Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-33

357 Âz országgyűlés 33. ülése 19Í8 Több panasz merül fel a házingatlanok te­kintetében. Ennek (többek között a főoka^ az, htogy csupán a 4300/1946. M. E. sz. rendelet alap­ján összeköltöztetett svábok, tulajdonában volt házingatlanok mondhatók minden tekintetben megf elelőeknek 'az áttelepülők elhelyezés szem­pontjából. A múltban kitelepített németek után fenn­maradó ingatlanok nagy része hazai telepíté­sekre használtatott fel/ s természetesen ez a!" kálómmal a kisebb, sérült, vagy egyéb szem­pontból kevésbé értékes házak maradtak visz­sza és állottak a felvidékieknek betelepítésre rendelkezésre. Az áttelepülő szlovák lakosságról köztudo' mású, hogy annak nem a tehetősebb, hanem a szegényebb része települ át, viszont a Felvidék­ről az eddigiek folyamán inkább a tehetősebb földmívesréteg települi át, az áttelepülők részére tehát, az otthagyott háziangalanokkal minden tekintetben azonos ingatlant ezen kategóriából sem lehet biztosítani. A fentiekből természetszerűleg következik» hogy az áttelepülők egy része az otthagyott házingatlanokat minden tekintetben megköze­lítő juttatásban volt részesíthető, más részének azonban szerényebb ingatlannal kellett beérnie. A fentebb említett házminőségek sajnos, nem lelhetők fel községenkint, hanem csupán tájankint. Mivel pedig az áttelepülők elhelye­zésére készített terv elsősorban azt tartja szem előtt» hogy az áttelepülő családok az odahaza folytatott gazdálkodási módnak leginkább meg­felelő tájon telepíttessenek le, elkerülhetetlen, hogy egyes áttelepülő csoportok olyan község­ben helyeztessenek el, ahol a rendelkezésre álló lakóházak nem mindenbein felelnek meg az ál­taluk otthagyottaknak. Azonban a Békés vár­megyei és Csanád megyei szlováklakta vidékre települő felvidéki magyar családokat kárpó­tolhatja az a körülmény, hogy éppen ezeken a települési helyeken, ahol a lakóháziak kívánni valóit hagyhatnak, a rendelkezésükre bocsátott föld jobb minőségű és nagyobb kiterjedésben áll rendelkezésre, mint más helyen. Érdekes megfigyelés ezzel kapcsolatban az, hogy a dunántúli területeken elhelyezett fel­vidéki telepesek- akik a legjobb portákat kap­ták, annak hangoztatása mellett, hogy juttatá­saikkal meg vannak elégedve, a vidék dombos volta miatt panaszkodnak» kérve sík vidéken való elhelyezésüket. Ez, és az interpellációban említett s az adott körülményekhez képest he­lyi jelentőségűeknek minősíthető panaszok azt • mutatják» hogy az áttelepítés nagy megráz­kódtatással járt és csak idő multán tudnak az áttelepített családok az adott körülményekhez alkalmazkodni. Ez, ha fájdalmas is» de termé­szetes, mert oly területről települnek át» ame­lyet a háború vihara megkímélt és ennélfogva jobb gazdasági körülmények között;. élhettek eddig» mint a háború által annyira sújtott or­szágunk földmives lakossága. Az áttelepülők, ingatlanainak kijelölését és ideiglenes birtokbahelyezését az 5.300/1947. M. E. sz. rendelet 10. §-a értelmében, minden köz­ségben az ú. n. telepítési bizottságok végzik, melyeknek az áttelepítési kormánybiztosság, a helyi közigazgatás, az TJFOSz, Parasztszö­vetség. FéKOSz, és a demokratikus pártok egy-egy kiküldöttjen kívül, a betelepítendők öt megbízottja' is tagja. Ennek folytán bizto­si január hó 9-én, pénteken. 358 sítva van az a körülmény, hogy a rendelke­zésre álló ingatlan igazságosan és a szociális szempontok figyeLembevé telével osztassanak ki. Az interpelláló képviselő űr kifogásolja, hogy egyes demokratikus célú egyesületek nek (MADISz, MNDSz) házat juttatunk. Az Országos Földhivatal ilyen szerveknek házat tulajdonul nem juttatott» hanem szükség ese­tén a Földalap tulajdonjogának fenntartása mellett bérbeadja az érdekelt községek egyesü j léteinek akkor, ha a lakosság lélekszáma és egyéb körülményei indokolják, s az egyesüle­teknek működéséhez a lakóház haszonbérbe* adása szükséges. Az ilyen bérbeadások egyéb­ként most már csak szórványosan fordulnak elő, mert a községek /túlnyomó részében a kö­zületek juttatása már a lakosságesereegyez­meny végrehajtásának megkezdése előtt meg­Az elkerülhetetlenül előálló sérelmek or­voslása folyik» annak ellenére, hogy a foly­tatólagos telepítési tevékenység, a végrehajtó­szerveket túlzott mértékben igénybe veszi. Ha nem minden jogos» vagy vélt isérelein orvosol­ható teljes mértékben, ennek oka nem az eljá­rás, hanem a fent vázolt azon körülmény, hogy megfelelő ingatlanok nem állnak rendelkezés­re. Egyébként a magyar államnak az áttelepü­lőkkel szemben kártalanítási kötelezettsége fennáll és az elszámolásnál) figyelembe vehető lesz az ideiglenes birtokba adott ingatlan ér­téke, tehát az az áttelepülő család, akinek nem volt kívánságainak, vagy odahaza hagyott in­gatlanainak mindenben megfelelő ingatlan jut­tatható- kárpótolható lesz. Az áttelepülők elhelyezése előre elkészített telepítési terv^ szerint történik, tehát minden család települési helye ismeretes, még mielőtt a határt átlépi. Ha az áttelepülőket szállító szerelvény esetleg mégis rövidebb ideig vára­kozni kénytelen, Snnek oka nem az. hogy a telephelyeket maguknak kell keresgélniük, ha­nem az a körülmény, hogy vasúti, egyéb technikai okok (benzinhiány) vagy az időjárás 'miatt késlekedik a kirakodás, vagy — ami a leggyakoribb eset, — hogy az áttelepülők ép­pen a nekik kijelölt gyengébb belsőségek miatt vonakodnak kirakodni. Tisztelettel kérem válaszom szíves elfoga­dását. Budapest, 1947. évi december hó 10-én. Szabó is. k.« ELNÖK: A képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. KISHÁZI MIHÁLY (nt): T. Országgyű­lés! Interpellációm elmondása után többször volt alkalmam ilyen telephelyaket megláto­gatni, ahol örömmel láttam, hogy a helyzet ezekben a kérdésekben napról-napra mindig javul. Éppen ezért a miniszter úr válaszát öröm­mel és köszönettel tudomásul vészem. ELNÖK: Kérdem a, t. Országgyűlést,^ mél­tóztanak-e a földmivelésügyi miniszter úrnak a kormány nevében adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen!) Az országgyűlés a választ tu­domásul veszi. Következik a földmivelésügyi miniszter úr válasza Szigethy Attila képviselő úrnak a földmi vessző vetkezetek darálóinak ügyében 1947 november 5-én előterjesztett interpelláció­jára. Kérem jegyző képviselőtársamat szíves­kedjék a választ felolvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents