Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

387 ! Az országgyűlés 34. 'ülése 1941 ipari ágazat fejlődését. Fokozódik a termelés, szaporodik; az áru az üzletekben és emelkedik a nép jóléte. Aki dolgozik, azt egyformán megbecsülik, akár szerb, akár horvát, akár magyar leigyen; aki nem dolgozik, azt egyformán üldözik, semmire sem becsülik, akármilyen a nemzetisége. Tiszteletben tartják a nép jogait, és megadják: neki a lehetőséget, hogy a legteljesebb népi demokráciában fejlődjék, gyarapodjék és élje a szabadságot, amelyért Tito hős partizánjaival két nagyhatalom ellen harcolt esztendőkön keresztül. Jugoszlávia új népi demokráciája példát mutat mindenkinek: hogyan lehet jó politikaval és becsületes politikával szolgálni a jó szomszédi viszonyt. Bárcsak megértené ezt a példát Magyarország észatki' szomszédja is! Én hiszek benne, hogy erre is mihamarabb «sor fog kerülni. Engedje meg a t. Ház, hogy ennél % pont" nál eltérjek a két nép közös ügyétől, és szélesebb körre vigyem át mondanivalóimat Meggyőződésem szerint, nemcsak a magyarság, hanem valamennyi dunatvölgyi nép életét érinti az a néhány gondolat, amelyet fel akarok itt vetni. A második világháború után a Balti-tensrertől a Fekete-tengerig elterülő területen új életformát keresnek az ott élő népek. Ezeknek a többsége paraszti nép, amelynek főfoglalkozása a földmívelés. Az itt élő népek most teszik meg lai kezdőlépést a, demokrácia útján. Ennek a közel százmilliót számláló, különböző eszméktől, nemzeti és népi hagyományoktól átitatott embertömegeknek a régi társadalmi, gazdasági és politikai rendje is felborult. Üj formákat, új kereteket keresnek, hogy berendezzék a maguk életét. A paraszti életforma nem elégíti ki. új vágyak égnek ezeknek a tömegeknek lelkében, amelyek magasajbbrendű, emberibb életet ki" vannak. A nyugati liberális polgári életforma már ott a nyugaton is a csőd szélére jutott. Azok számára, akik mtaguknak új utakat keresnek az életben, ezek az eszmények nem bizonyultak megfelelőknek. A demokrácia, amely ezeknek a' népeknek az életében nem történelmi fejlődésként teremtődött meg, hanem forradalmi átalakulás eredménye, most kezd kibontakozni. Alapjában azonban közös jellemvonás kapcsolja össze ezeket a népeket, a többségükben paraszti népeket, amelyeket jellemez a röghözkötöttség, a természettel való szoros kapcsolat és a küzdelmes paraszti sors. Az új ^életforma alapja a népi demokrácia elve, amely megszabja az itt élő népek társadalmi» gazdáiségi és politikai fejlődését Amikor szemléljük azt a folyamatot, amely végbemegy ezeknek a népeknek az életében, akkor figyelembe, kell vennünk azt, hogy minden nemzet történelme más hagyományokat és emlékeket

1 ho£d magában. Vanniak olyan népek a Duna völgyében, amelyek alig egy évszázaddal előbb szabadultak® fel a török uralom alól. viszont vannak olyan népek, amelyek évezredes történelmi hagyományokkal bírnak. Egyes népeknél a vallásháborúk, i& paraszti forradalmak olyan lelki átformáló erővel jelentkeztek, amely más igényeket támaszt a népekben a szabadság eszme" jével szemben, mint. azoknál a népeknél, ahol ezek a történelmi erők nem tudtak kifejeződni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Balti-tenyér és a Fekete-tenger között élő népmüliók í. évi .január hó Í3-án, kedden. 388 . V -" át és át vannak szőve a nemzetiségi kérdés sokrétű és veszedelmes szálaival. Itt a nemzeti öntudatnak és (türelemnek valami olyan sajátos formájának kell! kialakulnia, amely lehetővé teszi az egymással együttélő népek számára az életet és a boldogulást. Én úgy érzem, hogy ha a Dinnyés-kormány vezetése alatt duniavölgyi népekkel kulturális egyezményeket kötünk, akkor annak az új politikának az útját egyengetjük, amely az egymással együttélő népek'megbékéléséhez és kulturális kielégüléséhez vezet. Egy új dunavölgyi politika bontakozik ki előttünk, amely a békére a baráti együttműködésre és a magasabbrendű kulturális kapcsolatok elmélyülésére épül fel. Amikor most a jugoszláv-magyar baráti és segélynyújtási szerződés ratifikálását tárgyaljuk, akkor kötelességiemnek érzem, hogy megemlékezzem arról: vannak egyesek, akik a magyar demokráciának nem igaz hívei, akik ellenzik — legalább is gondolatban — ezt az egyezményt, akik úgy hiszik, hogy ezzel olyan kötelezettséget vállalunk magunkra, amely sú; lyos terheket ró a nemzetre. Ezeknek a kételkedőknek, akik közül sokan rosszindulatúan kritizáljak a magyar demokráciát és sokan talán jóindulatúan, de őszinte félelemmel nézik az események alakulását, azt kell mondanom, hogy színt kell vallanunk. Meg kell/ mondanunk nyíltan, hogy hova tartozunk. Allást.kell foglalnunk a békeszerető népek tábora és a kapzsi kapitalista érdekek közt Nem hiszem, hogy akiadna olyan ember, aki felmérve az elmúlt háború veszteségét, felelősséggel vállal- hatná azt, hogy ne ai békés építő nemzetek mel" lett vállaljunk kötelezettséget. E koalíció politikája mellett szögeztük le a magunk álLáspontját, mert mi. akik a magyar parasztságot képviseljük, csakis a békét kívánhatjuk és a békét várhatjuk. A parasztság veszített ai háborúban a legtöbbet. Tegyük fel, hogy a békeszerető országok minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul. Elképzelhető"« az, hogy Magyarország kimaradhat egy olyan háború borzalmaiból, amely nem országok és népek, hanem földrészek! között dulf Ez cppén olyan lehetetlen, mintha az erdő közepén egy fa elhatározná, hogy meg sem rezdül, ha vihar zúg keresztül az erdőn. Ki hiszi el íazt, hogy ez a fa végre tudja hajtani az ő akaratait? Mi éppen ezért csatlakozunk a békét építő nemzetek táborához, hogy a háború nagy viharát el" kerüljük. Ez a mi politikánk nyílt, becsületes, egyértelmű, de ennek a politikának vannak további messzebb fekvő következményei is. A magyar-jugoszláv kapcsolatok nemcsak politikailag és társadalmilag teremtettek együttműködést, hanem komoly gazdasági erők is jelentkeznek, A duniavölgyi népek áttértek a tervgazdálkodásra. Erre azért volt szükség, hogy a nemzeti jövedelmet megfelelő módon irányítva, a népek életszínvonalát fokról-fokra felemeljék. Jugoszlávia 1947-ben Öt évre terjedő időre kidolgozta nemzeti gazdaságát fejlesztő tervét. Ennek a tervnek megvalósításában a magyar iparnak hatalmas szerep jutott. A magyar ipar közel két évtizede talál biztos felvevő piacra Jugoszláviában, viszont a jugoszláv nyersanyag segíti a magyar ipari termelést. Én> mint parasztember lázért kísérem figyelemmel ezeket a jelenségeket, mert tudom, hogy a nagy népsűrűségű magytar föld ipar nélkül nem tud I olyan életszínvonaíiat biztoeitani a magyar dol-