Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-36
497 Az országgyűlés 36. ülése 1948. sőbb újból letartóztatásba kerülték-e és újból megkezdették-e velük büntetésük letöltését. Ezekre vonatkozóan a javaslat azí a rendelkezést teszi» hogy amennyiben Magyarországon vannak, a törvény hatálybalépésétől számított .30 nap'alatt, ha Magyarország területén kívül vannak, akkor visszatérésüktől számított 30 nap aíatt jelen tkezniök kell annál" a letartóz tatási intézetnél, illetőleg: annál az ügyészségnél, ahová tartoznak, és ha nem követtek el időközben bűntettet vagy szándékos, szabadságvesztésbüntetéssel fenyegetett vétséget» akkor a szabadulásuktól jelentkezésükig eltelt időt olyannak kell tekinteni, mintha azt büntetésük letöltésével letartóztatási intézetben töltötték volna el. (Elnök: IMP LOM FERENC. 12.Í5.) Ki .kell emelni, hogy bár az igazságügyi bizottság egyhangúlag fogadta el az előttünk - fekvő törvény javaslatot, két módosítás történt az ellenzéki pártok indítványára. Az igazságügyi bizottság mindkét módosító javaslatot elfogadta és így történt, hogy az eredeti szövegezésben az 1. § a) pontjában szereplő 30 nap 60 napra igazíttatott ki. így történt az is, hogy ugyanennek a szakasznak (2) bekezdésében provideáltatott arra az esetre, ha a jogszabály által érintett személyt a jelentkezésben valamely elháríthatatlan akadály, gátolná; ebben az esetben ugyanis a? akadály megszűnésétől kezdve folyik a 30 napos időhatár, amelyet a javaslat a jelentkezésre engedélyez. Ki kell emelnem, hogy az az elvi és érdemi előny, amely a javaslatból kitűnik, minden vonatkozásában és alapjában véve feltétel nélkül általános. Mindazokra ugyanis, akik azóta nem követtek el bűncselekményt, a 2. és 4. § ok értelmében — ez a két szakasz tartalmazza a kivételeket és feltételeket — a szabadlábon eltöltött idő ; azokra pedig, akiket a letartóztatási intézetből deportálásba vagy büntetőtáborokba hurcoltak el, az ott töltött idő úgy tekintendő, mintha azt a letartóztatási intézetben töltötték volna el, az utóbbiak esetében függetlenül attól, hogy^ jelentkeznek-e és hogy azóta milyen magatartást tanúsítottak, illetve, hogy követtek-ej el bűncselekményt vagy sem. Ez az az elvi és érdemi előny, amellyel a törvény honorálni akarja azt a fokozott megpróbáltatást és szenvedést, amelyet ezeknek az embereknek el kellett viselniök, és ezt feltétel •nélkül osztja mindenki számára. A javaslat 5. §~a azzal az esettel foglalkozik, amidőn ia jogerősen kimondott szabadságvesztésbüntetést a 'hatóságok nem vették foganatba és az elítélt felett azóta is függ a végrehajtás fenyegetése. A javaslat ezekre vonatkozólag is a már említett elvek szellemében rendelkezik, amikor kimondja, hogy a büntetés végrehajtását mindaddig nem lehet foganatba venni, amíg azt az igazságügyminiszter el nem rendeli, és ebben a tekintetben a javaslat úgy intézkedik, hogy a járásbíróságoknak, illetve a:z államügyészségeknek harminc napon belül jelentést kell tenniük. - _ Kiemelendőnek tartom a 7. ,§. rendelkezéseit, >?*metyek a fiatalkorúakra vonatkoznak. A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések, bármily iszigorúak legyenek is azok a határozatok, amelyekkel a fiatalkorúakat sújtották, éppen azért, mert -a vádlott fiatalkorú, minden körülmények között javító célzatnak. Éppen ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi január hó 15-én, csütörtökön. 498 ebből az okból kifolyólag rendelkezik a javas-' . lat úgy, hogy amennyiben a törvény hatályba" lépését megelőzően a fiatalkorúak rögtönítélő bíróságok által vagy egyébként szíabadságvesztésbüntetéssel sujttattak, a büntetőnovella 29. §-ában meghatározott előfeltételek fennforgása esetén és ha a fiatalkorú elhelye" . zéséről és egyéniségének megfelelő munkábaállításáról gondoskodni lehet, .a fiatalkorút az, igazságügyminiszter a büntetése kétharmad részének kitöltése előtt is szabadlábra helyez, heti. Meg kell végül említenem, hogy azt a kedvezményt, amelyet ' a népbíráskodásról szóló törvény is tartalmaz az internálásban eltöltött idővel kapcsolatban, lamikor előírja, hogy azt a kiszabott büntetésbe be ikell számítani, ez a törvényjavaslat, illetve a meghozandó törvény általánossá teszi. A rendőrhatósági őrizetben eltöltött időt tehát olybá kell tekinteni, mintha azt a vádlott letartóztatási intézetben töltötte volna el. T- 'Országgyűlés! Ez a' javaslat részletei" ben is, elveiben is és általánosságban is kétségkívül humanitárius és annak a kriminálp'olitikának a tengelyében áll, amely feltétlenül és általában elvéül és alapjául szolgál a modern büntetőjogoknak. Az egyéni, a szubjektív értékelésnek íaz elismerése, a szubjektív értékélésen és szenvedésen keresztül megnyilvánuló emberértékelés az, amit ez sí törvényjavaslat honorál. Ahogyan az> igazságügyi bizottságban a javaslat általános helyeslés mellett talált elfogadásra, kérem a t. Országgyűlést, hogy azt általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassanak. (Helyeslés és taps.) • ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül 1 ? HEGYEST JÁNOS 'jegyző: Keleti Péter István! KELETI PÉTER ISTVÁN (dn) : T. Országgyűlés! Az előadó úr előadásának utolsó mondatába szeretnék belekapcsolódni, amikorehhez a 64. számú törvényjavaslathoz hozzá kívánok szólni. Valóban a humanitás és a modern kriminálpolitika szellemében készült el ez a törvény javaslat. Örömmel üdvözöljük ezt a javaslatot'ellenzéki oldalról és jólesik nekünk, mert mintegy kiindulópontnak tekintjük olyan irányban, hogy a kollektív felelősségrevonas heíyébe a mi világnézetünk következtében is kívánt egyéni felelősségrevonás következik el. Mint ellenzéki párt szónoka a javaslattal kapcsolatosan elsősorban azzal szeretnék foglalkozni, hogy az ellenzéki párt nem feltétlenül mindig ellenzéki és az igazi ellenzéki párt sohasem ellenzi azt, ami jó, hanem legfeljebb csak azt ellenzi, ami rossz. (HAJDÚ byula (kp) államtitkár: Ö szerinte rossz!) Miután tehát már a bevezetőben megállapítottam, hogy teljesen egyetértek az előadó úrral a törvényjavaslat méltatása tekintetében, valamint indoka és célja tekintetébein. is, és magam is remélem ettől a törvényjavaslattól azt a kedvező hatást, amelyet *a demokratikus közvéleményben szintén ki fog váltani, meg kell állapítanom azt is, hogy velünk, ellenzéki pártokkal, ellenzéki képviselőkkel szemben igen gyakran hangzik el egy felesleges vádaskodás, — különösen a közép részéről •—, hogy mi egyrészről nem építő, hanem romboló ellenzék vagyunk, másrészről pedig — azt is szokták hajtogatni — műellenzék vagyunk.
