Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-38

517 Az országgyűlés 38. ülése 1948. zik Baráti kapcsolataink ápolásában mérföldkövet jelentenek a kulturális egyezmények, a •magyar-roimán viszony alakulásában pedig a mostani törvényjavaslatnak döntő jelentősége van. Ezért kérem ,

a t. Országgyűlést, hogy a kulturális egyezmény intencióját tegye magáévá és a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps M kormánypártok oldalán.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli HAJDÚ ERNŐNÉ jegyző: Szőnyi Tibor! SZÖNYI TIBOR (kp): T. Országgyűlés! A magyar-román kulturális egyezménnyel újra jelentős lépést tettünk előre azon az! úton, amelyen ,a Dunamedeinee népei, demokratikus or-* szagai, —i közöttük Magyarország is — elindultak azzal a céllal, bogy népeik között jószomszédi, baráti viszonyt teremtsenek meg. A magyar-román kulturális egyezmény méltatásánál természetesen nem lehet eltekin' temi az azóta már megkötött román-magyar barátsági és kölcsönös .segélynyújtási egyez" menytől, amelynek becikkelyezése későbbi időpontban kerül az országgyűlés elé. A kulturális egyezménynek azonban mégis történelmi jelentősége • van, mert fordulatot jelent» illetőiéig először szignalizálj cl cl fordulatot a két. ország viszonyában. Magyarország és Románia múltbeli viszonya jól ismeretes. Mi volt a jellemző erre a viszonyra? Ellenségeskedés és viszály volt rá jellemző, és most e szerződéssel is kifejeizéstre juttatjuk, hogy végleg szakítunk ezzel a múlttal. A régi Magyarország és a régi Románia között ez a szerződés nem jöhetett volna létreA szerződés létrejöttének előfeltétele volt az a döntő fontosságú és alapvető belső változás, 'amely mind nálunk Magyarországon, mind Romániában bekövetkezett. Még csak elképzelni sem lehetne a két nép egymáshoz való viszonyában ilyen mélyreható változást, ilyen fordulatot, ha a két országban továbbra is népellenes erők uralkodnának: . félfeudális nagybirtokosok, tőkések és korrupt tábornokok. Elképzelhetetlen lenne a magyar és a román nép viszonyában beállott fordulat, ha most is, mint a múltban, idegen imperialista erők befolyása érvényesülhetne országainkban. A múltban népeink, országaink fejlődését idegen imperialisták, hazaárulók segítségévei akadályozták meg. Ez a szerződés — a Jugoszláviával és Bulgáriával már megkötött és Lengyelországgal még megkötendő szerződéseikkel együtt — arról tesz tanúbizonyságot. hogy a Dunavölgyében és a Balkánon vege a reakciós osztályuralomnak, vége a különböző imperialisták bűnös játékának. (FÖLDES Mihály (kp): Úgy van!) Az itt élő népek füg; getlçnek akarnak lenni minden belső^ és külső elnyomástól és kizsákmányolástól, és sorsukat önmaguk akarják intézni. Ez jut kifejezésre ebben a szerződésben. Bármiben küplönböiztek is egymástól az imperialista erők. amelyek a múltban befő" lyást nyertek itt a Dunamedencében, egy tekintetben egy formák voltak és egyeznek a ma kísérletező reakciós, imperialista erőikkel is:^ közös céljuk az volt, hogy félgyarmati helyzet-^ bien és viszálykodás ban tartsák az itt élő népeket. A második világháborúban is.a román és a magyar nép Hitler martalékául lett odadobva, és ha akkor úgy tüntették is fel. hogy a bécsi döntéssel kibékítik a két országot, valójában csaka divide et imper a elve érvényesült mindkét nép leigázásáiuatk érdekében. évi január hó 30-án, pénteken. 518 Soha azelőtt ilyen szabadon, szabad elhatározásból, valóban népünk, felemelkedésünk és bekenk erdekében szerződést alá . nem Írhattunk- Horthy és Anitonescu is kötött megegyezést, az azonban a rabló cinkostársak kényszeregyezkedése volt. " Ez^ ,a szerződés kifejezésre juttatja azt a yaLozast is, amely országunk foiztouságábán bekövetkezett. A háború előtt . Magyarország legközelebbi szomszédai Hitler Németországa, a jugoszláv királyság és Antonescu Romániája voltak. Ma a Szovjetunió, Tito Jugoszláviája és a román népköztársaság a szomszédaink. A legdöntőbb váitozás az, hogy nagyhatalmi szomszédunk ma nem az imperialista, agreszszív, fasiszta Németország, hanem a kisnépek barátja, a békét védelmező Szovjetunió- (Taps a kommunista párton.) Ez teszi lehetővé, hogy valóban a nép érdeke érvényesüljön és Magyarország a békét védelmező országok sorában állhasson. Nem véletlen, hogy a Dunamedemoe és a Balkán népei között megkötött szerződéseket minden egyes alkalommal bizonyos külföldi imperialista körök rágalomhadjárata kíséri. Nem véletlen ez, mert látják, hogy az új népi demokratikus erők összefogása elveszi a lehetőségét annak, hoigv országaink belügyeibe beavatkozzanak és félgyarmati függőségben tartsák népeinket. Görögország példája mutatja, hogy az imperialista erők a szabad és független népek ellen törnek és ezért van e szerződésnek szabad és békés jövőnk, biztonságunk szempontjából hatalmas jelentősége. _ Románia és Magyarország ellenséges viszonyának, s a múltban a letűnt rendszer politikájának elsősorban az erdélyi magyarság és románság fizette meg az árát, A népellenes kormányok által elnyomott nemzeti kisebbségek "érezték meg mindig legelőször, hà a két nemzet között az ellentétek kiéleződtek és megfordítva: az elmúlt évtizedekben Erdély 'volt az a tét, amellyel hol a román, hol a magyar népet tévesztették meg, hogy könnyebben hajtsák fejüket járomba- a német imperializmus érdekeinek kiszolgálására. , Ennek a hosszá és fájó múltnak a veget jelzi ez .a szerződés. Az 1867"-es kiegyezés után a magyar 'mágnások és tőkések türelmetlen magyarosító politikát folytattak az erdélyi románsággal szemben. A trianoni békeszerződés alapján a Romániához csatolt Erdély makvar lakosságával szemben viszont a roman imperializmus folytatott elnyomó és elromanosító politikát. Ezek az erők a magyar nyelvet teljesen kiszorították a közéletből, a magyar középiskolák legnagyobb részét bezárjak s a megmaradt közép- és elemi iskolákban évrőlévre újabb ás újabb tantárgyakra. írták elo kötelező módon a román nyelven való tanítást. A hírhedt Anghelescu-féle nemzeti iskolapolitika eredményeként a 30-as évek végén az úgynevezett magyar tannyelvű iskolákban már csak az éneket és a tornát tanították magyarul. Ebben az időbeír vált divatossá az úgy" nevezett névelemzés. Ha valakinek nem volt kimondottan magyar hangzású^ és értelmű neve, annak a gyermekeit román iskolákba kényszeríitettéfc. A magyar iparosok és kereskedők az adó többszörösét fizették, a magyarnyelvű feliratokért külön cégtáblaadót kellett fizetni. Erdélyt a román imperializmus gyarmatának itekintette. Ezeket a reakciós román politikai erőket az. erdélyi magyarság feudális és tőkés csoportja, Horthy revizionizmusának erdélyi ügy33*