Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-35
431 ids országgyűlés 35. ülése kell igénybevennünk, természetes teaiát, hogy a megtakarítás frontján kisebb összegekkel kell számolnunk. Mindazonáltal rendkívül érdekes és bizalmat keltő tünetként íkell regisztrálnunk azt a tényt, hogy míg a stabilizáció után. 1946 december 31-én az ossz betétállomány a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézeteknél 250 millió forint volt, addig ezek az intézetek a múlt év ősaén már 650 millió forintos betétállományt kezeltek és ha élthez hozzávesszük a postatakarékpénztárnál elhelyezett tőkéket, ma már kereken egy milliárdos betétállománnyal számolhatunk. T. Országgyűlés S A multévi költségvetés beterjesztése alkalmával hivatali elődöm rámutatott arra a körülményre, hogy az ország: gazdasági struktúrájának megváltoztatása következtében ma már a (hitelgazdálkodás terén is szükséges az irányításra, a tervszerűségre, az. irányított gazdálkodásra való áttérés. Ez volt az oka annak, hogy a t. Országgyűlés ennek jelentőségét felismerve,, egyhangúlag elfogadta a barikállamosítási törvényt, amely lehetővé teszi a hiteloolitika egységes irányítását és a: nemzet nagy szempontjaival való kellő összehangolását. Meg kell mondanom, hogy a bankállamosítás hírének nyilvánosságra kerülése annakidején bizonyos mértékű visszaesést idézett elő a betétállományban, amennyiben az átlag 50 millió forintot kitevő havi betétszaporulat a nyári hónapokban egy "darabig stagnált. !Al magyar gazdasági életnek a hitelszervezetbe, mégpedig 'az államosított hitelszervezetbe vetett bizalmát azonban a legjobban jellemzi az a tény, hogy ez a stagnálás megszűnt, a betétek fokozatosan és folyamatosan emelkednek és ilymódon volt eléghető az év végére az előbb említett egymilliárd fo.rinr tos betétállomány. T. Országgyűlés! Hitelpolitikánk célkitűzéseinek megvalósítása a jövőben egyrészt az államosított Magyar Nemzeti Bank, másrészt pedig — volumenét tekintve — az államosított hitelszervezet útján, fog lebonyolódni. Törekvésünk, célunk itt az, hogy ez a hitelszervezet necsak eddigi feladatait lássa: el ugyanabban a mértékben, mint eddig, 'hanem ezen túlmenően a nemzet nagy szempontjai által előírt irányelveket is vegye figyelembe. Ez a céljai az államosítandó pénzintézeteket irányító háromtagú intézőbizottságnak:, és remélhető, hogy a most állami tulajdonba kerülő hitelszervezet a magyar gazdasági élet felvirágoztatása terén az eddigit messze meghaladó eredményeket tud felmutatni. T. Országgyűlés! Említettem azt. hoerv a deficitmentes költségvetés folytán hitelpolitikánkban előreláthatólag bizonyos könnyítéseket tudunk m'ajd étetbeléptetni. Fél akarom azonban hívni a figyelmet arra, hogy továbbra is a legnagyobbfokú óvatossággal kell eljárnunk ezen az úton és hiteleket a jövőben is kizárólag csak elsőrendűen fontos, termelési célokra szabad folyósítani, mégpedig minél mobilabb hiteleket, de remélhetjük azt. hogy az előbb említett tényezők hatása, alatt mégis nagyobb lehetőségekkel fogunk rendelkezni, mint az elmúlt esztendőben. T. Országgyűlés! Ezzel a kérdéssel kapcsolatban szeretnék néhány szót szólni a. forgalomban lévő pénzeszközök technikai kérdéséről is. Mint ismeretes, a stabilizáció ' megteremtése alkalmával kibocsátott 10 forintos bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank már kicserélte az új, sokkal nehezebben hamisítható és az egyik l ém január hó IMn, szerdán. 