Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

439 Az országgyűlés 85. ülése 1948. évi immár hó 14-én, szerdán. 440 éppen azért, mert a tárcabevételekbem ma már azok a rendkívüli tételek, mint például a 270 anillió forintos felértékelési nyereség, az árukölesönökíből eredő bevételek nemi szerepel-' nek — már csak 10 %-át teszik ki a költségvetés bevételi előirányzatának. Ezzel elértük azt, hogy költségvetésünk bevételi oldala ma már egészségessé vált, mert megközelítettük, sőt bizonyos mértékben túl is baladtuk a • bevételeknek a békebeli, az utolsó békeév költségvetésében megvolt .arányát. T. Országgyűlés! A költségvetés számadatainak ilyetén való kedvező alakulása szűk- j ségessé teszi számomra azt, bogy adózásunk kérdéseivel é»' az e téren jelentkező problémáik megoldásával kissé részletesebben foglalkozzam. Mindenekelőtt meg kel] állapítanom, hogy a stabilizáció kezdete óta eltelt idő lehetővé tette számunkra egyenesadózásunk reformját és az adóbehajtó és az adókivető apparátus felfokozott működése revén lehetségessé vált az, hogy az erede-tàleg kontemplált adókulcsok emelése nélkül sikerüljön mégis egyre fokozódó bevételeket elérnie az államkincstárnak. Meg-kelh állapítani azt, hogy például az együttes kereseti és jövedelmi adó, valamint a társulati adó vonalán számos szakmád csoportnál nem hogy emeltem, hanem még mérsékeltem az eredetileg 6 %-os maximumban megállapított adókulcsot. (VÉRTES István (lúd): Ez igaz!) Ez a lehetőség a pénzügyi adminisztráció céltudatos és fáradhatatlan munkásságának, de egyben aniniak is tulajdonítható, hogy a^ közteherviselés fontosságának elve egyre szélesebb és szélesebb néprétegekben válik köztudattá. -A bevételek kedvező alakulása mellett is azzal mindenkinek tisztában, kell leninié az országban, hogy az egyénesadóterhek globálisan nem csökkenthetők, mert elpusztult hazánk újjáépítése és a hároméves terv végrehajtása érdekében fokozatosan nagyobbodó adóbevételekre van szüksége az országnak. Ezeket' a terheket azonban természetesen a tehetősebbek' vállaira kívánjuk áthárítani. Egyenesadóink közül leginkább az együttes kereseti és jövedelmi adó, valamint a társulati adó áll az érdeklődés előterében. Tudvalevő, hogy az együttes kereseti és jövedelmi adót az iparosok és kereskedők, továbbá az önálló értelmiségi foglalkozású adóalanyok fizetik, míg társulati adó alá a kereskedelmi* társaságok formájában működő vállalkozások % tartoznak. Itt a fizetés részben osztálybasorolás, részben pedig a nyers jőve delem H lapján történik. A nyers jövedelem álapján való adóztatás ellen állandóan kifogások és kérelmek érkeznek hozzánk. Meg kell azonban vallanom, hogy e kérelmeknek kísérő jelensége gyakran a könyvvezetési kötelezettség alól való mentesítés. Legyünk tisztában azzal, ha mi belemegyünk a tényleges jövedelem, a tényleges üzemi eredmény alapján való adóztatásba, akkor ennek első és legfontosabb előfeltétele a pontos könyvvezetés, amely nélkül ez a tiszta jövedelem és tiszta üzemi eredmény megállapítható nem lesz. Ma már a forintmérleg megállapítása, a zárómérlegek közzététele után technikai akadálya nincs a tényleges üzleti eredmény és a tiszta jövedelem alapján való adóztatásnak. Erre a lehetőséget meg is fogjuk adni a rendes üzleti könyveket vezető adóalanyoknál. Ugyanakkar azonban a minimális adók erőteljes