Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

533 Az országgyűlés 38. ülése 1948, szió következménye volt. Társadalmi, egyéni megmozdulások finom szálaiból szövődött a kapcsolat a felszabadulástól kezdve a romániai Magyar-Román Társaság és elsősorban — amiről itt őszinte elismeréssel kell megemlé­keznem t —. a magyarországi Magyar-Román Társaság működésének következtében, amely élén elnökével, Kodály Zoltánnal, igen nagy­jelentőségű munkát fejtett ki már 1945 kora­őszén is. À kormányzati tevékenység itt nyo­mon követte a társadalomnak, egyes szemé­lyeknek, íróknak, tudósoknak, művészeknek, társadalmi egyesületeknek szelíd, csöndes, szívós imunkáját. S meg kell mondanom, hogy ez mutatja a fejlődés jó és egészséges alap­jait, ez mutatja, hogy nem felülről parancsolt kényszeregyezményről van s;zó, mint a mu-lt­ban nem egyszer történt, hanem két nemzet, < , két társadalom, két politikai forma népeiből spontán feltörő akarat végső megpecsételése, szentesítése az az egyezmény, amelynek tár­gyalására itt összegyűltünk. A Magyar-Román Társaság a maga tevé­kenysége sorián igen jelentős eszmei és gya­* korlati munkát végzett. Eszmei munkát vég­zett akkor, amikor 1945-től kezdve állandóan a köztudatba vitte Mocsáry Lajos alakját, Mocsáry Lajos személyiségét és politikai, történeti iratainak ismertetésén- felfogásán keresztül ápolni igyekezett a román-magyar barátságot. Ez az eszmei kapcsolat volt az első, amely a * román-magyar közeledés kon­krét formáját öltötte magára. De nein álltunk meg pusztán az ideológiai, eszmei kapcsolatok keresésénél. A Magyar­Román Társaság a magyar kormányzat segít­ségével hamarosan hozzákezdett gyakorlati munkájának megvalósításához is. Ebben a tekintetben hadd említsem meg elsősorban az 1947 tavaszain megrendezett |ti agyar-román kultúrheíet, amelyre ellátogarott hazánkba akkor mint Románia miniszterelnöke, elsőíz­ben Groza Péter, hogy a magyarsággal való baráti kapcsolatának teljes súlyát így doku­mentálja. Ezt a látogatást megelőzte még 1946-ban az elődöm vezetésével Romániába» el­látogatott, kulturális, elsősorban filmügyekkel foglalkozni kívánó delegáció, amely szerencsé­sen járult hozzá a társadalmi és művészeti kapcsolatok felvételéhez. A román-magyar hét eredményei közé tar­tozott annak a Mocsáry-kollégiumnak fel­avatása, amely a romániai művészeknek, írók­nak, fiatal kutatóknak ösztöndíj juttatásával és e kollégiumban a magyar-román barátság szellemének ápolásával már konkrét,^ gyakor­lati formában fogott hozzá a barátság eszmé­jének megvalósításához. E kollégium avatása­kor a magyar köztársaság elnöke, valamint Groza miniszterelnök döntő nyilatkozatokat tettek, kijelentvén, hogy a két nemzet törté"­netében ezentúl esák béke, a demokratikus ha­ladás s a demokráciában való együttműködés a követendő és követhető út. Ennek a hétnek az eredményei közé tartozik a román és ma­gyar tudósok, írók, művészek kölcsönös meg­beszélése; ezen a héten alakult meg a román és magyar írók közös bizottsága, amely fel­adatává tette a jövőben a román és magyar irodalmi termékek egészséges cseréjét. Ez a . hét a román népművészet, a román könyv . kultúra és zenei kultúra bemutatásával az Operaházban jelentős további lépés volt előre, v • Szeretnék rámutaitni arra, hogy a fejlődés nem állt meg ilyen- sokszor és sokak számára évi január hó 30-án, pénteken. 