Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-34
. 397 Az országgyűlés 34. ülése 1948. csatlakozásával a haladó népek béke frontját erősítse, mert ennek ereje saját békéjének és függetlenségének m így békés fejlődésének legfőbb biztosítéka. T. Országgyűlés! Kifejtettem röviden azokat az elveket, taimelyek demokratikus kül- * politikánk alapjaiul szolgálnak. Ezeknek az elveknek megvalósítása felé ; tettük meg az első lépést, amikor a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal barátsági,- együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, kötőt* , ; . tür.k. Az első lépést Jugoszlávia irányában' tettük meg, bár a szomszédos or&'zágok közül 'k éppen Jugoszláviához való viszonyunkat terhelték meg a legsúlyofiabblatri a reakciós múlt hitszegése,! é&i' gonosztettei. Mégis megtettük t ezt a lépést, nem is egyszerűen azért, mert népi demokrácia fordulhatott népi demokráciához, hanem azért, mert a magyar népi de" _ mokrtáeia ahhoz a népi demokráciához fordulhatott, amely a legmesszebb haladt előre a demokratikus fejlődés utján. Jugoszlávia né-, pernek fejlett politikai öntudatát a múlt még oly sötét kísértetei sem képesek elhomályosr tani. A magyar múlt tehertételei nem tartották visszia Jugoszláviát' attól, bogy a területén élő magyar kisebbségnek r a legteljesebb egyenjogúságot ne biztosítsa. és> nem indítotiák arra, hogy a feléje nyújtott baráti jobbot visszautasítsa. A magyar demokráciának pedig különös elégtételül szolgál ia>z, hogy a dein okratikus» népek közösségében Jugoszlávia egyengeti útját., mert ebben a leghivatottabb helyről jött elismerését látja, annak, hogy a múlttal gyökeresen szakított. „T. Orszá< niés! A jugoszláv-inagyar barátsági szerződési egyik fontos feliadatának a két ország gazdasági kapcsolatainak megszilárdítását tekintjük .Itt nem új kezdeménye•zésről van szó. Jugoszláviával árucsereegyezményünk áll fenn .ezenkívül hatályban van a két ország között egy öt évre szóló gazdasági szerződés. Szeretnék ezzel kapcsolatban arra rámutatni» hogy mindkét országban tervgazdálkodás folyik és, hogy az említett szerződés jelentősége többek között abban áll, hogy lehetővé teszi a két ország tervgazdálkodásának bizonyos mértékű összeegyeztetését. 'Ez a gazdasági együttműködésnek máris igen hatékony alapja és most, amikor a világ gazdasági válság felé halad, megnyugtató tudat lehet számunkra, hogy * a jugoszláv tervgazdasággal való kapcsolataink s az jezek révén a bekövetkező világválság napjaiban is biztosított árucsere forgalom a válság hatását országunkra csökkenteni fogják. Azokat az eseteket, amelyekben a két ország egymásnak katonai segítségét köteles , nyújtani' a szerződés 3. szakasza haíároziza meg.. E szakasz rendelkezései szigorúan a két ország békepolitikájának/a keretei között maradnak s mint ezt a szerződés 6. §-ában „ki« mondja, az Egyesült Nemzetek szervezete alapokmányának szellemében hajtandók végre. A katonai segélynyújtásra vonatkozó rendelkezések a támadó erőszakon kívül senki éjien nem irányulnak és mindössze a két ország békés^ életének és függetlenségének katonai biztosítékait hivatottak megerősíteni. Kétségtelen, t. Országgyűlés, hogy a íju- • goszláv-magyar barátsági* szerződés lényegesen hozzájárul Magyarország gazdasági és politikai helyzetének megszilárdításához, A szerző- * em január /?,ó # 13-án, kedden. 398 dés aláírásával Magyarország külpolitikái elszigeteltsége, szomszédaival való szembenállása, amely a reakciós korszakban úgyszólván elkerülhetetlennek látszott, megszűnt 'és Magyarország a demokratikus Jugoszláviába» olyan barátot nyert, amely a reakciós korszak úgynevezett barátaival» a% imperialista hatalmakkal szemben az ország függetlenségét nem fenyegeti, ellenkezőleg a teljes egyenjogúság alapján bizltosítja. A szerződés főcélja, ^Országgyűlés éppen ebben a szerződő országok függetlenségének és békéjének biztosításában áll. Az újra feltámadt háborús veszéllyel, az újjáéledt hódító törekvésekkel szemben két ország nyújt itt egymásnak kezet, amelyeknek népei semmi mást nem akarnak- mint szabad jövőjüket építeni és szabad fejlődésük feltételét, függetlenségüket és békéjüket egyesített erővel megvédeni. Abban, hogy ezt a barátsági szerződést a jugoszláv szövetségi népköztársasággal meg-' köthettük s hogy a demokratikus külpolitika útján egyáltalában elindulhattunk, döntő nesze volt a Szovjetuniónak. A "Szovjetunió felszabadította a magyar népet az imperialista uralom, alól, megnyitotta előtte a demokratikus fejlődés és ezzel egyúttal a demokratikus ; külpolitika útját. Ha a demokratikus külpolitika útján biztos léptekkel fogunk továbbhaladni abban a szilárd meggyőződésben, hogy ez az út a béke biztosításának, Magyarország^ felemelkedésének az útja» bizonyosságunkat és meggyőződésünket elsősorban abból a tudatból, merítjük, hogy a haladó népeknek az a frontja, amelyekhez tartozni kívánunk, a Szovjetunió vezetésével biztosítani fogja számunkra' a békés fejlődés külpolitikai feltételeit. Ebben a tudatban kérem a t. Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk taps a kormánypártokon.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a Budapesten 1947. évi december hó 8. napján aláírt magyar-jugoszláv barátsági» együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részlete« tárgyalás alapjául elfogadni 1 '? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat, »címét felolvasni. (13.00) HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a tör* vény javaslat címét, valamin! 1—3. %-a,it> amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) ELNÖK: Az országgyűlés ezzel a törvény ; javaslatot részleteiben is elfogadta. ; , Z. Nagy Ferenc képviselő úr, mint az összeférhetetlenségi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Z. NAGY FERENC (kg) előadó': T. Országgyűlés! Tisztelettel beterjesztem az országgyűiés összeférhetetlenségi bizottságának báromrendbeli jelentését Bodnár János» Villányi Miklós és Pongrácz Tibor országgyűlési képviselők önmaguk által bejelentett összeférhetetlenségi ügyében. Kérem, hogy a jelentések kinyomtatását, szétosztását elrendelni és napirendre tűzésük iránt intézkedni méltóztassék,
