Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-34

383 Záz orszâggyûlçÊ 34. ülése 1948. évi január hó 13-án, kedden. 384 dunk el kioktatást olyanoktól, akiknek a i fegyverei segítették nyeregbe a görög nionarehista fasizmust, akik támogatják a spanyol fasiszták hóhérmunkáját (T/a.v vtinUJJgy van! — Taps a kommunistapárton.) és akik nyilván szintén csupa szerelemből a klasszikus demokrácia iránt, támogatták a magyar demoíkráciiia elleni összeesküvőket. És ha már itt tartunk, t. (képviselőtársaim, azt is meg kell mondanom, hogy az utóbbi napokban egyre ismétlődő angol figyelmeztetések ellenére is — amelyeket természetesen köszönettel nyugtázunk — a magyar demokrácia és elsősorban a szervezett, osztály tudatos magyar munkásság teljes rokonszenvével ott áll és ott fog továbbra is* állni a görög szabadságharcosok oldalán. (Taps a kommunista- a szociáldemokrata és a parasztpárton.) Mi mindenesetre nem fegyvereket küldülik a görög fasisztáknak, hanem gyógyszereket küldünk a görög szabadságharcosoknak. Eközött valami különbség mégiscsak van. Ne merjenek tehát bennünket a görög ügyekbe való beavatkozással megvádolni azok, akik maguk hadsereggel avatkoznak bele a görög nép belügyeibe (Ügy van! Ugy van! a kommunista várton.) nem a görög demokráciának fogva pártját, hanem ellenkezőleg, a görög fasisztáknak. Azt is halljuk Angliából, hogy azzal a segítséggel, amelyet a magyar társadalom nyújtani akar és nyújt a görög szabadságharcosoknak, szembekerülünk állítólag az Egyesült Nemzetek Szövetségének, az UNO-nak az alapokmányával és ezt azok mondják nekünk, akik ellenünk szavaztak, amikor Magyarország felvételéről volt szó az Egyesült Nemzetek Szövetségében. \(Ugy van! Ugy van!' a kommunista pátion.) Azt is halljuk, sajnos ugyancsak Anglia felől, hogy a nemzetközi jogba ütköző cselekedet gyógyszerrel, vagy ruhával támogatni egy szabadságharcos, demokratikus mozgalmat, saját törvényes kormányával szemben. Én arról, nem m akarok szólni moistí ebben az. összefüggésben, hogy az a kormány nekik törvényes, de ebből _ nem következik, hogy a mi száimunkria, is az — Magyarország soha nem ismerte el -ezt! a görög monareho-fasiszta kormányt, diplo•máciai kapcsolataink ezzel a kormánnyal nincsenek, — de ettől egészen függetlenül meg kell azt is mondani, hogy ez a mai, az angol kormány szemében törvényes görög kormány nem volt mindig törvényes. Törvényessé külső segítséggel, vagy mondjuk meg magyarán, angol fegyverek segítségével lett. " Fegyverekkel hatalomra segíteni egy reakciós kormányzatot szabad? De gyógyszerrel és ruhával segíteni egy demokratikus népi mozgalmat nem szabad? Ezt mi nem vagyunk hajlandók belátni, különösen azért, mert nagyon jól tudjuk azt, hogy ami Görögországban történik, csak látszólag esik túlontúl meszsze Magyarországtól. Görögországban a keleteurópai népek békéjét is fenyegetik, a mi békénket is. A jugoszláv-magyar szerződés azt jelenti, hogy Magyarország szolidáris demokratikus szomszédaival a Dunavölgye és Ke, let-Európa békéjének és szabad fejlődésének megvédelmezésében. De befejezésül hadd mondjam meg azt is, — s talán többet kellett volna ennek a szövetségi szerződésinek erről az oldaláról beszélnem — hogy ez egy újfajta szövetségi! szerződés,— mert ez nemcsak és talán nem is elsősorban külső támadás közös kivédéséire irányul, hanem a békére irányul — a két ország szoros gazdasági és kulturális együttműködéséről» egymás megsegítéséről szól. kulturális és gazdasági érteleimben nem a háború, hanem a béke idejére. T. Országgyűlés! Magyarország eddig mindiiig ,a vezetőnek, a hegemónnak szerepére törekedett a Duna-völgyében és még akkor is, amikor ennek a vezetőszerepnek hangsúlyozása • kulturális törekvésekkel függőt öszsze, mindig volt ennek vagy nyíltan vagy burkoltan valamiféle hatalmi és uralmi mellékzöngéje. Most arról van szó, hogy ne vezetők legyünk, ^hanem egyenlők leigyünk az egyenlők között és ha az elsőségért való versengésről lesz szó az egyenlő és szabad dunavölgyi né. pek között, akkor ezt az elsőséget csajk békés, kulturális és gazdasági teljesítményekkel lehet kivívni. Ebben az értelemben mi magyarok részt akarunk venni Kelet-Európa demokratikus országainak ebben a nemes versenyében, tudva azt, hogy a magyar technika, a magyar tudomány, a magyar kultúra nemc&ak kaphat., i " hanem adhat is a Duna-völgye és KeletEurópa népeinek. A törvény javaslatot a magáim és pártom nevében elfoiaüadom- (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? HEGYEST JÁNOS jegyző: Dobi István! DOBI ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés! Amikor a független kisgazdapárt nevében örömmel és szívesen fogadom el_a magyarjugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvény javaslatot, olyan, kötelességet teljesítek, amelyet nemcsak a magam józan ítélőképessége és a magani politikai érzéke diktál nekem' hanein Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékezetének is szolgálok és kötelességet teljesítek azok felé, akik vele eigyütt az én pártomból hívei voltak a

v délszláv és a magyar nép őszinte testvériségének. Gondolok itt Bajcsy-Zsilinszky mellett az élők közül legelsősorban a "magyar köztársaság elnökére, Tildy Zoltánra, (Éljenzés és taps.)- akinek nem kis része volt benne, hogy a németek oldalán hitvány urai által háborúba kényszerített magyar népből igen sokan lélekben együtt harcoltak Tito marsall szabadságharcosaival és abban is, hogy a háborít folyamán néhány h'ősllelkü m'agyar ember vette útját a Dráván át és fegyverrel a kezében harcolt Tito marsall seregében a fasiszták ellen. Felhasználóim ezt az alkalmat arra, hogy visszapillantást vessek Magyarország és Jugoszlávia viszonyára, továbbá, hogy megemlékezzem azokról a Közép-Európában élő paraszti népekről, amelyeket hozzánk közös eszmények és közös sors fűznek. A monarchia és Szerbia között —

% amely alatt tulajdonképpen a mai Jugoszláviát értjük __ a rendezetlen viszony háborút robbantott ki. ami az egész vnüágot bizonytalanságban tartotta, Európa nagyrészét pedig lángba•börítotiba. Ebből is »látszik, hogy & világ, és az emberiség megbékélése érdekéiben milyen fon-