Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-34
4n r Az országgyűlés 34. ülése 1948 tóztatik-e az iparügyi miniszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul . "venni! (IgenD Az ország-gyűlés a választ tudomásul vette. Következik a- pénzügjoniniszter úr válasza Kamjén.István képviselő úrnak, a telepesek házadó kedvezményének tárgyában 1947 november 19-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat szíveskedjék, a választ felolvasni. POLÁNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Kamjén István országgyűlési képviselőnek az országgyűlés 1947. évi november hó 19-én tartott 22. ülésében a telepesek bázadó ügyében előterjesztett inter- ; pellációjára vállaszom a következő: ;i A képviselő úr a telepeseknek juttatott házak után kivetett házadó tekintetében egyfelől azt panaszolja, hogy a házadó súlyos összegű, másfelől, hogy az adóösszegek ^ eltérőek, mert az ideiglenesen adómentes épületeik után kevesebb adót kell fizetni. Sérelmezte továbbá, hogy az adóhatóságok az ideiglenes adómentességet nem veszik figye. lembe, ha annak engedélyezését a 'tulajdonos nem kérte. Az interpellációra vonatkozólag elsősorban rá kell mutatnom arra, hogy ai házadó, mint s'zorosan vett tárgyi adó a tárgyhoz, a házhoz igazodik. Ez azt jelenti, hogy kisebb épületnek általában kevesebb az adója, nagyobb — vagy mint a képviselő úr mondotta »hatalmas'« — épület után természetszerűleg a házadó összege is« magasabb. Az ideiglenes adómentességben részesült házak adója pedig Y kisebb adókulcs mellett van megállapítva, így az ilyen épületeknek a háziadója is kevesebb. Az új épületek után engedélyezhető adómen,. tességnek ez is* a célja éspedig az építkezési tevékenységnek a támogatásai Az ideiglenes háziadómentessóget olyan helyeken, ahol a.a új épületek használatbavétel éhez használati engedély szükséges, kulon nem kell kérni, hanem a használati engedély kiadására irányuló beadvány talapján az adómentességet hivataliból bírálják el. Ahol azonban használati engedély nem szükséges. — természetszerűleg — a házadómentlességet kérni kell. A használatba vételtől számított egy éven belül előterjesztett kérelmeket * !a pénzügyi hatóságok érdemi tárgyalás alá vehetik. Az egy év eltelte után benyújtott kérelmeket pedig a pénzügyigazgatóság'ok az érdemi tárgyalás alá vételnek engedélyezése végett hozzám terjesztik fel Telepesek és más kisemberek esetében az elkésett kérelmek érdemi tárgyalás alá vételét mindenkor engedélyezem, ilyen engedélyt már többszáz esetben adtlam. Tisztelettel bejelentem továbbá, rendeletileg intézkedtem már aziránt, hogy ha a telepes és általában a juttatott az igényeit meghaladó nagyságú épületet nem használja, teljes egészében, az üresen álló épületrészre vonatkozólag az úgynevezett laküresedést a hatóságok az áltaíánösían érvényes .iogszabát-lyckkal szemben kellő méltányossággal bírálják el. Ha az interpelláló képviselő úr szavait úgy ís kellene értelmeznem, hogy az egyes telepesházak után megállapított házadó — az ideiglenes adómentességtől és az épület nagyságától eltekintve is — aránytalan, tisztelettel bejelentem, mindenkor kész vagyok az évi január hó-13-án, kedden. 412 esetleges aránytalanságok tekintetében hozzám juttatott konkrét panaszokat a legalaposabban megvizsgálni, s # panaszok megszüntetése céljából a szükséges intézkedéseket megtenni. Tisztelettel kérem a t. Országgyűlést., hogy válaszomat tudomásulvenni szíveskedjék. Budapest, 1947 december 20. Dinnyés kajos s. k. a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök.« ELNÖK: Kamjén István képviselő urat a yiszónválasz joga megilleti. KAMJÉN ISTVÁN (pp): A miniszter űr válaszát tudomásul veszem. ELNÖK: A képviselő úr a pénzügyminiszter úr válaszát tudomásul veszi. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott vá^ laszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. .Következik az igazságügyminiszter úr írásbeli válasza Lévay Zoltán képviselő úrnak a demokrácia erejét és a megbocsátás szellemét demonstráló közkegyelmi rendelka' zés kiadása tárgyában 1947 október 22-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat. hogy a választ felolvasni szíveskedjék. POLÂNYI ISTVÁN jegyző (olvassa): »Lévay Zoltán országgyűlési képviselő" úrnak flz országgyűlés 1947. évi október hó 22. napján tartott ülésében »a demokrácia erejét és a megbocsátás szellemét demonstráló közkegyelmi rendelkezés kiadása tárgyában« hozzám intézett interpellációjára a következőkben válaszolok: A magyar demokratikus államrend alapjait a S'aovjetunió győzelmes hadserege által történt felszabadításunk rakta, le. Az épít- . ményt — a 25 éves elnyomó korszak. Valamint a német és nyilas gáztettek után maradt romok eltakarítása közben — az államhatia>lom birtokába jutott magyar nép verejtékes és önmegtagadó munkával hozta, létre. Az 1946:1. te. megalkotta a Magyar Köztársaság alkotmányát és ezzel a népi demokrácia forma szerint megvalósult Magyarországon. A továbbiak során az volt a teendő, hogy a demokratikus állíatmrend a nemzeti lélek talajában erős gyökeret verjen és a fejlődés ebben az irányban végleges legyen, A régi rend vámszedőinek és híveinek más volt a céljuk: a feudális kapitalista és imperialista rendszer visszaállításia. az új állami és társadalmi berendezés lerombolása utján. Ez a törekvés, mint szervezett és cél- * tudatos megmozdulások sorozata, a felszabadulástól úgyszólván nlapjainkig más-más formában, de mindig merészebben és rendszeresen megnyilvánult. *Nem a baloldali blokk romlátása és hatalomvágya, hanem a rideg tények mutatták, hogy a reakció él,.dolgozik és hatalomra kíván jutni.^ Az elvakult a nemzet létével mit sem törődő 'összeesküvők és jobboldali árulók rtyugtalansétgkeltése. ellentétek szítása, titkos szellemi é&i fegyveres szervezetek létesítése és fenntartása, gazdasági eredményeink ©lgáncsolása és meghiúsításla. keserves munkával újjáépített üzemeink felgyújtása és» a külföldi reakcióé imperialista körökkel fenntartott áruló kapcsolataik révén nap mint nap