kiépítésécej gondoskodunk arról- hogy az együttes kereseti és jövedelmi adó, valamint a társulati adó hozama nem-, hogy csökkenjem hanem a lehetőség sízerinftl emelkedjek. Szeretnék még foglalkozni az utóbbi időben^ nagyobb port felvert adóközösségek kérdésével is. Ez az adózási nem általában a kincstárra nézve kielégítő voit és beváltotta a hozzáfűzött várakozásokat, miután rugalmasnak, egyszerűnek éji gyorsnak bizonyult A kielégítő eredmények ellenére. azonban az 1948. évtől kezdődően az adóközösségi adózást kizárólag csak a nagyobb létszámú, de kisebb jelentőségű adóalanyok szakmai csoportjaira vonatkozóan kívánom fenntartani, mégpedig azért» hogy az igazságosabb és a tényleges jövedelmi viszonyok alapján való adózást valósítsam meg és .ebből a bélből a nagykereskedői, valamint a nagyobb vállalati adóközösségeket meg fogom szüntetni Nem lehet tehát tagja a jövőben r adóközösségnek részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság- sem. (Helyeslés és taps.) . Nagy súlyt kívánok helyezni a jövőben a jövedelemtöbbletadó alaposabb kimunkálására. Meg kell mondanom: az a körülmény,. hogy Budapesten összesen 8000-n tettek jövedelemtöbbletadó bevaJilátst, azt mutatja, hogy eizem & téren, a telhetőisebb réteg még nem értette meg teljesen a közteherviselés elvét. Mindenesetre meg kell állapítanom, hogy ez az aránylag kisebb eredmény nemcsak ennek, hanem annak is volt betudható» hogy. az adóközösségek javaslatainak, másfelől, pedig az érdekképviseletek szakmai haszonkulesmegáHapításainak túlzott jelentőséget biztosított a jelenleg fennálló rendelet, amelynek megváltoztatásáról megfelelően gondoskodni fogok. • T. Országgyűlés! Szeretnék meg néhány . szót szólni a földűli veléssel, a földművelő lakossággal kapcsolatos problémákról is, (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton) Mindnyájan tisztában vagyunk azzal, Öiogy. az elmúlt év súlyos aszálykára .miatt a vártnál sokkal kisebb terméseredményeink voltaik és hogy a mezőgazdaság gyakran nem "könnyű helyzetben volt. Ettől a felismeréstői indíttatva, már a múlt évben gondoskodtam arról, hogy a tényleges aszálykárokat szenvedett földmíveslafcosság fizetőképességét figyelembe véve. az adófizetési kötelezettség megkönnyíttessék. Ezért megengedtem, hogy az elemi _kárt szenvedettek akár egyénenkint, akár pedig községenkint előterjesztett kérelmére kellően bizonyított elemi kár esetén az új termésig fizetési halasztásban részesüljenek. (LUKÁCS Vilmos (ind): Ei kell engedni! — Helyeslés a kisgazdapárton és a magyar demokrata párton.) Lehetővé tettem azután azt is, hogy az úgynevezett államadóssági búzakötvényeket a földadóhátralékok fizetésére lehessen felhasználni. Végül pedig tisztelettel bejelentem, hogy az 1945. és 1946. évi földadótartozásök rendezését' is lehetővé kívánóin tenni egy újonnan kibocsátandó rendelettel, amely ^rendeletben a késedelmi kamatoknak, sőt- különlegesen indokolt esetekben maguknak a tőketartozásoknflik a melléklésére, vagy esetleg télies elengedésére is sor kerül, (Általános, helyeslés és taps.) Szeretnék néhány szóval megenni ékezni a- ya- ' gyondézisanáröl es a vagyonszaporulati dóz&má- ( ról m (12) Mimt ismeretes» eaeík a különilegíes adó nemek azt a célt szolgálták, hogy a hároméves tervnek pénzügyi fedezetét részben biztosítsák. Még kell őszintén mondanom, hogy az eddig