Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-36

479 Az országgyűlés 36. wiese 1948. évi január hó 15-én, csütörtökön. 480 amely széleskörű amnesztiát biztosít, amely felhatalmazást ad iá köztársasági elnöknek:, hogy a jogrendbe ütközők széles rétegét részegítse, közkegyelemben. T. Országgyűlés! Ha visszatekintünk az ellenforradalom negyedszázadára, meg kell állapítanunk, hogy ez alatt a negyedszázad alatt megjeleltek ugyan olykor-olykor amnesztia-rendelkezések, de Horthyék huszonöt esztendeje nem volt elegendő arra, hogy egyetlen alkalommal is ilyen széleskörű am" nesztiát biztosítsanak.. (GYURKOVITS Károly (szd): Ügy van! Gyilkosoknak kegyelmeztek megl Francia-KissMihályokmak!) Ez a szembeállítás, a demokratikus államrendnek és az el" lení'orradalmi rendszernek ez a gyakorlata a legjobb bizonyíték arra, hogy a demokráciát nem a bosszú, nem a megtorlás, hanem a megbocsátás szelleme vezeti, és ennek értékelése csak akkor válik megfelelővé, csak akkor tudjuk ennek értékét igazán felbecsülni, ha nem tévesztjük szem elől, hogy most elsősorban»' éppen azok gyakorolják a megbocsátásnak ezt az emberi, annyiszor dicsért, de a gyakorlatban oly ritkán gyakorolt erényét, akiket nemcsak huszonöt esztendőn, hanem évszázadokon keresztül mindig csak üldöztek és aikiknek minr dig a legszörnyűbb elnyomatásban volt részük. T. Országgyűlés! Nem mulaszthatom el ez alkalommal, hogy megemlékezzem néhány szóval azokról, akik az ellenforradalom huszonöt esztendeje alatt a legszörnyűbb üldöztetésben részesültek, akiknek, huszonöt esztendeig esetleg távol kellett éiniök hazájuktól, emigrációban, akik hosszú esztendőket töltöttek börtönben, akiknek talán életüket kellett áldozniok azért, mert egy olyan világrendet akartak, amelyben nem aí gyűlölet, hanem az emberség lesz úrrá, amely világrend laz igazságra épül. És ha itt szembeállítjuk az ellenforradalom gyűlölködő és a demokrácia megbocsátó szellemét, akkor egy dolgot el kell ismernünk: azt, hogy •& demokratikus államrendnek könnyebb a helyzete, könnyebben gyakorolhatja a megbocsátás, szellemét. A megbocsátás mindig a győztesnek, mindig az eresebbnek a joga, az eresebbnek erkölcsi kötelessége, és a demokratikus államrendszer ebből a szempontból is hihetetlen fölényben v,an s% ellenforradalmi rendszer fölött; a demokratikus államrendszer joggal érzi magát olyan erősnek, hogy megengedheti maigának ezt a gesztust. Kétségtelen tény tehát, hogy az előttünk fekvő javaslat és az ezzel kapcsolatos másik törvényjavaslat hatalmas előrehaladást jelent az általános megbékélés útján, aminthogy nem lehet más vezető szempont, mint az, hogy megbéküljünk mindenkivel, aki hajlandó becsülettel beállni a demokrácia megerősítése, az ország újjáépítése mimikájába. Ne essék azonban félreértés: amint a;z előbb hangsúlyoztam, ez a javaslat a demokrácia erejének, nem pedig a demokrácia gyengeségének jele, és nagyon súlyosan csalódik az, aki ebből a megbocsátó gesztusból felbátorítást érez ki olyan magatartásra, amely i.i demokrácia ellen irányul. Az általános megbékélés szellemének térhódításáról beszéltem, arról, hogy a! demokrácia ezzel is gesztust mutatott, hogy megkíván békélni mindenkivel, aki a demokrácia építőinek sorába akar beállni, de kizárólag és csakis ezekkel. Nem lehet megbékélés a 'demokrácia ellenségeivel, amint hogy azokkal nincs és nem is lehet semmiféle kibékülés. Akik a javaslatból ilyesmit éreznének ki, azok előre^ véssék jói ;a fejükbe, hogy ez tévedés és félreértés. Abban a meggyőződésben, hogy az arra érdemesek iránt f gyakorolt megbékélés, ia munkaerő szaporítása és a demokratikus államrend erejének demonstrálása révén ez a javaslat értékes köve lesz a demokrácia épületének, a javas Hatot általánosságban és részleteiben pártom és a magam nevében örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok íközüld HEGYESI JÁNOS jegyző: Abay Nemes Oszkár! ABAY NEMES OSZKÁR (dn): T. Országgyűlés! Az ellenzék feladata és szerepe az, hogy a kormányzat intézkedéseit a közjó érdekében bírálja. A jelen törvényjavaslatnál azon*bau el kell térnem ettől az ellenzéki szereptől, mert a törvényjavaslatban egységesek vagyunk a kormányzattal s a törvényjavaslatot örömmel üdvözöljük. Pártunk a programjában, valamint pari iménti felszólalások alkalmával is a kormányprogram feletti vitában, majd később a népbírósági novella tárgyalása .alkalmával többízben kérte a kormányzatot, tegye megfontolás tárgyává a közkegyelem ügyét. Tette ezt a kérést azért, mert már abban az időben úgy vélte, hogy a magyar demokratikus rend annyira erős, hogy a közkegyelem ügyét napirendre tűzheti, és tette ezt azért, mertei akarta érni azt, hogy a nemzet minden tagja, aki alkalmas arra, hogy a demokratikus rend m így küzdelmében segítőtársként együttesen indulhasson velünk munkába, ebbe a munkába bekapcsolódhassák. ürömmel kell üdvözölnöm a törvényjavaslatot akkor, amikor pártunk eme felfogásával és többször hangoztatott elgondolásával teljesen megegyezik. Ebből arra következtetünk, hogy már a kormányzat is elérkezettnek látta az időt arra és felismerte azt, hogy a magyar demokratikus rend (annyira megerősödött, hogy a közkegyelem gyakorlásával ellenségei bizonyos csoportjának kegyelmet nyújthat. A törvényjavaslat 1. §"a általánosságban határozza meg azokat az elveket, amelyeket a közkegyelem gyakorlásánál követni kíván. Két lényeges szempontja van, amint az indokolás is kifejezi ezt. Áz egyik az, hogy azokat kívánja közkegyelemben részesíteni, akik emberileg érthető indokból követtek el .bűncselekményeket, másodszor pedig azokat, lajkiknek bűncselekménye enyhébb. fokú. Utolsó mondatában azonban hozzáteszi ehhez még azt: reméli, hogy ha ezek közkegyelemben részesülnek, akkor a büntetés-súlyától és terhétől szabadulva, alkalm ósá válnak arra, hogy saját munkájukkal előbbre vigyék..a demokrácia ügyét. Mi helyesnek tartjuk ezt a két szempontot, de rá kívánunk mutatni arra, hogy ez a két szempont és a törvényjavaslat szövegezése tula jdonképpen esaik keret, a tartalmat a 2. §, bizonyos meghatározással a kitöltőre bízza. Midőn a törvéuyjav slathoz hozzászólok, rá kívánok mutatni arra, 'hogy a végrehajtásnál, tehát a keret kitöltésénél majdan olyan szempontokat is vegyenek figyelembe, amelyeket mi alkalmasaknak tartunk arra, hogy érvényesüljenek. Nevezetesen lehetőség szerint vonatkozzék a közkegyelem mindenkire, kivéve a vezetőket és felbujtókat, továbbá vonatkozzék