Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-26

41 As országgyűlés 26. ülése 1947. évi december hó i-én, csütörtökön. 42 Országos Ruházati Intézet valamilyen saját üzemszerű 'megoldás révén lássa «1 ennek ia 170.000 embernek a felruházását, nagyon köny­nyelmű kijelentésnek tartok olyan megállapír tást. hogy ez ruházati kisiparunk Durkort államosítását jelenthetné. Képviselő úr negyedik kérdése: »Máiként kivánjai a kormány egy ilyen óriási­tokét igénylő vállalkozás vezetését szakemberek nélkül megoldani?« Utalóik az első kérdésye adott válaszomra, amelyben részletesen kifej tettem, hogy mi tette az Országos Ruházati Intézet működését ' szük­ségessé. Abból önként adódik annak a megálla­pítása is, hogy az ORI nem egy óriási tőkével, rendelkező -viaillailkozas lesz, hanem a gyakorlat­ban egyszerűen, a közületeknek a rendelkezésére álló hitelkerete szerint lebonyolítja a textil- és bőrszakmájra eső megrendeléseit. Tehát hang­súlyozom, nem öncélú vállalkozás, hanem köz­szállításokat lebonyolító szerv, amely nyugod­tam viselhetné a hivatal nevét is, ha nem kíván­tuk volna számára éppen a kereskedelmi társa­ság formájában való működéséből adódó rugal­masság előnyeit biztosítani. Ami a vezetők szakértelmét illeti, arra vo­natkozólag felkérem t képviselőtársamat,, vegye magának a fáradságot és tanulmányozza át az Országois Ruházati Intézet igazgatóság 0 na ' r <'r­végrehajtó bizottságának a névsorát. Ebből a névsorból tudniillik kitűnik, hogy valamennyi erdekeit minisztérium az ORI igazgatóságába és végrehajtó bizottságába a legkiválóbb köz­szállítási szakembereit delegálta. A vezetésem alatt álló minisztérium részéről magam is az ország legnagyobb közszállítási-elméleti, vala­miint gyakorlati tudással rendelkező szakembe­reit, továbbá textilgyártási szakértőit jelöltem ki. Le kell szögeznem mindnyájunk megnyug­tatására, hogy az ORI igazgatósága és végre­hajtó .bizottsága a legnae-vobb közszálKtási szakértelmet képviseli, tehát az ORI céljához képest vezetőségét jobban összeállítaná nem le­hetne. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban tette szóvá képviselő úr azt, hogv miért van az iparügyi minisztériumnak a többi tárcáknál magasabb százalékú részvény arány a az Országos Ruházati Intézetben. Meer kell mondanom, hogy az ORI megbízói között a,iz iparügyi minisztérium, ille­tőleg a ha+áskerébe tartozó közszállításra köte­lezettek ténylegesen kis hányaddal fognak gaá­molni. Annál nagyobb jelentősége van tehát an­nak, hoíry- a többi tárca az iparügyi miniszter közszállítási főfelügyéleti jogánaik eb'smerésej képpen szükségesnek látta a les-nagyobb arányú részvényhányad juttatását, kifeiezni akarván azáltal hogy az ÓRI működése Vi fejezetten a közszállítások körére terjed ki. Hasonló és a megrendeléseivel arányban nem álló részvény­hányadhoz jutott a pénzügyminisztérium is azon elv alánján, hogy- az államkincstár pénz-, iip-yi érdekeinek maradéktalan biztosítása cél­iából az ORI vezetésében megfelelő szerephez juthasson. Az előadott tények ismertetésével kívánom bizonyítani, hogy az ORI-ra bízott feladatok­kal a kormányzat a lea-tisztább közérdeket szolgálja „és a közérdek biztosítását a leghiva­tottabb közszállítási szakemberek irányítására bízza. Az ORI első üzletkötései alapján