Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

441 Az országgyűlés 35. ülése 1948. ezen a címen befolyt előlegek, miután a kivetések részben még; nem történtek meg:, az előirányzott összegektől messze elmaradnak. No-. vember végéig, amikorra 110 millió.forintot irányoztunk elő, összesen 32 millió forint folyt be ezen a címen. A december hónap itt is valami javulást hozott, amennyiben 19.3 millió forintot eredményezett ez az adó. Mes: kell említenem, hogy nem minden esetben a. fizetői készség hiányával állunk szemben, ha.item vannak olyan, esetek például, különösen -ai nehéz terheket viselő háztulajdonosok esetében, valamint a tőkeés nyersanyaghiány miatt küzdő ipari vállalatok egy részénél is. -ahol vallóban bizonyos fokú lehetetlenüléssel állunk szemben. A másik nehézséget az okozza, hogy egyes vállalatok vagy személyek tulajdonában, tárcájában olyan részvények vannak, amelyek mögött álló vállalatok államosításra kerültek. Ezzel r szemben a papírforma szerint e részvények értékének mégis a vajgyondézsinakivetés alapjául kellene szolgálnia. Ezért tehát ennél a két tételnél könnyitéskép elrendeltem, hogy mindazok, akik mobil fizetési eszközök hiányában vagyondézsma• befizetési kötelezettségüknek eleget tenni nem tudnak, fizetési halasztást kaphatnak, de az ilyen halasztást igénybe vevő pénzügyi gesztióját a t Pénzintézeti Központ kebelében működő- zsűri ellenőrzése alá helyeztem. Ennek a. zsűrinek feladata tehát elbírálni azt, hogy vájjon az illető adózó vagy vállalat valóban nines pillanatnyilag mobil pénzeszközök, a vagyondózsma fizetésére szolgáló pénzeszközök birtokában. A másik vonalon, az államosított részvények tulajdonánál pedig elrendeltem, hogy e részvények' értéke a vagyondézsma^bevaíláí alapjául egyelőre csak névleges értéében legyen megállapítaindó és beállítandó, a Vaigyon''dézsma alapjául való tényleges beállítás-uk • . csak az államosított részvények után esedékes kártalanítás megfizetése után történjék, T. Országgyűlés! Az állami bevételeknek az egyenesadók mellett második, igen fontos részét a forgalmi adók alkotják, amelyek 1480 millió forintos előirányzattal kerültek aköltségvetésbe. Ezeknek a forgalmi adóknak nagy előnye, abszolútr rugalmasságuk és kezelésük könnyű volta és — ami a leglényegesebb — rendkívül kifizetődő \ vol ink» mert a : behajtásukkal járó összes költségek alig teszik ki a "bevételek 4 százalékát, amiért ez. az adónem rendkívül rentábilis és a forgalom emelkedése folytán megfelelően nő. Az adóbevételeknek az előbbiek során ismertetett kedvező alakulása egyrészt a pénz-' ügyL apparátus kitartó munkájának, másrészt azonban az adófizető közönség komoly és súlyos áldozatainak is köszönhető. Önként értetődik, t. Országgyűlés, hogy az előttünk álló nagy nemzeti feladatok elvégzésének érdekében igyekezni fogunk az adóbevételeket nemcsak a jelenlegi nívón megtartani, hanem azokat még a lehetőség szerint fokozni is. (Felkiáltások a néppárton: Hová? —- CSEPE Jenő (dn): Nem bírják megfizetni!) Az adóbevételek emelésére irányuló _ törekvések azonban természetszerűleg mindig a gazdasági észszerűség határain belül fognak maradni. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Megnyugtató bizta... tás!) mert hiszen ellenkező esetben számolnunk kellene a túladóztatás hátrányos következményeivel. ((MÓH József (nt): Ez már * • - .-megvan!) * ...•. • "épA január hó lé-én, szerdán. 442 T. Országgyűlés! Mindenesetre rá kell mutatnunk ezen a helyen arra a tényre» hogy a régebben a tőkéből, nagybirtokból és házbirtokból származó: ós az adózás terén könnyebben megfogható jövedelmek helyét elfoglalták az adózás szempontjából úgyszólván hozzáférhetetlen és konjunkturális, vagy erkölcsileg, vagy büntetőjogilag meg nem engedett üzletekből keletkező tőkék, amelyek önmagukat az adózás alól kivonva a nlmzetgazdaságra káros .spekulációs területeken igyekeznek elhelyezkedni és gyümölcsözni. A pén^gydJkoiilmányziaftí egyik Sieg foltosabb feladatának tejkmti, hogy akár a, legnagyojhb erőfeszítés árán is gátat emeljen a spekulációs célokat szolgáló tőkék további káros tevékenységének és a legrigorózusabb eszközök igénybevételétől sem fogunk visszariadni annak érdekében, hogy ezek a tőkék nemzetgazdaságilag hasznos célok szolgálatába való állításukkal egyidejűleg az adózás számára is hozzáférhetővé váljanak. T. Országgyűlés ! Áttérve az áillami üzemek költségvetésének előirányzatára, azt látjuk, hogy az állami üzemek újjáépítése, üzemi kapacitásuk további kihasználása, valamint a termelés és a forgalom fokozódása következtében az üzemi bevételek az előző évhez viszonyítva jelentősen emelkednek, de emelkednek természetesen ezzel kapcsolatban a kiadások ás. Az állami üzemek előlrányzatia! a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak, a selyemtenyésztés, valamint az állami ailfea^mazottak jóléti üzemei kivételével egyensúlyban van- , nak, sőt bevételi feleslegeket produkálnak. Meg kell említenem, hogy az üzemeknél a beruházás az üzemi -költség-vetésbe, felvéve nincs, mivel erről is a hároméves terv keretében történik gondoskodás. Az üzemeknél állandóan folyik a racionalizálás és remélhető, hogy ez közelebb visz bennünket a rentábilis gazdálkodáshoz. Az üzemek téréin a posta; távírda- és távbeszélő feleslege 18 millió, az Államvasutak feleslege 25.8 millió, az állami erdőgazdasági üzemek feleslege 1.2 millió, a hal- és nádgazdasági üzemeki feleslege pedig 1.1 millió forintban van előirányozva, ami 46.1 millió forint felesleget jelent. Ha ezzel szembeállítjuk a selyemtenyésztés és a jóléti üzemek "5.5_ millió forintos deficitjét, az üzemek költségvetése 40.6 millió fofrintüs felesleggel zárul. T. Költségvetés ! (Derültség. — VAS Zoltán <kp) államtitkár: Azt is kell tiszteim! A költségvetést!) A (költségvetést is tisztelni kell. (Felkiáltások: Helyes! Helyes! — Derültség.) T. Országgyűlés! A Magyar Állaimig Szén' bányák és a Nehézipari Központ problémájával is kívánok még röviden foglalkozni. (Halljuk! Húllmk!) Ezek az állami kezelésbe vett vállalatok neim szerepelnek az állami üzemefe között, hanem csupáar hiányaik fedezéséről gondoskodtunk az iparügyi tárca költségvetésén belül, mégpedig 300 millió forint erejéig. Az említett vállalatok mintegy 300 millió forintra becsülhető hiányának tekintélyes részét egyfelől a szén ártartásával, másfelől a nyersvas ártartásával lehet kapcsolatba hozná. Mindkét vállalatnál a kormányzat elsőrendű törekvése a jelentkező hiányoknak minél kisebb mérvre való csökkentése. Remélhető, hogy e téren már a folyó költségvetési évben igen jelentékeny eredményeket fogunk elérni.