Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-35
427 Az országgyűlés 3ő. ülése 1948. a hároméves terv megvalósulásának első öt hónapi gyakorlati eredményeiből kiindulva, nyugodt bizalommal várhatjuk, hogy a. nemzeti jövedelem az első tervév befejezésekor valóban eléri az 1938-as nemzeti jövedelem mintegy 84%-íáit. (11.00) T. Országgyűlés! A később ismertetendő adatok szerint a bányászat, a kohászait* az ipar és. közlekedés eredményei helyenkint megközelítik, elérik, de helyenkint gyakran meg is haladják az utolsó békeév termelési eredményeit és a nemzeti jövedelenibea való részesedés arányait. Ezzel szemben sajnálattal kell rámutatnunk arra. hogy mezőgazdasági termelésünk volumen jenek csökkenése az utolsó, 1938 sas békeévhez viszonyítva 42%-ot tesz ki. E visszaesés okai mindnyájunk előtt ismeretesek. Legelső helyen kell megemlítenünk azt, hogy országunk nyolc hónapon keresztül hadszíntér volt. A háborús cselekmények okozta rombolások, a visszavonuló német hadsereg barbár pusztításai mind odahatottak, hogy mezőgazdaságunk úgyszólván teljes élő és holt felszerelése megsemmisült. Ha ehhez még hozzávesszük az 1945-ös terrnés alacsony voltát, amely éppen a háborús cselekmények folytán volt érezhető, továbbá az 1946—1947-es években bekövetkezett páratlanul aszályos időjárás miatt a termésnek az eredetinél jóval kisebb mértékre való csökkenését, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a súlyos csökkenés ezzel a két tényezővel megmagyarázható. Az 1947. évj katasztrofálisan rossz időjárás jogos kételyeket ébresztett bennünk aziránt. hogy vájjon az előirányzott őszi művelési tervet a nagy szárazság következtében végre tudjuk-e hajtani és nem lesz-e az 1947-es rossz időjárásnak súlyos következménye a jövő évi termésre is. Ma már megállapíthatjuk, hogy részben az időjárásnak a késői őszi hónapokban beállott, javulása, részben pedig mezőgazdasági lakosságunk páratlan áldozatkészséggel teljesített nagy munkája következtében az eredetileg előirányzott művelési területnek 86%-át sikerült megművelni és bevetni. (Lelkes tajjs minden oldalon,) Az átlagoson jóvá] alulmaradó terméseredményekkel szemben biztatóbb képet nyújt a mezőgazdasági szektorban az állatállományban bekövetkezett gyarapodás. Ha, tekintetbe veszszük az állatállományban a háborús cselekmények következtében beállott igen nagy veszteséget, örömmel állapíthatjuk meg. hogy például az 1946 május 31 "á állománnyal szemben állatállományunk 1947. május 31-én szarvasmarhában 34%-kal, lóállományban 23%-kal, sertésállományban pedig 43%-kal milita felöl az előző évnek ugyanezen időpontjában megvolt állományát. Az az állomány, amellyel 1947 május 31-én rendelkeztünk, az 1938-as állatállományhoz viszonyítva szarvasmarhában 79%-ot. lóban 60%-ot, sertésben pedig 61%-qt tesz ki T. Országgyűlés! A mezőgazdaságnak gazdaság életünkben elfoglalt súlyára jellemzők azok a statisztikai számítások, amelyek a termelési ágnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását mutatják. Ezek szerint az élnrojt g'azdasági évben ta, mezőgazdasági termelés értéke 4 milliard forintra volt tehető, az idei gazdasági évben pedig, mintegy 5.1 milliárd fó" rintra fog emelkedni. —~ T. Országgyűlés! Nemzeti jövedelmünkben évi január hó 14-én, szerdán. 428 egyre nagyobb szerepet játszik emelkedő volumen j énéi fogva az ipari termelés, 1938-ban ez aránylag kisebb súlyt képviselt, most azonban éppen a mezőgazdasági termelés visszaesése miatt egyre nagyobb jelentőséggel esik latba a nemzeti jövedelem alakulásánál. Az 1946—1947. év után. amikor az ipari termelés értéke 4.1 milliárd forinttal szerepelt, a hároméves terv első évében várható, hogy az ipari termelés értéke 5.8 milliárd forintra fog emelkedni. A kézműipari termelésnek az értéke az elmúlt gazdasági évben 2 milliárd forintot tett . ki, a tervévben mintegy 2.5 miliárdos volumennel számolhatunk. A nemzeti jövedelem összetételében szererepet játszott tényezők -.között fontos szerepe van a bányászati és kohászati termelésnek is. A bányászati és kohászati termelés 1938-ban a nemzejti jövedelemhez 574 millió forinttal járult hozzá, míg már 'az "(elmúlt gazdasági évben is e:z a hozzájárulás 635 millió forintra tehető. Az első tervév végén 'pedig remélhető, hogy el fogja érni a 700 millió forintos termelési értékvolument. Ami a termelés egyes adatait illeti, ezzel kapcsolatban szeretnék rámutatni arra, hogy 1947 szeptember havában barnaszénben 'elértük az utolsó békeév termelésének 95 százalékát, amivel szemben kőszénben 117%, nyíersvasban pedig 111% volt a termelés a békebelihez viszonyítva. A gyáripari termelésre vonatkozóan csupán még a következő adatokat; szeretném a t.Országgyűlés elé tárni. 1947 szeptemberében a stabilizáció első hónapjának adataihoz képest a munkáslétszámban 15%-os. a teljesített munkaórák számában ugyancsak 15%-os, viszont az elért termelési értékben 57%-os «Emelkedés mutatkozott. A gyáripar termelésének 1947 szeptember havában elért értéke az 1938. évi" átlagnak 92.6%-ára tehető. Miután ez a növekedés nemcsak a kulcsiparban, hanem a közvieftlen fogyasztás szolgálatában álló iparokban is egyaránt jelentkezett, ezáltal lehetővé vált lakosságunk életszínvonlaiának a gyáripari termelés termékeivel való emelése is. T. Országgyűlés! Külön kell megemlékeznünk a gazdasági élet fejlődésével kapcsolatban a közlekedés terén elért nagy eredményekről. Mindnyájunk előtt ismeretesek azok az eredmények, amely ekeit az utak. hidak, vasutak újjáépítése, valamint új utak építése terén elértünk. Ehhez még csak azt szeretném hozzátenni, hogy ami a közlekedést illeti, például a magyar vasutakon szállított áruk mennyisége 1947 szeptember havában elérte az utolsó békeév ugyanezen időszakában szállított árumennyiség 89%-át, míg a szállMtqtt utasok száma a békebelinek 144%-át tette kiTovábbi jellemző adatként a közlekedés fejlődése terén szeretnéim megemlíteni, hogy * a magyar gépjármű-állomány a békebelihez képast ma 138.7%-oit tesz ki az 1937/38. évi átlaghoz viszonyítva és ebből az állományból a tehergépkocsik jállománya megbiáromszoríozódott. A pénzügyi helyzet ismertetésénél szükség van arra is, hogy külkereskedelmi kapcsolataink legfontosabb vonatkozásaival megismerkedhessünk. Errevonatkozólag tisztelettel előadom» hogy a stabilizáció első hónapjában a külkereskedelmi forgalom, a behozatal és a
