Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-38
§49 : Az országgyűlés 38. ülése IMS. gáriával, a fölszabadulás útján hatalmas lé. pésekkel előrehaladó bolgár néppel kapcsolatban. A közelmúltban alkalmam volt a bolgár szövetkezeti rendszernek tüzetes tanulmányozására, Eközben .megismertem úgy a központban, mint a járásokba^ és falvakban a szövetkezeti vezetőiket, és azzal a benyomással, azzal a feledhetetlen és kitörölhetetlen tanulsággal tértem'haza, hogy az a' bolgár parasztság, amely f az előttünk egyébként is ismert kultúrájánál fogva tiszteletreméltó fokát érte el a mezőgazdasági előrehaladásnak, éppen szövetkezeti életében különösen alkalmas arra, u , boigy nekünk példát mutasson és tanulásunk: nak lehetőségét megadja. A bolgár nép, a (bolgár parasztság szövett kezeti életében; olyan fokot ért el már korábbam is, — a mostani háború előtt is —de különösen most ia felszabaduLása után, hogy az számunkra rendkívül tanulságos és annak ismerete, tanulmányozása nagyon termékeny abból a szempontból, hogy a mi szövetkezeti életünket,! mozgalmunkat hegyesebb irányba, fejlődés képesebb útra vigyük. " Amikor a két nép barátságát az országgyűlés színe előtt nyilváníthatjuk ki, megragadom ezt az alkalmat, hogy a bolgár szövet• kezeti életnek) minden vezetőjét és minden" példaadó előadóját akik, a mi szövetkezeti mozgalmunk számára rendkívül értékes és különösen hasznos tanulságokkal szolgálnak, külön, innen is üdvözöljem. Azt hiszem, hogy a kulturális .együttműködés,, a kulturális közlekedés mind az iskolákban, mind) a tudományos intézetekben, minid pedig a két nép minden rétegének é& korosztályának közvetlen érintkezésében a legalkaknasahbi arra, • hogy kölcsönösen termékenyítő hatással legyen a két nép fejlődésére. Mindezeknek és az itt föl nem hozott és,.el nem mondott okoknak alapján megállapíthatom: okunk "van örömmel nézni ezt a szerződést, s örömmel tekinthetünk annak a fejlődésnek elébe amely a bolgár és>a magyar nép s a többi egymás • mellett élő nép barátságát alapozza meg- Ez az útja annak, hogy szellemi és kulturális életünk kölcsönös megtermékenyítésében és előrevitelelben is, de ezeiknek a népeknek társadalmi és politikai fejlődésiében is a béke szilárd megalapozása és ezeknek a népeknek társadalmi fejlődése felé haladjunk. Éppen ezért úgy a Nemzeti Paraszt Párt nevében is> és a aniagam nevében is az egyez« ményt örömmel fogadom el. (Élénk taps a Ház minden oldalán.) ELNÖK: Szólásra feliratkozva más nincs. Kérdem a t. Országgyűlést, kívánj-e valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a • vitát bezárom. A kultuszminiszter úr kíván szólni. ORTUTAY GYULA miniszter: T. Országgyűlés! A roimán-magyar kulturális egyezménnyel kapcsolatban említettem volt, hogy a bolgár-magyar kulturális egyezmény az egyezményeknek egy másik típusát jelenti. Bulgáriával való 'kapcsolatunk ugyanis a történeti múlt hagyományain és a jelen politikai rendszerén,, belső kapcsolatain, a demokrácia ba-^ ladó útján való együttműködésünkön épül fel, telhát alkalma« arra, — és^ez is a jelentősége — hogy Kelet-Európába népei között a baráti kapcsolatokat elmélyítse, megszilárdítsa ös • - " i , évi január hó 30-án, pénteken. 550 amint a preambulum a politikai részben mondja, a politikai küzdelemben m egyesítse. Amidőn megköszönöm az előadó úrnak éa az előttem szólott igen t. képviselőtársaimnak kjmerítő, részletes és politikailag gondos elemzéseit és felszólalásait, érdemes rámutatni arra, hogy felszabadulásunkig a magyar .művelődéspolitika voltaképpen sajátszerű helyzetben élt. A magyar művelődés mintha nem is akart volna tudni arról, hogy hol él a magyar nép, hol él a magyar parasztság, hol élnek a magyar dolgozók, a magyar művelődés milyen talajból, sarjadt ki s mik azok a tertniészetes kapcsolatok, amelyek a magyarságot essze kellene, hogy kössék Kelet-Európa népeivel. Ismerjük .azokat a politikai okokat, amelyek a múltban szinte: lehetetlenné tették ezeknek a kapcsolatoknak a jó kiépítését. Lehetetlenné tette ezt a Habsburg-politika, lehetetlenné tette a, kisantant politikai önzése, tehát megvoltak a politikai okok. Ezek a^ politikai okok azonban mégsem magyarázzák meg azt, hogy a magyar művelődés — néhány magányos nagy harcosától vagy fiatal tépődő gondolkodójától eltekintve — semmi kísérletet nem tett az utóbbi évtizedekben, hogy a magyarságot legalább à művelődés kapcsolatain keresztül kiemelje keleteurópai elszigeteltségéből. Csak Bartók Bélának, Kodály Zoltánnak, magános műhelyében folyt ez a munka, amelyet Magyarországon- is, de igen sok helyen Kelet-Európában is csak félreértések és vádak fogadtak. Bartók Béla leszögezte a keleteurópai népeik életét és kapcsolatait oly megrendítően tárgyaló művében a maga puritán szárazságával és aszlkiézisével, a keleteurópai népek zenéjét tanulmányozó művében pedig rámutatott arra, amire már előtte Ady és mások is rámutattak, hogy Kárpátalja,, Csehszlovákiia, Románia, Magyarország, Bulgária, Jugoszlávia népei voltaképpen egy közös nagy .kultúrkörbe tartoznak s sajátos paradloxona a magyar művelődésnek az, hogy ebben az. egységes kultúrkörben a magyarság politikai és művelődéspolitikai vezető tényezői szinte nem is kívántak tudni árról, hogy Összekapcsoljanak "bennünket ezekkel a népekkel. Sőt, ha törekvések mutatkoztak arra, hogy e népek kapcsolatait tudományosan kutassuk, a hatalom yolt^ az, — a művelődéspolitikai hatalom éppúgy, mint a rendőri hatalom — amely ráütött a tudósoknak, a kutatóknak és az íróknak a kezére, akik ezt itt Magyarországon keresték. Pedig, hogy e népek művelődési és társadalmi szervezetének azonossága is mennyire kimutatható, ez sokunk előtt világos volt. Utaltam Baritok Béla nagy példájára, de uffcalhatnék annak a s falukutató mozgalomnak néhány munkájára is, amely a 30"as években munkálni próbálta — többi között — a keleteurópai népekhez való kapcsolatainkat. Éppen az előttem szólott Erdei Ferenc igen t. képviselőtársam volt az, aki az európai^ parasztságról szóló egyik nagy munkájában kielemezte ég kimutatlta azokat a mely társadalmi azonosságokat, amelyek Kelejtl-Európa paraszti népeit • összekötik és elválasíztják a nyugati parlaszítitársadalmak fejlődésétől és alakulásától. A magyar néprajz volt az, amely egy újabb szakaszán rámutatott a népköltészeti értékek, a népszokások, a szellemi és 'társadalmi élet ezernyi jelenségeinek kapcsol adásaira, .amer 35*
