Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-35
437 Az országgyűlés 35. ülése 19Í8 A belügyi tárcánál mutatkozó többletből 30 milljó forint a közületek támogatására szolgál r és további emelkedés mutatkozik a rendőrség ruházatára és felszerelésére fordított összegeknél. A földmívelésügyi tárcánál elsősorban a vetőmagakciók,, az állattenyésztés és növényegészségügy kiadásai emelkedtek. A kultusztárcánál az általános iskolák és a dolgozók iskoláinak felállításával járó költ; ségek, az igazságügyi tárcánál a rabtartási költségek és a bűnügyi eljárási költségek- a honvédelmi tárcánál a legénységi állománynak 1600 fővel történő felemeléséből, keletkező költségek, a népjóléti tárcánál pedig a kórházak, valamint a gyermekmenhelyek szükségleteinek kielégítésére szolgáló költségnek okoznak emelkedést. T. Országgyűlés! Az állami adósságok előirányzata a múlt évhez- viszonyítva jelentős emelkedést mutat, amennyiben a tavaly erre a célra előirányzott 1.9 millió forinttal ,szemben. most 50.2, millió forintot irányoztunk elő. Ez annak köszönhető, hogy amíg tavaly ez az előirányzat csak jelképes volt, addig most már az állami adósságok egyes kategóriáiban részben kamatfizetést, részben tőketörlesztést is előirányoztunk. Ezek között van a tavalyi költségvetési hiány fedezésére a Magyar Nemzeti Banktól felvett középlejáratú kölesönnek kamatszolgálata, továbbá az amerikai hadianyagfelvásárlási kölcsön tőke- és kamatszolgálata, az adópengőbetétek után járó kártalanítás, végül pedig a pénzügyi jövedékek üzemi kiadásainak fedezésére felvett kölcsön kamatszolgálata. Ennél a pontnál meg kívánom jegyezni, hogy Magyarországnak a háború előtti időből származó külföldi adósságai komoly tételekben állnak fenn. Ami Magyarországnak ezeket az a.dósságait illeti, a magyar kormány ezeket- az adósságokat változatlanul fennállóknak tekinti, azonban az országot ért súlyos károsodások és a három ízben egymást követő rossz termés folytán egyelőre még nincsen abban a helyzet' ben, hogy ezeknek az adósságoknak a szolgálatát felvehesse. Mégis örömmel kell bejelentenem, , hogy egyes hitelező államokkal sákerült olyan megállapodásokat létesítenünk- amelyek amellett, hogy a hitelezők méltányos érdekeit szem előtt tartották, számoltak fâz ország súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetével is. Itt látom szükségesnek még megemlíteni t. Országgyűlés, hogy a magyar kormány többízben kifejezésre juttatta azt az álláspontját, hogy szívesen lát minden építő szándékú és kizárólag gazdasági célokat szem előtt tartó külföldi tőkeelhelyezést Magyarországon, történ" jék akár kölcsön, akár pedig tőkebefektetés formájában, feltéve» hogy a külföldi tőkének éz az elhelyezkedése politikai feltételekkel nem jár. Mindenesetre meg kívánom jegyezni, hogy a, kormánynak elhatározott szándéka, hogy saját eszközeivel és saját erejével is igyekszik az ország' gazdasági helyzetét megerősíteni és felvirágoztatni. Ezt a célt szolgálta 1 !. Országgyűlés- a külkereskedelmi forgalomnak felszólalásomban már 'jelzett kifejlesztése és az ország devizakészletének megfelelő rendszabályokkal való biztosítása és növelése, valamint a német hadsereg és a nyilasok által elhurcolt, és jelenleg is még igen jelentős értéket képviselő magyar javaknak további folyamatos hazaszállítása. Bár az erre irányuló tervszerű munkát csak az 1946,"év . évi január hó lí-én, szerdán. 438 áprilisában kezdtük meg, mégis közölhetem, hogy az azóta eltelt idő alatt sikerülit mintegy 250jmillió dollár, vagyis 3 milliárd, forint értékű elhurcolt jószág hazaszállítása által ezeket az értékeket a niagyia<r gazdasági életbe újra beállítanunk. Ezenkívül ma még számolhatunk azzal, hogy körülbelül 100—150 millió dollárt kitevő magyar értékek vannak külföldön, külö* nősen Németország amerikai zónájában és Csehszlovákiában, amely értékek folyamatos hazaszállítására minden szükséges intézkedés megtörténik. Nagyrészt ipari nyersanyagokról. rendkívül értékes szerszámgépekről és egész gyárfelszerelésekről van szó. T. Országgyűlés! A nemzetközi kötelezettségek tekintetében a tavaly előirányzott 967.5 millió forintot kitevő összeggel szemben az ezévi előirányzat 1341 mii Hó forintot tesz ki, amely összeg főképpen a jóvátételi szállításoknak ez évbeni progresszív emelkedésével van összefüggésben. Bá kívánok «azonban mutatni, hogy bár az összegszerűség a tavalyival szemben emelkedett, mégis ennek százalékos aránya már a tavalyi költségvetéssel szemben csökkent, amennyiben ezek a nemzetközi köielezett• ségek a tavalyi költségvetésben volt 35.1%-ró 1 az idei költségvetésben 29.9%-ra csökkentek. E nemzetközi kötelezettségeknek szempontjából és ezekkel kapcsolatban meg kell még emlékez" nem a múlt év során magyar részről az én vezetésem alatt Moszkvában folyt gazdasági tárgyalásokról, amelyek a még nyitva! evő kérdéseknek és különösen a potsdami egyezmény végrehajtásával kapcsolatban a volt német hitelezőkkel szemben fennálló magyar adósságoknak teljes és végleges rendezésével zárultak és mindkét kormány kölcsönös jóindulatával és , engedékenységével véleményem szerint biztos és biztató -alapot teremtettek a két ország jövendő gazdasági kapcsolatainak. T. Országgyűlés! A nemzetközi kötelezettségek közül meg kell még említenem la, békeszerződés ratifikálása, folytán a békeszerződés gazdasági és pénzügyi végrehajtásából keletkező terheket. Minthogy ezek a terhek ma még nem világosak, ezeknek minden egyes országgal való különleges megtárgyalása szükséges és ezeknek megoldását a magyar gazdsági élet teherbiróképességének mindenkori figyelembevételével fogjuk szorgalmazni. Afseközigazgiatási bevételeket a m.ult évi költségvetésben megállapított 2.496.1 millió forinttal szemben 5.265 millió forintban irányoztam elő. A bevételek egyes csoportjainak fő összegei a következőképpen alakulnak: egyenesadók 1.-505 millió forint, forgalmi adók 1.480. illetékek 360, fogyasztási adók 540, szeszegyedáruság 200, vámjövedék 40. dohány jövedék 516.6- ső jövedék 78.9. italmérési jövedék 10- szaharin és lottó 4.2. s végül tároabe vételek 530.3 millió forint, vegyis összesen 5.265 millió- forint. T. Országgyűlés! A most benyújtott költségvetési előirányzat fő jellegzetessége, amint már rámutattam, az, hogy a tényleges állami bevételekből! tudjuk fedezni az összes, felmerült kiadásokat. A tavalyi költségvetésnél az egyenesadók a költségvetési bevételeknek csupán 20 %-át, a közvetett adóik 30 %-át, a tárcabevételek ugyancsak 30 %-át tették ki. Ezzel szemben a mostani költségvetésben az eg^enesadók csaknem 30 %-át, a közvetett adók pedig 45 %-át teszik ki az összes költségvetési bevételeknek és a tárcabevételek, — - " . 28*
