Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-35
443 ^'Àz országgyűlés 35. ülése 19Û, A 300 rnillió forintos előirányzatból mintegy 40 millió forintot fordítunk a MÄVAC4 hiányainak fedezésére, "ahol a hiány szintén az előbb említett tényezőknek tudható be. Az üzemek kiadási főcsoportjánál a szemé- • lyi járandóságok 711.8 millió, a nyugellátások 211 millió, a dologi és üzemi kiadások pedig: 1,347.7 millió, vagyis összesen 2,270.5 millió forintot tesznek ki, ami a tavaly e célra a ber-uházásokkaliegyütt beállított 1,667.5 millió forintos összeget 603 millió forinttal haladja meg, . természetesen a beruházások figyelmen kívül hagyásával, mivel erről itt külön történik intézkedés. A személyi járandóságok emelkedése egyrészt az állandó -munkásoknak fizetési fokozatokba való besorolásából, másrészt uedig egyéb tényezőkből, mint például hadifoglyok visszatéréséből és hasonló okokból adódik. Az állami üzemek körébe tartozó alkalmazottak összlétszáma az előző évi 63.595 fővel szemben most 109.763 főt tesz ki, tehát 46.163 főnyi létszámemelkedés jelentkezik. Ennek oka az, hogy különösen a MÁ.V-n ál és a postánál alkalmazott állandó munkásokat a státusba vettük át._ Ez az emelkedés tehát a kincstár részére újabb megterhelést nem jelent, hanem nagyrészt rési és érdemes .munkások évtizedes sérelmét volt hivatott orvosolni. A dologi üzemi kiadások előirányzása a megnövekedett kapacitásnak, a termelés és a forgalom növekedésének tudható be. Az üzemi bevételek terén is 49.1% o s emelkedéssel számolunk a tavalyival szemben a termelés és a forgalom emelkedése révén. T. Országgyűlés! Amint már a költségvetés vázlatos ismertetésónéi rámutattam, beruházások isem az állami közigazgatásnál, sem üedig az állami üzemeknél nem szerepelnek. Ezúttal előszón kerül sor a« költségvetésben a hároméves gazdasági terv első részére esedékes beruházási' kiadásaink beállítására. Amidőn a törvényhozás a hároméves gazdasági tervet elfogadta, akkor átlátta és elismerte annak fontosságát, amit a gazdasági élet megszilárdítása szempontjából az e téren elvégzendő feladatok rendszerbe foglalása és összehangolása jelent. Az Országos Tervhivatal az ország összes meg. lévő lehetőségeinek kihasználásával és fennálló szükség-léteinek mérlegelésével állapítja meg a hároméves terv által előirányzott be ruházások ütemét és sorrendjét: A hároméves terv során az első tervévben a beruházások összege 1326.5 millió forintot fog kitenni, "amely összegből 800 millió-forintot irányoztunk elő a költségvetésben és a többi 526.5 millióról hitelművelet útján történik gondoskodás. ' T. Országgyűlés! Ezekben befejeztem az 1947—-48. évi állami költségvetés legfontosabb adatainak vázlatos ismertetését/ Ennél az is•* mertetésnél az összbenyomásra és az állami költségvetés alapját alkotó magyar gazdasági éíet legfőbb jellemvonásainak vázlatos ismertetésére vetettem a fősúlyt, anélkül» hogy az egyes tárcák keretében felmerülő feladatok részletesebb ismertetésébe belementem .volna, minthogy erre a költségvetés részletes tárgyalásánál mód és alkalom fog nyílni. 'Mint már említettem: a magyar pénzügyi kormányzat ma abban a kivételes helyzetben . vám* hogy* hosszú' idő óta először terjeszithëtjeitt defiéitnnemtes^ költségvetést az oB-izaggyűlés* elé, amire nemcsak Magyarország történetében van kevés példa, hanem a*mai gazdasági ei)} január hó íi-én, szerdán,' 444 •helyzetben világviszonylatban is meglehetősen ritka jelenségnek tekinthető. Az a tény, t. Ország-gyűlés, hqgft a most beterjesztett költségvetési előirányzat bevételi felesleggel zárul/ jó érzéssel és megelégedéssel töltheti el mindazokat, akiknek vállaira ennek a költségvetésnek összeállítása nehezedett, de jogos büszkeséget érezhet minden dolgozó magyar, akinek fáradságos munkája, önmegtartóztatása és fegyelmezettsége lehetővé tette az országot ért legsúlyosabb katasztrófa elvikarzása után alig három esztendővel a szilárd és biztos gazdasági alap megteremtését. T. Országgyűlés! Amennyire a jól végzett munka öntudatával és megelégedésével tekinthetünk vissza az'előttünk fekvő költségvetés számoszlopain keresztül a stabilizáció megteremtése óta megtett útra, annyira nem szabad másrészt 1 abból az egyetlen tényből, hogy deficitmentes költségvetést produkáltunk, arra a túlzottan optimisztikus következtetésre jutnunk, „hogy most már minden nehézséget leküzdöttünk és a további felemelkedés útjában álló mindén akadályt elhárítottunk. Felszólalásomban rámutattam arra, hogy az egyensúlyban lévő költségvetés rendkívül fontos, de nem egyetlen tényezője a gazdasági élet stabilitásának. A költségvetés egyensúlyban léte biztonságot nyújt az infláció bekövetkezése ellen, de tisztában kell lennünk azzal, hogy szilárdabb gazdasági alapot- dolgozó népünk számára magasabb életszínvonalat csakis a stabilizáció által megkövetelt megszorítások és lemondások további fenntartásával, illetőleg csak igen lassú ütemű lazításával, a termelés egyre erősebb tempóban történő fokszásával és a takarékosság elvének mind a magán-, mind a közéletben való .fokozottabb és következetesebb érvényesítésével lehet biztosítani. T. Országgyűlés! A stabilizáció megteremtésekor rosszindulatú bírálóink azt mondótták, hogy a nyomort sikerült stabilizálnunk. Engedtessék meg nekem,-hogy csak szembeállítsam az infláció tombolása idején a dolgozókinak jutó kenyérmorzsákat azzal a tényleges vásárlóértéket jelentő jövedelemmel, amelyet ana részükre sikerült biztosítanunk. Ez a jövedelem, ha tálán kezdetben nem iß érte el vagy nem baladta meg a békebeli nívó 50—60 %-kt, most már mindenesetre erűnél magasabb és ezzel a csökkentett életnívóval sikerült biztosítanunk ^ a nemzeti jövedelem ilyen, módon megtakarított részének a létfontosságú újjáépítési kiadásokra és beruházásokra való fordítását, amelyek az ország háborútól elpusztított termelési apparátusának renidbehozatalával végeredményben _ r a lakosság életszínvonalának emelését fogják eredményezni. Tisztáiban kell lennünk azzal, t. Országigyűlés, hogy ja stabilizációt megteremteni és azt az újjáépítés és a jobb jövő érdekében fenntartani csak valamennyi , magyar dolgozó együttes és arányos áldozatvállalásával és munkájával lehet. Ennek a nagyértékű áldozatvállalásnak és munkának az időszaka még nem fejeződött be számunkra, miután még nagyok, súlyosak és sokoldalúak azok a feladatok, amelyek elvégzése még* reánk vrár. T. Országgyűlés! A paraszt és a munkás, aki gyakran 'mostoha körülmények között, kénytelen fáradságos munkáját a földeken -és a gy,árakban végezni, az a tisztviselő, aki a békebelinél sokkal kevesebb fizetésért tartozik