Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-39

575 . Áz"országgyűlés 39. ülése 1948, kártalanítás kérdését úgy oldották meg» hogy a kártalanítás a törvényhozás külön intézkedésére tartatott fenn. Ennek az intézkedésnek meghozására a szénbányák államosításával kapcsolatban a törvény négyhónapos, határidőt állapított meg, ez a négy hónap azonban, amint az utólag- kiderült, nem volt elégséges ahhoz^ hogy ez alatt az idő alatt a kártalanítás kérdését megfelelő módon megvizsgálva» az ország gazdasági szempontjainak figyelembevételével megnyugtató módon rendezzék és éppen ezért a határidőt újból és újból, meg kellett hosszabbítani. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével az előttünk fekvő törvényjavaslat kimondja, hogy a.z állami tulajdonba vétel kártalanítással! jár, tehát leszögezi ezt az alapelvet, azonban érthető módom és az eddigi tapasztalatok alapján teljesen indokoiatlain úgy intézkedni, hogy a kártalanítás részletes' szabályozását a törvényhozás külön intézkedésére tartja fenn. •* Erre a külön intézkedésre szükség van azért, mert ez a törvényjavaslat nem az első államosítási törvényjavaslat, hanem csak egyike a demokratikus gazdálkodást biztosító államosítás törvényeinek, amelyek ugyanazon az elvi alapon, tehát a kártalanítás elvi alapján létesültek. Feltétlenül szükséges tehát, hogy az egységes rendezés szempontjából meglegyen a lehetősége annak, hogy a kártalanítás kérdésében ne az államosításra kerülő egyes gazdasági szektorok speciális szempontjai érvényesüljenek, hanem az ország gazdasági kérdéseinek figyelembevételével egységes, általános szempontok. A kártalanítás kérdésénél figyelembe helliett venni igen sok speciális körülményt is, figyelembe kellett venni elsősorban azt. hogy a Magyarországon működő bauxitbányák és aluminiumüzemek főként állami hozzájárulással, állami kölcsönök segítségével keletkeztek, az állani adott kölcsönt annakidején azoknak a kereskedelmi társaságoknak, amelyek berendezték a második világháború első éveiben azokat az aluminiumkohókat, amelyek ma jelentős részét szolgáltatják aluminiumtermelésünkifek. Ezek az üzemek az állam pénzén épültek fel, tehát feltétlenül jogos a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy akártaííanítás megállapításánál le kell vonni az annakidején nyújtott állami hozzájárulást, le kell vonni azokat a kölcsönöket,, amelyeket a magángazdaság ennek- az iparnak fejlesztésére és beruházásaira az államtól kapott, le kell vonni azokat az összegeket, amelyeket az állani azok helyett a vállalatok helyett fizetett Oroszországnak, amelyek német érdekeltségűek és amelyek után a békeszerződés, illetve a potsdami egyezmény alapján a magyar állam tartozik a Szovjetuniónak fizetni. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével kell tehát majd annakidején a törvényhozásnak a kártalanítás kérdésével foglalkoznia. A törvényjavaslat * gondoskodik arról is, hogy megfelelő formában megnyugtassa azokat a külföldi érdekeltségeket, amelyek az államosítással kapcsolatban most bizonyos mértékben idegesek. A törvényjavaslat rendelkezései ebből a szempontból teljesen azonosok a bankok államosítására vonatkozó törvényjavaslat rendelkezéseivel: mentesülnék az államosítás alól a külföldi részvényérdekeltségek, de természetesen gondoskodás történik arról, •hogy a látszólagos, burkolt, nem tényleges külévi február hó 4-én, szerdán. 576 földi érdekeltségek, amelyek valójában magyar •érdekeltségek, csak külföldi formába vannak öltöztetve azért, hogy bizonyos Nmérték'beu külön előnyöket élvezzenek, ezeket az ; előnyöket n© élvezhessék, hanem ezeknek tulajdonképpen magyar érdekeltségű részvényei . is államosítás alá kerüljenek. Igen t. Országgyűlés! Ezekben voltam bá; tor röviden ismertetni az előttünk fekvő tör| vény javaslat lényegét és azokat a szempontokat, amelyek szükségessé tették, hogy az iparügyi miniszter úr ezzel a javaslattal a tör• vényhozás elé jöjjön. Feltétlenül szükséges volt, hogy a szénbányászat. államosítása, to. vábbáía nehézipari üzemeiknek állami kezelésbe való vétele után, az ország gazdasági életének l további fejlesztésére, mégpedig rendszeres fej\ lesztésére, az iparügyi miniszter úr idehozza ezt a javaslatot, amely lehetővé teszi Magyarország egyik iparágának továbbfejlesztését az egységes. irányítás névén, hogy azt a termé• szeti kincset, amelyet a bauxit Magyarország számára jelent, kiaknázhassuk. Az olcsó energiaforrások megteremtésével az üzemek egységesítése, az aluminium egységes félhasználása, ;az egész belföldi és külföldi felhasználás egységes kialakítása ezzel az állaim kezébe kerül, az állaim veszi irányítás alá. Itt utalok arra a néhány hónap óta előttünk fekvő példára, hogy a Gazdasági Főtanács rendelkezése alapján felállították az alumíniummal foglalkozó biztosságot. Ez a miniszteri biztossá/g néhány hómapois működése alatt az aluminium felhasználása tekintetében a belső fogyasztásban olyan új területeket fedezett fel, amely célokra eddig Magyarországon ném használták fel az alumíniumot, * ez olyan. jelentős eredményeket mutat fol, hogy ha ezeket figyelembe vesszük, akkor nyugodtan nézhetünk a magyar aluminiumtermelés jövője elé, elsősorban a magyar piacon, de nem utolsó sorban az export terén. . Éppen az export lehetőségei azok, amelyeknek különösen irányadóknak kell lenniök a magyar ipar számária. Igen t.* Országgyűlés! Kérem, méltóztassanak előterjesztésemet tárgyalás alá venni és a törvényjavaslatot elfogadni. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül! FARKAS GYÖRGY jegyző: Vértes István ! VÉRTES ISTVÁN (md): T. Ház! (Hall. h*k! Hátijuk! a néppárton.) Az igen t. előadó úr rendkivül szakszerű és főként céltudatos előadásához csatlakozva meg kell állapítanom, hogy annak legnagyobb előnye az eddigi államosítási tárgyalásokkal szemben az, hogy teljesen kikapcsolta a politikát és* a gazdasági síkon maradt. Méltóztassanak megengedni, hogy a magam részéről kövesseim az igen t. előadó úrnak ezt a példáját (Az üléstermen kívülről fiirészelés hallatszik.) — nagyon fürészelnek (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Vájjon kit? — Derültség.) — és ennek a kérdésnek tisztán és kizárólag a gazdasági oldalát vizsgáljam. Mindjárt előRjáróban örömmel csailaKozom eiz igen t. előadó úr beszédének befejező részéhez, ahol elismeréssel • adózottt^ az' ailumíniumkormánybiztosság működésének, hiszen a magam részéről is mindig és készséggel elismerem az eredményes munkát. Szive-