Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

385 "Az országgyűlés 34. ülése 1948. tos az, liogy Európáinak ezen a táján élő két nép között a viszony rendezett és jó legyenAz első világháboiriú utáni magyar politikát figyelemimel kísérve, meg kell állapítani, hogy • a körfülöttünk élő népek felé olyan politikát folytattunk, amely nem teremthetett megbékélésit. A régi feudális-kapitalista Magyarország a belső szociális bajokról azzal terelte el a figyelmet, hogy irredenta, propagandába kezdett és a körülöttünk levő államokkal «zeniben sérelmi, politikát folytatott, ami az ott élő magyar kisebbségek helyzetét nehezítette meg. Ennek a politikának az lett a következménye, hogy a körülöttünk élő népek a maguk védelme érdekében a baráti és szövetségi; szálakat szorosabbra fűzve, az akkoiri Magyarországot, mint egy szorító gyűrű, halálos öleléssel vették körül. Külön rá kell! térnem a Horthy-rendszer Magyarországainak # Jugoszláviával szembein' folytatott politikájára. Valamennyiünknek emlékezetében él annak a barátsági szerződésnek a megkötése, amelyet az akkori vezetők, Teleki és Csáky kötöttek Jugoszláviával. Én jól emlékszem arra, hogy mi, akik akkor az emberi élet legalsóbb színvonalára voltunk leszorítva és a politikába semmiféle néven nevezendő befolyásunk neon volt, milyen őszinte örömet éreztünk akkor, amikor ezt a szerződést megkötötték. TTgy hittük, hogy az akkori rendszer megtagadta önmagát és a nemzet, jobbik énjére hallgatva, olyan utat választ a politikában, amely a nemzetet kivezetheti a kátyúból, amely felé egész addigi politikája vitteNem akarom itt részletezni az* a mélységes elkeseredést és csalódást, 'amelyet a magyar nép becsületesen dolgozó rétegeiben, a magyar munkásságban és a magyar parasztságban egyformán kiváltott a Horthy-rendszer politikájának az, a becstelen lépése, amelyet a Jugoszláviával megkötött barátsági szerződés után néhány héttel követett el. A

v nemzet beiösületét tették akkor kockára, amikor a barátsági szerződést felrúgva, a fasiszta német hadaktól megtámadott Jugoszláviát mi is megtámadtuk. Visszaemlékezem árrá, hogy a magyar csapatok a bevonuláskor, milyen ellenállásra találtak. Csak most bontakozott ki előttünk, hogy tulajdonképpen ez az ellenállás, amelyet & hőslelkű jugoszláv hazafiak kifejtették, a szabadságot és a békét szerető népek első megnyilvánulása volt. A náci német hadak első vereségüket _tulajdonképpen Jugoszlávia földjén szenvedték lel. Ügy hitték, hogy a villámháború Jugoszlávia földjén is érvényesül. Néhány hát alatt formailiag eredményeket értek el ugyan, de Tito marsall partizánjai a hegyekben már megkezdték azt az ellenállási küzdelmet, amely fokról-fokra felőrölte a gőgös német katonai erőt. A jugoszláv népet níettn győzték le a németek, Jugoszlávia folytatta a maga szabadságküzdelmét attól a perctől kezdve, amint földjére tette lábát az első német katona. Ennek a küzdelemnek Tito marsall volt a szervezője és irányítója. A fasizmus felé sodródó katonai rendszer olyan gyalázatosságokat követett el Jugoszláviával szemben, amelyek bennünk, parasztok" bam és a jóérzésű magyarokban mérhetetlen megdöbbenést- és keserűséget váltottak ki. A Féketehalmi-Czeydnierek és cinkosaik! szabadon garázdálkodtak az országban, míg ennek a pártnak nagy