Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-38
535 Az országgyűlés 38. ülése 1948. m hatom — a magyar iskolaügy román kormányzat aiatlt soha olyan kedvező, olyan elismerésreniéltóan jól gondozott nem volt, mint Qroza Péter miniszterelnök kormányzása alatt. (SZENTIVÁNYI Lajos (kg) és NAGY' László (md 1 ): E'ZÍ igaz!) Meg keíll mondanom, hogy az a második cikkely! amelyeit én a kultúregyezmény kulcs-cikkelyének, legdöntőbb cikkelyé" mek tartok, és amely kimondja, hogy a mindennemű saját anyanyelvű, közoktaítás (NAGY László (md): Ez a fontos! Ügy van!) — afanindcnnemü «aját anyanyelvű közoktatás, hadd ismételjem ezffc — az óvodától kezdve az egyetemig Romániában a magyarság számára mint saját anyanyelvű oktatás rendelkezésre áll, ismétlem, soha román kormányzat alatt olyan szabadsággal, megértéssel és a fejlődés igazdag lehetőségeivel biztosítva nem volt, mint éppen most. (Általános élénk helyeslés. — NAGY László (md) : Csak így is (maradjon!) .Nincs ok tehát arra. hogy bármelyikünk feltételezze: kültúregyezményünk csak papír kíván maradni. Előbb volt valóság, mielőtt papírra vetefttük volna, és törvénycikkek soraiba róttuk volna. És ez az egészséges fejlődés útja. De magyar részről is rá szeretnék itt mutatni tarra» hogy büszkén állíthatom: a nemzetiségi anyanyelvű oktafés terén a magyar közoktatásügyi kormányzat a legmesszebbmenőén mindent megtesz. A román nemzetiségű álta" lános iskolákban, sőt a Gyulán létesített középiskolában i® szinte azt. kell moindanom, a jelentkezők számiána. való tekintet nélkül — mert olyan minimális létszámot vettünk egy iskolaállításinál tekintetbe — rögtön igyekeztünk segítségre lenni és ennek az iskolának felállításával bebizonyíitoittuk, hogy mi komolyan vesszük a nemzetiségi anyanyelvű oktatás nagy, minden demokráciában döntő gondolatát. (Helyeslés és taps.) Bizonyos nehézségek még vannak magyar részről, minthogy nem tudunk annyi jóminőségű román nemzetiségű tanítót, illetőleg tanárt beállítani ezekbe az iskolákba, amennyit szeretnénk. A román kormánnyal azonban állandó tárgyalásokat folytatunk azirányban, hogy ők segítségünkre legyenek ennek a kérdésnek jó megoldásában- minthogy mind a román, mind a magyar kormányzat a jóminőségű oktatást kivan ja ezekben az iskolákban is megvalósítani. Segítségükre siettünk minden anyagi tekintet nélkül azzal, — mert bizony ez nem volt jövedelmezőnek nevezhető — hogy az alig 20 magyarországi román általános iskola •sziámára tankönyvet - nyomattunk; ugyaaiisi tankönyvet, ábécés könyvet már nyomattunk és általános iskolai tankönyveket készítettünk. Mind ezzel, mind a tanítóképzőkkel és a gimnaziális oktatással igyekszünk r xa\ is bebizonyítani, hogy oktatásügyi intézményeinkben a legteljesebb szabadság és a demokrácia tiszta eszményei szerint igyekszünk eljá-rni. Igen t. képviselőtársaim rámutattak e kulturegyezmény politikai jelentőségére s arra, hogy az egyes szakokon keresztül az oktatásügyi' a tudományos, az irodalmi és művészeti csere útján, valamint a vegyesbizottság működése révén, az összes felmerülhető problémák kiküszöbölhetők lesznek. Nem is kívánok most ezzel a részlettel tovább foglalkozni. Ugy érzem, a vita során mindenki kiérezhette ennek a törvényjavaslatnak jelentőségét, amelyre továbbmenőe-n (12.30) ráépülhetett az a barátsági szerződés?, melynek javaslatát a küiügymiévi január hó 30-án, pénteken. 