534 csak külsőséges ünnepeket és egy-egy szónok­lás! alkalmat jelentő eseménysorozatnál- Sok* kai többet jelentett ez a hét és sokkal többi és szívósabb munka következett ezután. Hadd jelentsem itt be, hogy a Román-Magyar Tár­saság kezdeményezésre minisztériumom tá­mogatásával Andornakon megvalósult ke­leteurópai szellemi találko-zóhely, amely első" sorban a román-magyar szellemi értékek cse­réjét, a román-magyar kultúra képviselőinek vitáit, megbeszéléseit fogja lehetővé tenni, de ki­induló pontja lehet Kelet-Európa népeinél a ve­zető szellemi egyéniségek! találkozásának, vitái­nak és megbeszéléseinek is, ami a barátság, az épíltő együttműködés legjobb útja» S hadd mu­tassak rá, hogy a Román-Magyar Társaság által kezdeményezett esereösztöiidíjak „számát az-első időkben volt 6"ról, majd 9-ről-a kul­tuszkormányzat a következő költségvetési évre már 30-ra emeli, ami a fejlődés további per­spektíva j át mutat ja. Amidőn a magyar-román hét. alkalmával kiadtuk a modern román líra egy válogaftott gyűjteményét és Emhiesen verseinek gyűjte­ményét, nem állottunk meg itt- hanem -a kul­tusz­, valamint a külügyi kormányzat segítsé­gével ^sikerült megvalósítanunk egy másik tervünket is és a közeljövőben meg is jelenik a neves román műfordítónak. Costa Careinek műve, aki Petőfi műveinek lehető teljes gyűj­teményét fogja bilinguis kiadásban ö&szeállí" tani, — ismétlem, a kultu ; zr és a külügyi kor­mányzat segítségével — úgyhogy, mind Romá­niában, mind Magyarországon sikerül ápol­nunk a magyar irodalom és a magyar szabad­ságharc legnagyobb alakjának. Petőfi Sándor­nak szellemén keresztül a baráti kapcsolatot. (NAGY László (ind): Nagyon örvendetes!) Hadd jelentsem be, hogy a modern magyar lírának egy bilinguis gyűjteményét ugyan­csak Costa Carei fordításában Budapest szé­kesfőváros fogja kiadni, hogy ezzel is szolgál­ják a modern szellemi együttműködés nagy gondolatát. Rámutathatok arra, hogv-a Magyar Nem­zeti Múzeum és könyvtáraink szívesen állnak a könyv- és kulturális csere szolgálatával ren­delkezésre egy egészséges szellemi vérkeringés megvalósításában. A bukaresti és a kolozsvári rádióállomás, valamirit a mag^r rádió is ál­landó együttműködéssel már 1945. óta a, lehe: bőségek határain belül : hangilemez-, elő adás­és műsorcserével szolgálják a jó viszonyt a két nemzet közö'tüt. Ezek a művészeti, kulturális és szellemi kapcsolatok, egyik részét teszik a kulit urális egyezménynek. Van azonban egy másik, első­sorban a mi számunkra, magyarok számára, de a románság számára éppúgy döntően jelen­tős része is, az oktatásügyi rósz- Hadd mutas­sak rá iltt Nagy igen t képviselőtársam ag­godalmaival ellentétben hogy a kulturá­lis egyezmény valójában mind román, mind magyar részről szentesíti azt a gyakorlatot, "amely már megvalósult, vagy megvalósulóban van, _ ß , Nem kell igen t. képviselőtársamnak aljtól félnie, hogv ez valami papírszerződés, amely a múló idővel elfuvatik és elrepül és anqely­- nek nincsen igazi belső tartalma, igazi erköl­csi tartalma- Meg kell mondanom, hogy nem is helyes felitételezni a tárgyalások ilyen pil­lanataiban akármelyik kormányzat részéről is ezt a szándékot, (Upy van! Upy van! a kor mianypártokon.) de különösen neon akkor, amikor —- és ezt felelősségem teljes tudatában mond*

Next

/
Thumbnails
Contents