Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-36
493 Az országgyűlés. 36. ülése 1948. de ugyanezt a gondolatot képviseltem huszonöt esztendővel ezelőtt igém nehéz idők közepette, elismerem, sajnos, nagyon kevés, nagyon csekély eredménnyel,- — hogy van az amnesztia gondolatának, a kegyelmezési jognak - egy másik oldala is, amely ugyanúgy bele , ülik abba a gondolatkörbe, amelyet Reök Iván . képviselőtársam itt érintett, hogy tudniillik * - a magyar népet fel kell hívnunk arra,, hogy amikor — reméljük — az amnesztia valóban általános lesz és széles köröket fog felölelni, akkor azokat, akik a magyar nép akarata következtében szabadulnak a büntetés súlyától vagy a vád terhétől, szabadulnak az intemálótá'borból vagy más joghátránytól, azokat ne úgy fogadják, mint akik eme amnesztiarendeleit következtében kiszabadulva ártatlanul szenvedetteknek tekintendők, mert ez nagy kára' volna a demokráciának, hanem az ő érzésük szerint igazságtalanul vagy igazságosan elszenvedett büntetéstől szabadulva, ebben a szabadulásban a muJt rengeteg szenvedésének folyamányaként a magyar nemzet egyetemes jószándékát, jót (akarását tételezzük fel és lássák meg, ezen keresztül közeledjenek a demo kráciához ugyanazzal a szeretettel mindazok, akik szabadulnak és méginkább azok a családtagok^ rokonok és barátok, akik számára esetleg fájó volt ezeknek letartóztatása vagy bűnhődése. Gondoljanak arra, hogy ezzel a lépéssel a magyar nép lelkének gondolatlát valósítja meg az országgyűlés és valósítja meg a magyar nemzet feje, a köztársasági elnök, amikor a megbékélés és megbocsátás szellemében intézkedik és jár el» A megbékélés és megbocsátás szelleme a legnagyobb ereje ennek a törvényjavaslatnak és különösen az lenne, ha ez a megbocsátás, ez^ a megértés és megbecsülés hatná át az országgyűlésen keresztül a magyar nemzet egyetemét, mert a felemelkedésnek» a boldogulásnak, a békessé.gnek, a biztonságnak legfőbb támasza, legnagyobb hatalma mégis ez a megbékélt, megbocsátott, egymást szeretettel, barátsággal felkaroló, egymáshoz szeretettel, barátsággal fűződő nemzeti egyetemesség. (He • lyeslés és taps az ellenzéken. — A szónokot számosan üdvözlik.) ELNÖK: Hajdú Gyula 'igazságügyi állam" tjtkár úr kíván Szólni. \ HAJDÚ GYULA (kp) államtitkár: T. Országgyűlési Az igazságügyminiszter úr külföldön tartózkodván, engedjék meg, hogy az igazságügyi kormányzat álláspontját leszögezzem síz itt elhangzott határozati javaslat tárgyában. AbavNemes és Vészy Mátyás képviselő urak azt az óhajukat fejezték ki, hogy iá, most hirdetendő amnesztia terjedjen ki az internálótáborokra és az igazoló bizottságok által nem igazoltakra, Lukács képviselő úr pedjg^ezt a kérést konkrét határozati javaslat formájában terjesztette elő, hogy {az országgyűlés ilyen irányban utasítsa a kormányt «LUKACS Vilmos -(md): Nem útasítia', lkéri a. kormányt!) Igen t. Országgyűlés! Az internáltakra kegyelmet hirdetni fogalmilag, jogászilag meg nem álló intézkedés lenne. <VÉSZY Mátyás (pk) Csak gyakorlatilag!) Az internálás közigazgatási tény, iaz internálást a rendőrhatóságok előterjesztésére a belügyminiszter ajz ő diszkrecionális jogánál fogva mondja ki. ("NAGY László (md): Adjon kegyelmet a bel" ügyminiszter!) Itt kegyelemnek kelje nincs. (NAGY László (md); Szüntessék meg!,— évi január hó 15-én, csütörtökön. é94 KOLBERT J ínos (dn) : Tíz százaiéka sem ke" rül ta belügyminiszterhez. — Az elnök csenget.) A belügyminiszter természetesen az internálást, amennyiben indokai megszűnnek, megszüntetheti, f VÉSZ Y Mát vás (pk): Úgy van! Ezt akarjuk! - KOLBERT János (dn): A gyakorlatban!) Semmi sem állja tehát útját, hogy a-képviselőtársak kezdeményezzenek olyan természetű törvényt, amely az internáláisi eljárás megszüntetéséi vonná moga után. (VÉRTES István (nd): Elfogadják?) De a ke" .gyelmezési törvénybe kvázi belecsempészve egy olyan határozati javaslatot (NAGY László (md): Jogunk van hozzá, azért vagyunk törvényhozók!)-, amelynek ehhez semmi köze nincs, nem lehet elfogadni. (Közbekiáltás <a< néppárton: Nagyon furcsa!) Igen. t. Országgyűlés! Nagyon hely telemnek tartom tehát, hogy az internáltakra, vonatkozó rendelkezéseket konfundálni akarjuk a bírói ítélet alapján elítéltek megkegyelmezésével, (KOLBERT János (dn): De az internált ifc ellen eljárást indítottak, tehát beletartozik!) aminek ehhez semmi köze, ami teljesen Önálló,) íkülönálló, egészen más szabályokon alapuló eljárás- (Közbekiáltás a magyar demokratapárton: A kivételes hatalmon alapuló!) (12-30) A másik pedig, ami a nemigazoltaikra vonatkozó kegyelem megadásét illeti, ez a javas1 t abból a meggyőződésből fakadt, hoe-y <*% ország konszolidációja és demokratikus rendje olyan lényeges előrehaladást tett, hogy ilyen természetű kegyelmet adhatunk. Azt hiszem azonban, arra, hogy minden nemigazoltat (Felkiáltások a magyar demokratapárt soraiban: Dehogy! Nem! Nem!) most általános kegyelmezés során egyszeriben a magyar í'közélet részesévé tegyünk, amint .hallom, önök sem gondolnak. (KOLBERT János (dn): A bűnösöket nem akarjuk védeni, csak az ártatlanokat. — Zaj a kommunistapárton.) Ne tessék azonban megfeledkezni arról, hogy a népbírósági novella nemrégen elfogadott rendelkezései módot adnak arra, hogy egyénileg kegyelemben részesülj ének azok a nemigazoltak,» akikkel szemben indokoltnak 1 átszik a nemigazolás következményeinek mellőzése. Abay Nemes igen t. képviselőtársam azt mondotta, hogy ez ä törvényjavaslat a .jubiláris év egy/ik gyöngyszeme. Tényleg annak van szánva, (Helyeslés az ellenzéken.) nem amynyira a törvény tételes rendelkezései által, mint'inkább ama ténynek a törvény által való konstatálása révén, hogy immár elérkeztünk odáig, hogy az 1848, évben megszületett demokratikus szellem és demokratikus intézmények annyira megszilárdultak, hogy kegyelmet hirdethetünk bizonyos kategóriákra, azokra, akik a demnkratiíkus fejlődést többé» nem veszélyeztetik és reményt adnak arra, hogy beállhatnak a magyar (demokrácia építő munkájába. Igen t. Országgyűlés! Azt hiszem, ezt ja gyöngyszemet nem lenne helyes ilyen természetű határozati javaslat tárgyában provokálandó véleményeltéréssel, szavazással t megzavarni, annál kevésbbe, mért ez a határozati javaslat tartalmilag néni is sorozható az e törvényjavaslat értelmében gyakorlandó elhatározások keretébe. Éppen ezért azt hiszem, helyes lenne, ha a határozati javaslatot előterjesztő képviselő úr határozati javaslatától eltekintene, hogy az országgyűlés a maga egészében egyöntetű elhatároizással teremtse meg azt a gyöngyszemet, (LUKACS Vilmos (mid) :
