat, de ugyanakkor elvesszük ettől a vállalattól a fellebbezés lehetőségét ­azzal, hogy aa indokolásban kimondjuk, hogy a felsőgallai medencéről van szó' Ugyanis egy fellebbezésnél lehet vizsgálni a törvén yhoteás intencióját, lehet vizsgálni azt. hogy a törvény milyen, szándékkal hoza­tott, h a azonban az indokolásba ilyen módon beleveszünk egy bizonyos vállalatot, akkor az illető vállalat számára megszűnik annak"« lehetősége, 'hogy a fellebbezési bíróságnál arra 'hivatkozhassak, hogy hiszen a törvény­hozás intenciója nem az volt, hogy egészen, különálló üzemeket, - a most államosítandó üzemeiktől teljesen eltérő jellegű üzemeket államosítson. Én tehát ezt igazságtalannak, méltánytalannak, a jogegyenlőséggel ellenke­zőnek tartom, sőt még demokratikusnak sem tartom. (DÉNES István (md): Ki kell .venni ezt a mészégető telenet! Ki kell törölni-?) Mélyen t. Ház! Beszélnem kell még igen röviden, a miniszter úrnak adandó arról a fel­hatalmazásról, hogy a javaslat 8. §-a értelmié­ben a timföldgyártás és biauxitkohászat jogát harmadik személyekre is átruházhatja. Ezt rendbenlévőnek tartom akkor, ha a most álla­mosítandó üzemeket már megfelelően kártala­nították; de amíg a kártalanítás nem történt meg, addig nem tartom helyesnek, hogy ez à jog ^harmadik személyekre átruháztassék. Le­hetőleg anniak kimondását kérem, hogy az átruházás előtt az üzem felajánlandó begyen a régi tulajdónosnaik. Röviden érintenem kell most àkártalanítás kérdéséit is. (Mozgás a kommunista párton-) Legyen szabad rámutatnoím arra, hojgy a kár­talanítás problémája foglalkoztatta a törvény­hozást .már a bankok államosításával kapcso­latban . is, amikor is az előadó úr azt mon­dotta, hogy igen., kártalanítani fogunk, de annak idejét majd akkor fogjuk megállapí­tani, amikor a magyar álláan abban a helyzet­ben lesz, hogy ezzel a problémával foglalkoz­hassak. (SZEGEDI Albe,rtné (k^)i A maga idején!) Én ezt az elvet —há ez áthághatatlan — el kell, hogy fogadjam, hiszen -az állam addig nem tud kártalanítással foglalkozni, amíg nincs abban a helyzetben, hqgy annakj módjait előterjessze s amíg " nincs abban a helyzetben, hogy annak lehetőségével komo­lyan számoljon. De míg a Nemzeti Bank- és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába, tartoizó pénzintézetek államosításánál legalább meg­volt a joga a miniszternek arra, hogy végső szükség esetén előleget nyújtson a kártalaní­tásra, addig most nincs megadva ez a jog, mert ebben a javaslatban csak azt a jogPt ad­juk meg a miniszter úrniak, hogy külföldi állampolgárokat vagy külföldi jogi személye­ket kártalanítson, (12-00.) saját honfitársaink, saját polgártársaink tehát rosszabb helyzetben vannak, /mint a külföldiek. Már pedig eddig lehetőleg az volt a rendszer, hogy ,a külföld igyekezett abba a helyzetbe kerülni, hogy ugyanazokat az előnyöket élvezze, mint saját állampolgáraink. ) T. Ház! A kártalanítás tekintetében csín­ján kellene bánnunk az ünnepélyes deklará­ciókkal, kijelentésekkel akár miniszteri kije­lentések azok, akár törvényben foglalt kije" Hentesek, mert előbb-utóbb-oda fogunk, jutni, hogy ezeknek ' a törvényben foglalt Ígéretek­* nek az értéke ás devalválódik, míg ugyanis a szénbányászatnál a kártalanítás problémájá­nak elintézését 1946 végére Ígérték, addig most terjesztettek be törvényjavaslatot, amely ennek lehetőségét 1948 végére tolja ki. ügy járunk, mint azelőtt a hadikölesönökkel: Ígérték. Ígér­ték, ígérték, hogy majd fizetnek, legalább a kisembereknek és a vége az lett, hogy egy egészen szűken megállapított réteg is csak kis részét kapta vissza azoknajk a. súlyos pénzek­nek, amelyeket az államnak hiteleztek. (Elnök: KÉTELY ANNA. — 12.02.) Meg is volt az eredménye ennek az éijá" rásnak: az elmúlt rezsimnek nem volt lehető­sége arra, hogy a polgársághoz forduljon, és hiába kürtölték tele a közvéleményt az er­délyi kölcsön sikerével, a kölcsön eredménye óriási kudarc volt. En ilyen kudarctól szeret­ném megmenteni és távoltartani ezt a tör vényhozást, s éppen ezért kérem, hogy mél­tóztassék a kártalanítás problémáját olyan komolyan venni, mint amilyen komolyságot az valóban" megérdemel. Ezzel röviden végeztem, t. Országgyűlés, általános felszólalásommal és hangsúlyozni kívánom, hogy amikor én ezt a törvényjavas­latot csak abban az esetben tudnám elfo­gadni, ha módosító indítványomat elfogadják, felszólalásomban az a cél vezetett, hogy az állam érdekét .szolgáljam, mert én az állam" nak és az állampolgároknak vagyok a kép­viselője s nem óhajtom levenni a tőkések vál­lairól azokat a terheket, amelyek az alumí­niíum-kohászat, ..az alumínium- r és timföld­gyártás során rájuk nehezednek. Én így vélem szolgálni az állam érdekét és így vélem elhá­ríthatónak, hogy a már amúgy is agyonsúj­tott lakosságra és agyonsújtott polgárságra újabb terheket rójjanak. Ebben az értelemben a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni nem tudom. (Taps a magyar demokratapárton. — Mozgás á kommunistapárt soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Osztrovszki György ! OSZTROVSZKI GYÖRGY (kp): T. Ország­gyűlés! A Magyar Kommunista Párt névé­ben örömmel üdvözlöm a bauxit-bányászat és az alumínium-termelés államosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezzel pártunk, egyik régi

Next

/
Thumbnails
Contents