Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

515 Az országgyűlés 38. ülése 19Í8. évi január hó 30-án, pénteken. 516 és haszonlesés ámítói, részben bizonyos felkapott politikai jelszók hóbortosai hintették el közöttünk, mind amaz úgynevezett kaputos osztály tagjai, melyhez mi is tartozunk. Ezek bontották fel a századokon át megőrzött egyetértést, átkos félreértések által, ezek nyomtak fegyvert a testvér markába, hogy testvérét üldözze, s ml, azon osztály tagjai, hivatva vagyunk jóvátenni az osztályunk okozta hibákalt

1 g kicsavarni a testvérek kezéből a fegyvert Értsük meg egymást! Azaz ismerjük meg egymást! Az örök békét a népek csak akkor létesíthetik, ha tökéletesen megismerkednek egymással: kövessünk el mindent e földi üdvösség megközelítésére«. T. Országgyűlés! A szellemi kapcsodat a földi üdvösség imqgiközelítésére — ahogyan Greguss Ágost mondotta — a haladó magyar és román írók és költők és tudósok közt mind, bensőségesebbé vált. Fordítások szép száminai jelentek meg mindkét nyelven. A »Holnapôsok« nagy nemzedéke is lelkes híve volt a roimáíu-niíagyar szelllemi élet és testvéri' együttműködés gondolatának' Ady Endre 1905-ben, a »XX. Század«-ban igen erélyes cikkben foglalt állást a magyar-román megbékélés mellett. Az első világháború utáni idők nem kedveztek ugyan a magyar-román közeledés ügyének, mégis a. szeiilemi kapcsolatok kii'fejilesztése rendületlenül folyt tovább. 1935 végén, amikor a hitleri téboly már megvetette sarkát Európa, szívébein, egy lelkes r onnan író és szerkesztő, Sanaaaüneanu Nagyváradon néhány erdélyi román és magyar íróval új mozgalmat indított a magyar-román kulturális közeledés érdekében. Mozgalmába bevonta a legjelesebb magyar és regátbeli írókat isNem rajta múlott, hogy ez a 'szép kezdeményezés és nemescélú törekvés a magyar és a román törfténelem ama nehéz korszakában nem tudott jelentőségéhez méltó eredményt elérni. A felszabadulás és az ezzel kapcsolatos demokriatikus átalakulás egiy csapásra megváltoztatta a román-magyar viszenyt is. A demokratikus életforma korlátlan lehetőséget nyújtott mindkét nép számára. A román törvények biztosítják a magyar nemzetiség jogegyenlőségét, kulturális fejlődését. Délerdélyben magyar tannyelvű iskolákat alítanak fel', Kolozsvárott, illetve Marosvásárhelyt pedig magyar tannyelvű egyetem működését segítik előDe 9 magyar tannyelvű oktatás csak egy szektora a kulturális életnek. A kultúra többi területein hasomló a helyzet. Magyar nyelvű könyvek, folyóiratok jelennek meg, a magyar sajtó élete i&iein éleink és Erdélyben behálóz minden nagyobb helységet. A városokban magyar színtársulatok működnek. A romániai magyarság tudja, hogy sorsa szorosan összefügg az ország demokratikus fejlődésével, ezért egy hatalmas tömbbe, a Magyar Népi Szövetségbe tömörüli, amely a kultúra minden ágában igen értékes és sokoldalú tevékenységet folytatBukarestben és Budapesten még 1945-ben megalakul a Román-Magyar, illetve a MagyarRomán Társaság. Mindkét szerv igen lendületes kulturális munkával fáradozik a magyarromán kérdés ismertetésén és a magyar, valamint a román közvélemény felvilágosításán. A két «társaság már 1945-ben élénk Kapcsolatban áll egymással. Magyar részről könyvajándékokat juttatunk el Eomániába, román tudósokat hívunk meg Budapestre, román részről pedig igen értékes népi hanglemez-gyűjteményt adományoznak a magyar rádiónak, 1946-ban, akkori kultuszminiszterünk vezetésével népes küldöttség utazik le a bukaresti filmnapokra, 1947 tavaszán pedig a Magyar-Román Társaság román-hetet rendez Budapesten, amelynek keretében megnyitják a Moesáry Lajos népi kollégiumot is. Az ünnepségen Groza Péter miniszterelnök úr is résztvett. A Magyar-Román Társaság emelkedettbangu kiáltványt is intéz a magyar ésírománj néphez, ezt a kiáltványt a magyar művészeti, irodalmi és tudományos világ legjobbjai irták alá és felszólították benne a magyar-román barátság híveit, emeljék fel szavukat a sovinizmus és a gyűlölködés szelleme ellen, küzdjenek a haladásért és a két nép együttműködéséért. A demokratikus átalakulással, valamint nem kis mértékben a Magyar-Román és a Román-Magyar Társaság eredményes munkájával a két ország közti baráti viszony úgy alakult, hogy kulturális vonatkozásban sízükségessé vált közös kapcsolataink törvényes szabályozása és (11.00) a fennálló lehetőségek törvényes úton való kiszélesítése. Ezt tűzte ki feladatául a most becikkelyezésre váró; törvényjavaslat, amely román-magyar viszonylatban a legelső kulturális egyezmény. A törvényjavaslat arra a valóban (baráti és sorsközösségi érzésre épült, amelyre r már elöljáróban rámutattaim & amely a román és magyar dolgozó tömegek és a haladó intelligencia között mindig fennállt. A törvényjavaslatnak tehát hatalmas népi bázisa van mind Romániában, mint pedig nálunk. A fasiszta propaganda, az imperialista sovinizmus és fia faji elnyomás még fellelhető marad ványai ellen a szerződő felek közös harcot indítanak. Maga a törvényjavaslat három fő szempontot tart szem előtt. Az,.első az a jószándék, amellyel a szerződő felek támogatni fogják a másik fél nemzetiségéhez tartozó és saját országában élő népesség mindennemű kulturális intézményeit, mégpedig a teljes jogegyenlőség alapján. Gondoskodik a szerződés könyvek, folyóiratok és más sajtótermékek szabad forgalmának és terjesztésének biztosításáról, klölesönösen könyvtár felállításáról és hivatásios nevelők, valamint tudósok, mfűvészek és sport; szakemberek cseréjéről, szakképzést elnyerni kívánó tudósok és művészek, egyetemi hallgatók! és középiskolai növendékek ösztöndíjáról. A másik szempont az aJ nagyjelentőségű megegyezés, amelynek értelmében a román kormány Bukarestben, a magyar kormány pedig Budapesten kolozsvári, illetve r debreceni fiókintézménnyel tudományos intézetet állít fel. Szorosan idetartozik az egyetemii tanszékek és lektorátusok létesítése, amelyeket kölcsönösen a két állam egyetemein iktatnák be. A harmadik szempont gyakorlati jellegű, amennyiben a szerződő felek megaUapodtak abhain, hogy egy vegyes bizottságot létesítenek, amelynek i kezdeményező, tanácsadó és felülvizsgáló tevékenységet kell majd kifejtenie. T. Országgyűlés! A Bunamedenee dem okra. tikus és békeszerető népei t között mind élénkebbé, mind bensőségesebbé, mind barátibbá válnak a politikai kapcsolatok, örömmel kell tehát -üdvözölnünk és gyámolítanunk, bátorítanunk és elősegítenünk minden olyan lépést, amely az-öröklött félreértések elosziiatására, az egymásrautaltság érzésének megszilárdítására és vállvetett közös mmnkálkodásunkra vonatko-