közölhe­tem még. hogy éppen a megfelelő Szakszerűség érvényesülése alapján a gyapjúárak területén mintegy 15%-os megtakarítást sikerült elérni az érvényben lévő közszállítási árakkal szem­ben anélkül, hogy ezzel gyáriparunkat gazda­sági lehetetlenülés veszélyének tette volna ki­Képviselő _ úr ötödik kérdése az volt: »Az iparügyi miniszter úr milyen garan­ciákat tud nyújtani arra nézve, hogy ez a vál­lalkozás a ruházati kisiparnak nem a teljes felszámolását jelentené-el« Válaszom az. hogy az, ORI-nak nem célja és nem szándéka, a ruházati kisiparral szem­ben másként fellépni, mint ahogy az eddigi közszállítási megrendelők tették. De tovább­menően, az ORI-nak nem is hivatása, hogy a ruházati kisipar helyett, maga végezze el az úgynevezett konf ekcionálási munkákat. _ Egy feladata azonban a ruházati kisipar­ral szemben feltétlenül desz az ORI-nak, és bí­zom benne, hogy ennek a feladatának meg is fog felelni. Nevezetesen az elnyúlt két év ta­pasztalata azt mutatta, hogy a konfekciómun­kák versenytárgyalásain az érintett iparosok a: legképtelenebb áron való versenyt folytatták egymással, úgyhogy a megrendelők — intéz­kedésemre, — több esetben kénytelenek voltak a versenyen kialakult azon árakat is felemelni, amelyekről pedig az ajánlattévő bebizonyí­totta, hogy elképzelése szerint a munka elvé­gezhető- , f Arról biztosíthatom a t. Országgyűlést, hogy az ORI működése a ruházati kisiparo­sok ilyen irányú versengésének véget fog vetni, mert ki fogja alakítani a tisztességes és normális konfekciós árakat, ezeket állandó­sítani fogja, úgyhogy a munkában részt­venni kívánók számára egyetlen versenylehe­tőség adódik, a minőségi verseny amely alapja lesz ruházati iparunk arányos fog­lalkoztatásának. Bejelenteni kívánom még, hogy az ORI üzletkörének fejlődésével kapcsolatosan szán­dékomban van a ruházati és felszerelési meg­rendelések által érintett szabó, 'lábbelikészítő,. fehérneművarró, sapkakészítő, köt-szövő, szíj­gyártó kisiparosainkból ipartestületenként szakmai közszállító csoportot alakítani. A kisipari szakmai szövetkezetek mellett ezek a közszállító csoportok fognak anyagi felelős­ség mellett az ORIval vállalkozói viszonyba kerülni olyan . formában, hogy az ORI meg­rendeléseibe ruházali iparunk mind szélesebb és szélesebb rétege bekapcsolható legyen. Ruházati kisiparosaink megnyugtatására mégegyszer . hangsúlyozottan kijelentem, hogy az ORI működésével neon kíván a ruházati ipartól munkaalkalmat elvonni, sem olyan formáiban, ' hogy iparosainkat egy közös műhelybe kényszeríti be munkásként., sem olyan formában, hogy kiuzsorázó konfekció­árak megállapításával a legalacsonyabb bedol­gozó iparos nívójára kényszerítené őket le­szállni. Éppen ellenkezőleg, a' helyesen kimun­kált és az iparosokkal folytatott tárgyalás alapján tisztességes mértékben megál-apí'íott " konfekciós árak bevezetésével a minőségi versenyek olyan lehetőségéit nyújtja iparunk számára, amely ruházati iparunk nívójának feltétlen emelésére fog/vezetni. Sőt, egy lé­péssel tovább menve, bízóin abban is, hogy a helyesen kialakított egyenruházati konfek­ciós árak a polgári konfekciós áraknak he­lyes kialakítását is, maguk után fogják vonni, ami ismét csak ruházati és felszerelési iparunk hasznára válhat.

Next

/
Thumbnails
Contents