Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-35

429 Az országgyűlés 35. ülése 1948. kivitel együttes értéke 52 millió forintot tett ki. Ezzel szemben 1947 október havában ez az érték 273 millió forintra rúgott, vagyis több mint ^ megötszöröződött. Mindenesetre figyelmet erdemei az a körülmény, bogy míg a stabilizáció első évében, illetőleg első hónapjaiban külkereskedelmi mérlegünk aktív volt, addig 1947 január bávában passzívum lépett ' fel, mely akkor még csak 1.7 millió forintot tett ki, októberben azonban már 89 millió forintra emelkedett. Ez a passzívum nagyrészt rajtunk kívülálló okok következtében állott elő. .amelyek közül szeretném megemlíteni a belföldi és külföldi árak között fennállott diszparitást, azonkívül különböző piacokon egyre erősebben jelentkező külföldi versenyt és ezzel kapcsolatban a külföldön elérhető árak csökkenését is. Mindazonáltal a külkereskedelmi mérleg ezen passzivitása nem jelentkezett teljes mértékben az ország- devizakészleténéi, mégpedig azért nem, mert külkereskedelmi forgalmunk egy nagv része nem is megy devizavonalon keresztül- hanem kompenzációs vagy árucsere alapon kerül lebonyolításra, másodszor pedig a behozott áruk ellenértékének jelentős hányada áruhitelek segítségével egyenlíttetett ki. Mindenesetre rá kívánok mutatni arra, hogy a kormányzat erélyes intézkedéseket foganatosított és erélyes intézkedésekkel fogja a jövőben is biztosítani a magyar külkereskedelmi mérleg lehető aktivitását, amelynek eredményei már — örömmel jelenthetein — jelentkeztek is. miután az 1947. évi december havi külkereskedelmi forgalom ismét aktívummal, mégpedig kereken 18 millió forint aktívummal zárult. Természetesen az ország devizakészletének ' helyzetére a külkereskedelmi mérleg alakulása nagy befolyással van és így a továbbiakban is követnünk keli azt a politikánkat, amely a felesleges áruk importjának lehető megszorítása val egyidejűleg az export lehető fokozását és támogatását tűzte ki célul maga elé. Ezen az úton haladva megvan a reményünk arra, hogy a decemberi kedvező fordulatot sikerül általánosítanunk. Természetesen az ország devizahelyzetének megerősítéséhez tartozik -az is- hogy az ország devizakészletével lehetőség szerint takarékosan bánunk már çsak azért is, hogy a lehetőség- szerint a .gyáriparunk részére szükséges elsőrendű fontosságú nyersanyagok behozatalát túrijuk .mindenkép biztosítani. A külkereskedelmi forgalommal kapcsolat" ban — bár-neni szorosan ide tartozik — szereltnek néhány szót szólni a külföldi szeretetcsomagok megvámolásával kapcsolatban egyes, velünk talán nem túlzottan rokonszenvező külföldi Sajtóorgánumokban megjelent híresztelésekről. Ezekben a híresztelésekben úgy állították be a helyzetet, mintha a magyar kormány el kívánna zárkózni a külföldi szeretetakciók, a külföldi csomagküldési akciók elől azáltal, hogy ezekét a szeretetcsomagokat meg™ vámolja. T. Országgyűlés! Szeretném megmondani, hogy a magyar kormány álláspontja ebben a kérdésben ma is változatlan. A magyar kormány sernmikép sem kívánja megakadályozni a tényleg humanitárius célokat szolgáló, valóban egyéni szükségleteik kielégítését célzó sze* retetcsomagok küldését, azonbain semmikép sem fogunk belemenni abba, hogy szeretetcsomagok ürügye alatt luxuscikkek, külföldi seé'v't január hó Ifcén, szerdán}' 430 lyemharísnyák és külföldi cigaretták tömege kerüljön be az országba. (Taps a kormánypártokon.) Legyünk tisztában azaál, hogy a külföldi szeretetcsomagküldésnek ilyen címen, ürügyül való felhasználása következtében ezek a külföldi luxuscikkek gyakran az illegális kereskedeleíni csatornáin keresztül kerülnek bele az ország gazdasági életébe. (Taps a kormánypártokon.) Semmikép nem vagyunk hajlandók eltűnni, hogy ezek a jövőben is vámés adómentességet élvezzenek. T. Országgyűlés! Nem kapnánk tiszta kepét ia magyar gazdasági helyzetről, ha néhány szóval nem térnénk ki hitelpolitikánk főbb célkitűzéseire és irány vezetésére, A magyar hiteipolitikát a stabilizáció megteríermtésekor két tényező determinálta. Az egyik tényező volt, hogy az infláció (következtében megsemmisültek a hitelszervezet által kezelt takarékpénztári és folyószámlabetétek, ennélfogva ez a betétállomány a hitelszükséglet kielégítésére tovább rendelkezésre; nem állhatott. Ennek folytán az ország hitelszükiségkrfce — különösen kezdetben — kizárólag a Magyar Nemzeti Banknál, mégpedig bank jegyemisszió útján nyerhetett kielégítést. Mi volt ennek fa; következménye? Miután az elmúlt költségvetési évben még államháztartási hiánnyal kellett számolnunk, amely államháztartási hiány fedezése hitelműveletek útján történt, 'természetes, hogy a gazdasági élet részére nem állhatott rendelkezésre abban a mennyiségben hitel, mint azt talán fontos termelési és újjáépítési célok megindokolhatták volna, - A most benyújtott és bevételi felesleggel záruló költségvetés azonban módot ad már arra, hogy hitelpolitikánk terén bizonyos szabadabb mozgást élvezhessünk. Mivel ugyanis az állami kiadások fedezésére, már nem vagyunk kénytelenek a bankjegyszaporulatot, igénybevenni bízhatunk abban, hogy a tényleges termelési hitelek részére a Nemzeti Bank ma már bizonyos mértékig könnyebben tud rendelkezésre állni, nem is annyira a bankjegyforgalom emelése útján, mint inkább azon a módon, hogv a bankhoz visszafolyó hiteleket most már teljes- mértékben a termelés szolgálatába tudjuk állítani. A hitelek a tavalyi gazdasági évben^ is visszafolytak, hiszen különösen a termés értékesítés céljára adott hitelek a dolog természeténél fogva a tavaszi hónapokban felszabadulnak. Tavaly azonban még nagyobb volumenben kellett az állami költségvetés-, kiadásainak, fedezéséről hitelműveletek útján gondoskodni, my tehát nem állt rendelkezésünkre ez a lehetőség. Ezenkívül meg kell említenem, hogy ma már megváltozott helyzettel állunk szemben a betétfronton is. Megváltozott a helyzet anynyibau, hogv a takarék- és folyószámlabetétek lassú és fokozatos emelkedése folytán egyre kö'zelebb jutunk ahhoz az egészséges állapothoz, amit a betét- és folyószámlaállománynak a termelési célok szolgálatában álló hitelek fedezésére való fordítása jelentTermészetes! tünet, hogy Magyarország összbetétállománya ma még nem érheti el a békebeli mórtéket. Ennek két oka., van. Az egyik, hogy — (amint már említettem — az infláció során megsemmisült az addig megvolt., megtakarított betétállomány, a másik pedig az, hogy az újjáépítési kiadások fedezésére a nemzeti jövedelmből aránylag nagyobb részt ,-••'