586 niszter úr éppen ma terjesztette az igen t. Ház elé. Ha most néhány szóval a legközelebbi terveinkről kívánok szólni, megemlítem az andornaki kollégiumot» ahol Kelet-Európa r épéinek vezető szellemei találkoznak, inegemlííheteni a Gheorghiu Dej-munkáskollégíumot, amellyel példát kívánunk nyújtani szintén itt, KeletEurópában arra, hogy a munkásság számára is alapítunk tanulókollégiumot, ahol a maga ipari szakmájában és műveltségében is gazdagodhat,^ elmélyülhet» és a magyar munkássággal való jó kapcsolatait kiépítheti. Ezzel a kollégiummal erre kívánunk példát nyújtani, s közölhetem, hogy a román illetékesek a legnagyobb örömmel és hálával fogadták a Magyar-Eomán Társaságnak és a magyar kultuszkormányzatnak ezt a kezdeményezését. ^ A debreceni Román Intézet létesítésével a magyar kultuszkormányzat a romániai tudományos kutatással való együttműködést és a magyarországi román kutatások jó elősegítését kívánja biztosítani. Említettem imáirí Pető fiés modern költészeti kiadványainkat. íladd említsem meg, hogy előkészületben van egy nagy román-magyar szótár és hadd mutassak rú arra, hogy tervezi a kultuszkormányzat Szege den nagy keleteurópai játékok megrendezését. A szegedi nyári ünnepig játékokkal kívánjuk a keleteurópai népek művészeti, irodalmi ta" lálkozásának ügyét előmozdítani. A szegedi szabadtéri játékok a jövőben a keleteurópa I népek találkozásának nagy ünnepi pillanatai lesznek. (Helyeslés a néppárton.) Nem kívánok itt további 'részletekbe bocsátkozni» csak szeretném mégegyszer leszögezni a kulturegyezmény tárgyalásával - kapcsolatosan, hogy nemcsak magyar részről történtek kezdeményezések, nemcsak magyar részről dolgoztunk* de a román kormány iránti őszinte hálával és köszönettel le kell szögeznem, román részről is minden megtörtént, hogy mind oktatásügyi vonalon, mind művészetitudományos vonalon. a kapcsolat egészséges, teremtő és a békét szolgáló lehessen. E szavak után talán már felesleges is lenne a kérdés politikai vonatkozásairól sokat mondanom. Említették itt a vita során igen t. képviselőtársaim és az előadó úr is mindazokat a nagy történelmi neveket, akik az együttműködést, a békét kívánták szolgálni a demokratikus haladás gondolatának jegyében. Említették Kossuth Lajos nevét, aki késő töprengésében döbbent rá arra, hogv 1848. politikája nak egyik nagy hibája volt a nemzetiségi kérdés helytelen kezelése» amint hogy az eínyomó Habsburg-reakciónak ügyes fegyvere volt a nemzetiségeknek a magyarság ellen való kijátszása. Kossuth építi ki ekkor a Duna-konföderáció gondolatát, mintegy megálmodja mindazokat a terveket és^ megvalósuló eszméket, amelyeket Kelet-Európa népeinek vezetői most munkálnak. De a román Baleescu éppen így végiggondolja, hogy mi hibát követett el a románság azzal, hogy nem a magyar néppel harcolt együtt a szabadságért, hogy nem a magyar néppel küzdött a szabadságharc nemzeti és társadalmi forradalmi eszméiért, és ő is találkozik Kossuth Lajos gondolatvilágával. Hogy Kossuth és Balcescu^ gondolata nem valósulhatott meg annakidején, azt tudjuk. Azok a problémák, amelyekre Török Julia rámutatott felszólalásában, hogy a románság •erdélyi jelentkezése mint kapcsolódik a magyar
