Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-26

43 Az országgyűlés 26. ülése 1947. -. - * Kérem a t. Országgyűlést, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1947 november. Bán Antal s. k- iparügyi miniszter.« ELNÖK: Szabados Pál képviselő urat megilleti a viszonválasz joga. A képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza Kovács Béla képviselő úrnak az ország kézművesiparosságának munkával és megrendelésekkel való intézményes biztosítása érdekében folyó évi október 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék a választ felolvasni. HAJDÚ ERNŐNÉ jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Kovács Béla országgyűlési képviselő az országgyűlés 1947. évi október, hó 22-én tartott 9. ülésében a kézműiparosság' munkával és megrendelésekkel . való intézményes biztosítása érdekében előterjesztett interpellációjára a (következő választ adom. Válaszom első részében a kézműiparosság hitellel és segéllyel való ellátásának kérdéséről, második részében pedig munkával és anyaggal való ellátásának kérdéséről kívánok szólni. Ami a kézműiparosság hiteligényeit illeti, tisztában vagyok azzal, hogy a kézműiparosság ebben a vonatkozásban hatékony és az eddigiek" nél nagyobb mértékű hitelkeretre szorul*. Ezt a kérdést állandóan felszínen tartom és éppen álandó szorgalmazásom eredménye, hogy a Gazdasági Főtanács időnkánt erre a célra hitelkeretet állapít meg és például folyó év novemberére is 500.000 Ft. folyósítását engedélyezte. Mint hangsúlyoztam, ezt a keretet álláspontom szerint emelni kell. 1 A kézműiparosság segélyezése érdekében az 1947/48. költségvetési évben 170.000 forintot állítottam be arra a célra, hosrv a kézművesáparosságot gép- és forgótőkesegéiy alakjában támogathassam, Természetesen ennek a keretnek összegével sem lehet megelégedni, és törekvésem íaz, hogy ha azt az állam pénzügyi helyzete megengedi, az összeg emeltessék. A kézműiparosság munkával ellátása tekintetében utalok arra, hogy a közszállítási szabályzat kielégítő módom gondoskodik a kézműiparosság érdekeinek védelméről, nevezetesen: A szabályzat 51. §-a (1) bekezdése alapján a kézműipar részére fentártott szállításokat másoknak csak akkor szabad kiadni, ha elfogadható kézművesipari ajánlat nincs. A kézműipart megillető kedvezmények nagyjából (13.00) a következőkben foglalhatók össze: 1. A kézműiparosságot előnyben kell"részesíteni ** akkor is, ha ajánlatuk a legelőnyösebb ajánlatnál legfeljebb 6%-kal drágább. 2. A 15.000 forintot meg- nem haladó közszállításokat a kézmű vesip áros oknak kell fenntartani az összes kézművesipar körében. Ugyancsak fenntartott munkák a textil és lábbeli, egyenruházati cikkek konfekciómunkáinak nagy része. évi december hő i-én, csütörtökön. 44 A szabályzat gondoskodik, arról is, hogy ne csak a megrendelő hivatalok előtt ismert néhány vállalkozó jusson mindig munkához, ezért írja elő kötelezően a nyilvános versenytárgyalás tartását. Állandó fontos feladatot képez a szabályzat ezen fontos előírása betartásának ellenőrzése, valamint a házi kezelésben végződő munkák minél szűkebb körre való szorítása. A kézműiparosság megfelelő mértékű anyaggal ellátása, — és ez természetesen munkával ellátást is jelent — a rendkívül súlyos anyaghelyzetlben is állandó gondoskodásom tárgya. Ennek megfelelően az Anyag és Ár„hivatal utasításomra éppen az Ipartestületek Országos _Központjánaik kérelmére már tölbb hónapja

1 vizsgálat tárgyává tette a kézműiparosság anyagellátásának javítását ós ennek megfelelően a statisztikából megállapítható^ a kézművesipa rosság anyagellátásának^ száza lékszerű javulása. A kézműiparoisságon kélt irányban kívántok, segíteni. Egyrészt szervezetileg is igyekszem a kisiparosságnak az anyagellátláyban szerepet biztosítani, ami azt jelenti, hogy a szétosztás munkájába a kisiparosság törvényes érdekképviseleteit már eddig is bevontam. Ezt) az •elgondolásomat a jövőben fokozottabbain kívánom megvalósítani. Ez a megoldás a kisiparosságot kétségtelenül bizalommal fogja eltölteni. Másrészt az a törekvésem, hogy a kézműiparosság anyagellátása minél jobb legyen és megállapítható, hogy a kéizműiparosiságnaik " kiutalt anyag mennyisége 'abszolút számokban is növekszik és a nagyiparhoz viszonyítva arányban is megfelelő. Vannak iparágak, amelyeiknek anyagellátását teljes mértékben biztosítani tudjuk, ahol minden igényifi ki tudunk elégíteni.^ Természetesen vannak még ágak, aihoä a termelési viszonyok, külkereskedelmi nehéz' ségek, stb. a teljes anyagellátásit! eziidőszerint még lehetővé nem teszik, de itt "is az a törekvésem, hogy aiz elkerülhetetlen nehézségekből a kisiparosiság minél kevesebbet érezzen. Ami a részleteket illeti, a következőket közlöm : Vasi- és Fémipar,- A kézművesipar intézményes anyagellátása 1947 január 1-éveü kezdődött az utalványrendszer bevezetésével. Az 1947. évre a kézművesipar részére- 7200 tonna félgyártmány lett előirányozva, amelynek egy része utalványrendszer álapján került szétosztásra. Az utalványrendszer keretében 1947 január tói—decemberig összesen 5370 tonna vasanyagot ©sztott ki az Anyag" és Arhivatal. Az utalványrendszeren felül a kézművesipar a kereskedelem útján nem zárolt! vasfélgyármányolkból is részesedik, amelynek menynyisége körülbelül az, utalványrendszer keretében szétosztott anyagmennyiségnek felel meg. A kézművesipar vasanyagellátását a, lehetőséghez képest néhány százalékkal emelni , szándékozom. |Alz - anyagellátás fokozásának ' mértéke azonban a jóvátételi és exportkötelezettségeik mennyiségének ismerete nélkül ma még nem állapítható meg. A fémellátásokban a kézművesipar^ a, nagyiparhoz képest könnyítéseket élvez, mivel az Anyag- és Arhivatal utasításomra lehetővé tette, hogy a kézműiparosok kis tételékben bármikor Í0—100 kiiloigiramm fémhez jussanak