432 oldalon rézmetszettel készült 10 forintos bankjegyekre. Az új 100 forintos bankjegyek kibocsátása közvetlenül küszöbön áll és bankjegynyomdánk technikai felkészültségét jellemzi az a tény, hogy külföldi megrendelései is vannak bankjegynyomásra. A váltópénz-helyzet alakulását kedvezően * befolyásolta az a: tény, hogy tavaly márciusban folytatott tárgyalásaim eredményeképpen sikerült visszahoznunk azt a 100 tonna magyar ezüstöt, amelyet a németek hurcoltak el Magyarországról és amely most már a magyar gazdasági élet rendelkezésére állván, lehetővé tette számunkra 10 millió darab 5 forintos ezüstérme kiverését, ami részben komoly bevételt jelentett a kincstárnak pénzverésinyereség címén, másrészt pedig^ a forintba- a forint stabilitásába vetett hitet is megerősítette, hiszen Európának egy igen nagy részén mi vagyunk az egyetlen állam,, amely ezüst váltópénzzel rendelkezik. Ugyancsak ez az ezüstémennyiség fogja lehetővé tenni számunkra még azt is. hogy a centennáris évben jubileumi ezüstérmék verésére is gondolhassunk. Ami a váltópénzhiányt illeti, — ez különösen vidéki panasz — közölhetem, hogy a kormány mindent megtett a vidéki központoknak kellő váltópénz-mennyiséggel való ellátása ügyében, és részben ezt a célt is szolgálja az 5 filléres aluminium váltópénz-érme forgalomba hozatala, ami egyben az árak felfelé való kikerekítését is hivatva lesz megakadályozni. T. Országgyűlés! A gazdasági életünkről nyert kép csak az áralakulás vizsgálatával válhatik teljessé. Az eredetileg megállapított stabilizációs árszínvonalnak fő jellemvonása a? úgynevezett (agrárolló volt, vagyis az az eltérés, amely az agrártermékek és az ipari termékek ára között mutatkozik. Ez az ármegállapítás aizért volt szükséges annakidején, hogy a mezőgazdasági réteg fölös vásárlóereje ugyanúgy koflátoztassék. mint a munkabéreknek és jövedelmeknek olyan természetű megállapítása, amely a békebeli életszínvonal mintegy 50— 60%-ának felelt meg. A stabilizációs árszínvonal az elmúlt évben bizonyos változásokon esett keresztül. így a piaci ellátás fokozása érdekében felszabadítottuk bizonyos mezőgazdasági cikkek forgalmát, majd pedig a termés betakarításakor újonnan állapítottuk meg az egész mezőgazdasági árszínvonalat. Ennek a megállapításnak az volt a következménye, hogy az ipari árak változatlanul hagyása melleit az agrárolló nemcsak hogy megszűnt, hanem voltaiképpen már ipari ollónak adta át a helyét. Ez annak volt a következiinénye, hogy az iparcikkek árát időközben 5,'inajd később 8%-kal szállítottuk le, úgyhogy m ipari termelés terén egy eléggé nagy feszültség mutatkozott, amely azután később* a nagykereskedelmi áraknak mintegy lö°/o-os emelkedésében jutott kifejezésre,, T. Országgyűlés! A kisembert feltétlenül jobban érdekli a nagykereskedenii árindexnél és a tudományos statisztikáknál a kiskereskedelmi index, az őt közvetlenül érdeklő árak alaknüása. Ez. a kiskereskedelmi index a stabilizáció megteremtésekor mintegy négy és fél-. szeres volt és az!,4dén október végére, az akkor fellépett, részben pszichikai, részben spekuláció« tényezők következtében a hatszoros fölé emelkedett, örömmel kell megállapítanunk, hogy aa élelmiszerek vonalán az elmúlt ősz végén, 1 bekövetkezett nagymértékű oïcsobbodias ezt a
