Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-34
395 Az országgyűlés 34. ülése .1948, szalagjára fűzte. így történt, hogy a reakciós Magyarország a német imperializmustól szolgai függőségben és a nemzeti érdeknek végül már a látszatától is függetlenül, résztvett a fasizmus szovj ételiének háborújában és osztozott az előbbi háborús összeomláisábam A Szovjetunió győzelme Magyarországot nemcsak a német elnyomás, hanem a nagybirtokosok és a finánctőké unalma alól is fel' szabadította, A magyar nép kezébe vette sorsának irányítását és hozzáfogott demokráciájának kiépítéséhez. Tudjuk, hogy nehéz utat kellett bejárnia. A múlt reakciós erői szívós ellenállást tanúsítottak. Voltak idők, amikor a szomszédos népi demokráciák bizalmatlansággal és gyanakodássíal nézték azt, ami Magyarországon törént. De ezek az idők ma már mögöttünk vannak; a demokratikus erők a reakciós erőkön döntő győzelmet arattak és - ma már Magyarország biztosan halad előre a népi demokrácia útján. A demokiratakuiS erők győzelme előfeltétele volt annak, hogy Magyarország határozott demokratikus külpolitikát folytathasson és a békeszerződés ratifikálása, amely Magyarországnak teljes szuverenitását visszaadta, lehetővé tette, hogy új, demokratikus külpolitikánk megvalósításához hozzáfoghassunk. Melyek ennek az új demokratikus külpolitikának az /alapelvei! A dteimókratikus magyar külpolitika gyökeresen sziakít a múlt revíziómizmusávad, A magyar demokráciának nincs szüksége a revizisnizmusra, mert nem a figyelmest akarja a magyar nép bajainak okáról elterelni, hanem a magyar nép bajait akarja megszüntetni. S nemcsak nincsen szüksége a' revízión izmusra, hanem minden erővel küzd is ellene, mert azt az ideológiát látja b-anne, amelyet a reakciós erők maradványai elsősorban használnak fel a demokrácia aláásására. T. Országgyűlés! A demokratiíkus magyar külpolitika pozitív alapelve a szomszédos népi demokráciákkal, egyáltalában a* népi demokráciákkal és a Szovjetunióval való szoros együttműködés. Miért kell a népi demokrácia országaival és a Szovjetunióval szorosan együttműködnünk 1 Miért kell egyáltalában más országokkal szorosan együttműködnünk'? Miért nem választhatjuk tí helyett a semlegessé! megoldását! Ezeke t t a kérdéseket jóhiszemű emberek is felteszák, akik .attól tartanak, hogy Magyarországot más országokkal való szoros •együttműködése oly külpolitikai bonyodalmakba taszíthatja, amelyeket az ország egyébként elkerülhetne. Nos háti t OmzaggyűléH, a két világháború tapasztalatai eléggé megmutatták, hogy a kisországok elszigeteltsége, semlegessége semmi egyebet nem jelent mint védtelenségüket, kiszolgáltatott helyzetüket az imperialista hódítás erőivel szemben. Éppen a kisországok azok, amelyek nem élhetnek elszigetelten, nem élhetnek semlegesen. A kisországok, mint Magyarország is. nem mondhatnak le azokról a gazdasági, kulturális és politikai előnyökről, amelyeket a más országokkal Vailó szoros együttműködés részükre biztosíthat. A más országokkal való szoros együttműködés egyenesen elemi feltétele a kis országok biztonságának az imperiaíizimuis erőivel szemben. s De miért kell éppen a népi demokrácia ort-záigiaávaa és -a Szovjetunióval szorosan évi január hó 13-án, kedden. 396 együttműködni? — 'teszik fel mások a kérdést Miért nem választjuk ehelyett a polgári demokráciákkal való szorost együttműködést ! Azért, t. Országgyűlés, mert biztosítani akarjuk Magyarország gazdasági és politikai függetlenságét, a magyar nép anyagi és kulturális haladásának ezt az elengedhetetlen feltételét; azért, mert a polgári demokráciákban reakció» imperialista .erők uralkodnak, amelyek ia szoros együttműködés örve alatt — mint annyi példa^ mutatja — a gazdasági és a politikai alávetés, leigázás gyakorlatát folytatják; azért, mert iai népi demokráciáikban és a Szovjetunióban demokratikus népi erők uralkodnak, amelyek egymás* függetlenségét é&' szabadságát nem veszélyeztetik; egyszóval azért, mert nem akarjuk (atzt, hogy , a fasiszta imperializmus alól felszabadult Magyarország a demokratikus formákba öltözött imperializmus , zsákmányává váljék. Ellenkezőleg, azt akarjuk, hogy a magyar nép a valóban de-< mokratikusj népektől erősítve és ezeket erő eítve. szabadon haladjon előre á gazdasági és kulturális emelkedés utján. És aniükor, t. Országgyűlés, a népi demokráciákkal", való együttműködésről beszélek, külön ki kell emelnem a szomszédos népi demokráciákkal való szoros együttműködés "szükségességét. Ha a szomszédainkkal való régi ellentéteket gyökeresen ki nem küszöböljük —- é&" az ellentétek gyökeres kiküszöbölésének az útja a szoros együttműködés — újból imperialista erők eszközévé válhatunk. amelyek ezeket az ellentétekelt saját céljaik elérésére óhajtják kihasználni. A Duna vidék és a Balkán továbbra is háborúsi tűzfészek maradna, amelyet az imperialisták bármelyik pillanatban lángra gyújthatnának. A magyar nép azonban a maga céljait akarja békében megvalósítani és nem kíván mégegyszer imperialista erők háborús segédeszköze lenni. Milyen előnyöket jelent most már Magyarországnak a népi demokráciákkal és a Szovjetunióval való szoros ' együttműködési A gazdasági előnyökről konkrét formában a jugoszláv-miaigyar barátsági szerződéssel kapcsolatban később fogok beszélni. Itt az együttműködés politikai oldalával akarok részletesebben foglalkozni. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a világuralomra törő imperialista erők újból veszélyeztetik a világ békéjét, ,a demokratikus népek függetlenségét és szabad fejlődését. Ez a veszély a demokratikus népeket, amelyek nem akarnak más népeket elnyomni és kizsákmányolni, csupán szabadon akarnak fejlődni és függetlenségüket, szabad fejlődésüknek ezt 3m alapfeltételét készek minden eszközzel megvédeni, tömörülésre kényszeríti. A demokratikus népek élén a hatalmas Szovjetunió, a fasiszta Németország- 'legyőzője, a kis népek függetlenségének őre áll. A béke' veszélyeztetését, aí háborús veszélyt elhárítani csak akkor lehet, ha az összes békeés szahadságszerető demokratikus népek a béke megvédéséért szorosan együttműködnek, ha olyan békefrontot létesítenek, amelynek ereje minden háborús tervezgetést eleve kudarcra ítél. A demokratikus Maígyaronszágnfcik életérdeke a béke fenntartása, életérdeke függetieri s égének megvédése, mert a magyar nép gazdaságilag é* kulturálisan csak békeviszonyok között és csiak független hazájában gyarapodhatik. Létérdeke kívánja tehát, hogy
