Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-36

495 Ax országgyűlés 36. ülése 1948. Helyes, eláMo'k!) amely csakugyan méltáni ve­zeti be az 1848-ban megszületett demokrácia jubiláris esztendejét. (Élénk taps a kormány pártokon. — Szórványos Laps a magyar demo­kratapárton és a névpárton.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a törvényja­vaslathoz általánosságban hozzászólni! (Nem!) Ha szólná senki nem kíván, & Vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. (LUKÁCS Vil­mos (md): Szót kérek!) Áz előadó úr után, mielőtt felteszem a kérdést szavazásra, majd szót adóik a képviselő úrnak. . ; GEKENCSER GYÖRGY (kp) előadó: Igen t. Országgyűlés! Örömmel állapitlom meg, hogy a^ benyújtott törvényjavaslat sfelett megindult vita, illetőleg hozzászólások egybehangzó he­lyeslésről tanúskodnak. TJgy látom, hogy ez a javaslat valóban a nemzet egyetemes akaratát fejezi ki, éppen ezért most a befejezés előtt ki­alakult hangulat "nyomán szükségtelennek tar­tom, hogy r hosszasabb részletezésbe kezdjek, s ezért csupán arra kérem az igen t. Országgyű­lést, hogy a javaslatot eredeti szövegezésében elfogadni szíveskedjek. (Taps a kormánypár' tokon.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér^ dem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a ma­gyar köztársaság megalapításának és az 1848— 49. évi szabadságharcnak és forradalomnak emlékére engedélyezendő közkegyelemről iszóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében álta­lánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadnif (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot ere­deti szövegezésében általánosságban a részle­tes tárgyalás alapjául elfogadta. T. Országgyűlés ! A törvényjavaslat» rész­letes tárgyalására való áttérés előtt határoz­nunk kellett volna a Lukács Vilmos képviselő úr által benyújtott határozati javaslat felett. Mivel azonban a képviselő úr ezt a javaslatod visszavonta* az e " felett való szavazástól el* tekintünk. (LUKÁCS., Vilmos (md)-: De szót kérnék!) Milyen címen kér a képviselő úr szót? LUKÁCS Vilmos (md): Viszonválasz címén!) A képviselő úrinak nincs ehhez joga, (Derültség. — LUKÁCS Vilmos (md): A cím­hez kérek szót!) Majd a részletes tárgyalás­nál a címnél vagy a törvényjavaslat valamely szakaszánál felszólalhat a képviselő úr. (Közbeszólás a £zoűiáldemokrata<pártról: Mea & culpa!) . Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző {felolvassa a törvényjavaslat címét.) ELNÖK: Lukács Vilmos képviselő úr kért szót. LUKÁCS VILMOS (md): T. Országgyűlés! A határozati javaslatot Hajdú képviselőtársam felszólalása után valóban visszavontam. Abban a tudatban tettem, hogy a t Országgyűlés és a kormány be fogja látni azt, hogy az inter­nálótáborokban lévő*és az igazolás alá vont egyének sokkal ^kisebb súlyú bűncselekménye­ket követtek el es módját fogja ejteni annak, hogy ezek is bűnbocsánatban részesüljenek. (KÓLBERT János (dn): Szávám fogjuk a túl­oldalt H ELNÖK: A cím meg nem támadtatván azt elfogadottnak jelenlem ki. évi január hő 15-én, csütörtökön. 496 Következik a törvényjavaslat 1. "v-ának tár­gyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az 1. §-t! felolvasni. . HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa az 1—2. §~öknt, amelyeket a Ház hozzászólás nél­kül elfogad.) * ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény­javaslatot' részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a büntetés végrehajtására vonatkozó egyes kivételes ren­delkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faragó György előadó urat illeti a szó. FARAGÓ GYÖRGY (szd): előadó: T. Or­szággyűlés! X%ßj* .— Az elnök csenget.) Az előttünk fekvő 63. számú törvényjavaslat, amely a. büntetés végrehajtására vonatkozó egyes kivételes rendelkezésekről szól, az elő­adói tárgyalás szempontjából azt a könnyebb­séget hozza, hogy felmenti az előadót a rész­' letes indokolás 'alól. Felmenti az előadót ez a törvényjavaslat két okból- Elsősorban a most tárgyalt, ia közkegyelemről szóló törvényjavas­lat során elhangzott felszólalások és mindazok a politikai, és jogi fejtegetések, amelyek ennek során elhangzottak, lényegükben, tartalmuk­ban és érdemükben vonatkoznak erre ia tör­vényjavaslatra is, amely elvileg párdarabja a most tárgyalt és befejezett törvényjavaslat­nak. .- : î*\ T. Országgyűlés! Ezt a törvényjavaslatot uervanj'z a. méltányossági elv hatja, át és ini­ciálja, mint az előzőt, méltánylás a világtör­ténelmi események sodrába került kisemberre nehezedő sors egyéni értékelése iránt. Kétség­telen, hogy azok a történelmi események, ame­lyek >a felszabadulást megelőzték és' amelyek következtek a felszabadulás után is, nagy mértékben befolyásolták a büntetés végrehaj­tására vonatkozó állapotokat. Szabadlábra kerültek akár a német megszállás alatt, akár később polgári vagy katonai intézkedések kö" vetkeztében iszabadságvesztésbüntetésüket töltő emberek,- másokat a letartóztatási inté­zetekből hurcoltak el, akár büntetőtáborokba, akár deportálásba, s ezek iaz utóbbiak minden­féleképpen olyan sorsot szenvedtek, el, amely sokszorosan keményebb és. súlyosabb volt an­nál, mint amelyet <a letartóztatás! intézetben szenvedtek volna el. Ezek az emberek, akik bármilyen módon szabadlábra kerültek, és az s/zóta eltelt idő alatt sz'badon élhették éle­tűket, hozzászoktak a szabadsághoz és fel tehe­tőlear becsületes munkás életet kezdtek, hasz­nos tagjaivá váltak a társadialomnak. Ezekre tehát fokozottabb súllyal nehezednék, ha> most visszavinnéjk őket a letartóztatási intézetekbe és folytattatnák velük azt n büntetést, amely­nek félbeszakítását a történelmi sors és nem az ő egyéni mesterkedésük idézte elő. De túl ezeken a szempontokon, leegyszerű­síti, feladatomat a miniszteri indokolás kinyom­tatott szövege, amely a legnagyobb iogásziag­sággal és részletességgel teszi elf ogadhatóvá és kívánatossá azokat a rendelkezéseket, amelye két a törvényjavaslat tárgyal. Mindezek alapján csak nagy vonalakban és. nagy általánosságban kívánom ismertetni itt azokat a vezető elveket, amelyek kialakít­ják ennek a törvényjavaslatnak kontúrjait. Áz 1—4. § lényegileg azokra vonatkozik, akik mint elítélitek, a felszabadulást megelőző vagy azzal kapcsolatos események folytán ke* «rültek szabadlábra, függetlenül attól, hogy ké-

Next

/
Thumbnails
Contents