Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-36

481 Az országgyűlés 36. ülése 1948. a törvényjavaslat iaz internálótáborokban Ï& vökre, valamint neuicslaik a fő, hanem a melleik­büntetésekre is. Azért hivatkozom ezekre a szempontokra, inert bár az internálás, nem bírói ítélettel kimondott joghátrány, hanem közigazgatási intézkedés, mégis meg vannak a szabadságuktól fosztva lazok, akik az internáló táborokban vannak. Ha* pedig ezekre a szemé­lyekre is vonatkozhatnak és fennforognak la javaslatban körülírt feltételek, akkor vélemé­nyünk szerint a tartalom kitöltésénél, tehát a végrehajtásnál feltétlenül érvényesülniök kell ezeknek a szempontoknak is, hogy a közikegye" lem az internálótáborokban lévőkre is vonat­kozzék. De vonatkozzék a közkegyelem ne csak a szabadságvesztésbüntetés elengedésére, ille" tőleg a bűnvádi eljárás megszüntetésére, hanem vonatkozzék az egyéb mellékbüntetésekre is, amelyeket a büntetőbíróság, illetőleg a nép­bíróság ítéletében kimondott. T 1 . Országgyűlés! A: törvényjavaslat hivat­kozik az 1848—49-es szabadságharcokra, és mint­egy megemlékezésül (11.30) erre a z évr3 szánja az amnesztiát, erre az évre kívánja kegyelemben részesíteni azokat, akik a demokrácia elvei el­len vétettek és bűncselekményeket követtek eh Ügy érzôAi, hogy ebben az esztendőben, midőn visszagondolunk azokra ia száz év előtti hősökre, akik a; magyar szabadságért életüket is áldozták, ^akik a magyar fejlődést hatalmas fokban lendítették előre, amidőn ünnepelünk,' az ünneplési sorozatban egy gyöngyszem lesz ez az amnesztia, amely meg fogja mutatni a magyar demokratikus rend erejét. Mert min­den rendszer erejének — véleményem szerint — fokmérője az, ha ellenségeinek meg tud bo" esátani. (igaz! Ügy van! Taps a magyar de­mo Járata párton és a néppárton.) Ezért tisztelet­tel bejelentem, hogy pártom és a magam nevé­ben i3 törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Székely Béla! SZÉKELY BÉLA (pp): T. Országgyűlés! A magyar dolgozó nép és benne a parasztság a múltban az államot sohasem érezhette iga­zán a magáénak és számtalan esetben a saját bőrén is tapasztalta, hogy az állam törvényei nem a nép, hanem elsősorban a népet s a pa­rasztságot elnyomó, uralkodó osztályok ér­dekeit szolgálja. (NAGY László (md) gúnyo­san: Most is így van!) Ezért nem alakult ki, de nem is alakulhatott ki a múltban, népünk szeles rétegeiben a törvényeiknek belső meg­győződésen alnpuló tiszteletbentart.ása sem. Ebből következik viszont, hogy elsősorban az úri Magyarország bűne az, hogy különösen a felszabadulás utáni időkben, amikor még a de­mokratikus államrend nem épült ki, kisebb mértékben olyanok is összeütközésbe kerültek a törvénnyel, megtévedtek és vétkeztek, lakik különben egész életüket és múltjukat tekintve, hasznos polgárai lehetnének a magyar de­mokráciának. Hála a demokratikus erők összefogásának, aiz öntudatos parasztság, munkásság és értel­miség nagyszerű erőfeszítéseinek, ma már a centenárium ünnepi évére és a magyar köz­társaság megalapításának második évforduló­jára a mi demokráciánk már olym erős, hogy közkegyelmet hirdethet az említett megtéved­teknek, akiknél minden remény megvan arra, hogyha büntetéstől szabadulva, odaadással fog­ORSZÁGGYÜLÉSI NAPLÓ II. évi január hó 15-én, csütörtökön. 