mártírja, Bajcsy-Zsilinszky, itt ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi, január hó 13-án, kedden. I 386 az országgyűlés padjaiban nem követelte a pribékek felelősségre vonás át. (12.00.) A fasiszta- és német uralom idején állandóan figyelemmel kísértük! azokat az eseményeket, amelyek Jugoszláviában történtek. Tito marsall a maga heroikus küzdelmét folytatva éltette bennünk a reményt, hogy az Európát fenyegető fasiszta uralom meg kell, hogy dőljön. Éjszaka figyeltük a fejünk felett nagy magasságban elzúgó repülőgépeket, amelyek északkelet felől déli irányba húztak, és tudtuk, hogy Titónak visznek fegyvert és élelmiszert. Amerre ezek; ja repülőgépek mentek, arra mentek a független kisgazdapárt, vezetőinek, Tildy Zoltánnak és Bajcsy-Zsilinszky Endrének az üzenetei, és ha BajcsyZ.siljnszky Endrét árulók nem adják hóhérok kezére, ha a; kisgazdákból, kommunistákból, szoeiáldeniokratáklból szervezett összeesküvést le nem leplezilki, a délszláv és a magyar nép fegyveres felkelése egybeolvadhatott volna a zsarnokság ellen. Amikor a felszabadulás órája közelgett, mindinkább kidomborodott előttünk annak a hősi ellenállásnak a jelentősége, amely az újjáformálódó Európa képét vetítette elénk. Jugoszláviában valóban » nép állt ellen és .a nép mozdult meg a szabadság érdekében. Tito katonái voltak a legközelebb hozzánk, akiktől szabadságot ríetmélhettünk és bennünk nem rémületet, nem ijedtséget, hanem bizakodást keltett, amikor Tito katonáinak géppuskái megszólaltak a. Dráva másik oldalán. A felszabadítás után nagyot fordult a világ és/ma az a vezető áll Jugoszlávia élén, akit páratlan hőstetteiért és bátorságáért xnés az ellenségei is tisztelnek. , A magyarság és a magyar demokrácia ösztönösen közeledett e felé a hőslíeilkű nép felé, mert tudta, hogy csak egy ilyen bátor és nemeslelkű nép tudja elfelejteni azokat a sérelmeket, ámeneket a Horthy-rendszíer Magvarországa vele szemben elkövetett. Valóban, Jugoszlávia volt az első.állam a győztes Szovjetunión kívül, amely baráti kezet nyújtott nekünk. Az első állam volt, amellyel kulturális szerződést kötöttünk és az első állam, amelylyel baráti és segélynyújtási szerződésünket törvénybe iktatjuk. Rövid idővel ezelőtt mint a magyar kormányküldöttség tagja Jugoszláviában^ Tito marsall vendége lehettem. Én egyszerű parasztember vagyok, a fogadásban nem a külsőségeket, hanem a baráti érzések kifejeizését kerestem, és jólesett, hogy megtaláltam. Ne csodálkozzék senki rajta, hogy az alatt az idő alatt, anilely a hivatalos ünnepségek mellett még rendelkezésünkre állt, egyszerű magyar emberekkel kerestem az érintkezést. Jugoszláviában, sok magyar ember él, és^ én közülük valóktól akartam hallani, hogy bánnak velük, milyen a helyzetük, vannak-iö jogaik és élhetnek-e jogaikkal. Mert lehet jogokat adni úgy is, hogy nem lehet élni azokkal, akkor természetesen semmit sem érnek. Mindenki a legjobbakat és a legmegnyugt'atóbbakat mondotta el nekem. Azóta is bizalmas barátaim jártak Jugoszláviában, akik még többet érintkeztek a városok és falvak dolgozó népével. Elmondották, hogy Tito népének országában milyen példátlan erőfeszítéssel folyik 'az újjáépítés. Vasútvonalak, hidak, gyárak épülnek, még nagyobb erőyehmint nálunk. Azt mondják, hogy szinte napról-napra lehet megfigyelni egy-egy