482 nák dolgozni e nemcsak büntetni, hanem meg­bocsátani tudó demokrácia továbbépítésén és erősítésén. ; T. Országgyűlés! Meg vagyok győződve ar­ról, hogy ez a törvény a demokrácia érdekében való azért is, mert ebből mindenki láthatja, és így láthatják a megtévesztett és ma még fa demokráciával^ szembeii ellenséges körök be-* folyása alatt álló, paraszti rétegek is, hogy a demokrácia nem taszít ki senkit, aki jószán­dékú és a jó szándékáról hajtandó bizonyságot . is tenni az ország s a demokrácia építésének munkájában. De viszont ne értse félre senki ezt a törvényt, aki mem jószándékú, akinek szándékai nem tiszták, tehát ne értsék félre a tudatos politikai és gazdasági kártevők és ne értsék félre n kétszínű farizeusok sem. (Élénk helyeslés a kommunistapárton, a szociáldemo­kratapárton és a parasztpárton),, mert szá­mukra nincs és nem is lesz kegyelem. (Taps a parasztpárton, a szociáldemokrata és a kom­munistapárton.) mert számunkra nincs és nem is lesz kegyelem (Taps a kormány vártokon), mert a. jövőben a demokrácia csak még kemé­nyebb kézzel és ítéletekkel fogja sújtani mind­azokat, akik kezet emelnek rá. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés a kormánypártokon.) T. Országgyűlés! Az amnesztia-törvénnyel kapcsolatban még külön mondanivalónk is van éppen a magyar parasztság szempontjából. Először is mindenki tudja, hogy a felszabadu­lás előtti időben az úri Magyarország emberei meg voltak győződve arról, hogy a felszabadu­lás pillanatában majd R nép azonnal és a maga módján fogja felelősségrevmni a nép minden ellenségét, is hogv ezzel mennyire komolyam, számoltak, tehát, hogy mennyire nem volt tiszta a lelkiismeretük;' ennek a legkézzelfog­hatóbb bizonyítéka az, hogy igen jelentős ré­szük az utolsó percekben tovább is állt. Bár az elgyötört magyar népnek minden • oka meglett volna e közvetlen és azonnali felelősségrevonásra, mégis a mi népünk ezek­ben az időkben nagylelkű tudott lenni s álta­ban egváltalán nem élt ezzel az alkalommal­(NAGY László (md): Gyömrő!) Mégis akad­tak egyes parasztok, akik azt hitték, hogy éppen a demokráciát védik tettükkel, s kisebb, - de nem jóvátehetetlen túlkapásra ragadtatták magukat. A mi véleményünk, szerint, ^ itt az ideje, hogy az amnesztiát most már rájuk is kiterjesszük. E törvényjavaslattal kapcsolatban rá kel] mutatni még a ^paraiszíílságnak 'néhány más fájó sebére is. A felszabadulás utáni időben elkövetett jövedéki kihágások miatt a parasz­tokra rótt büntetésekről kívánok szólni. Ezek­ben az időkben történt, hogy a panasztok minden engedély nélkül főztek pálinkát ul­teiti-ek dohányt és emiatt később súlyos bün­tetéssel bélyegezték meg őket. Beszédem ele­jén már említetSíiem, hogy a ma* rendszer népellenes volta, miatt,, az állam rendeletéül és törvényeit a parasztság nem - tartotta magáénak ' és megérte azt, hogy ez a rend­szer a szeme láttára össze is omlott. Ezekben az első időkben viszont a demo­kratikus közjpotítfi áHíamhatalom meg csak sporadikus állapotban volt m&z és létezéséről az aikkori viszonyok között a nép szeles réte­gének, különösképpen a parasztságnak alig volt valamelyes 'tudomása. Eppe,n ezért a parasztság e kihágásokkal egyáltalán nem szándékozott a demokráciának tudatosan káro­31

Next

/
Thumbnails
Contents