Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-33

§47 Àz országgyűlés 3É. ülése 1948 évi január hó 9-én, pénteken. S4§ 10%, 100 km-en felüli távolságban való fuvarozás esèîfcén 20%, szárított cukorrépaszeletre és szörplére 21—22%, aszály sújtotta területre -szárított szálas takarmányneniüekre (széna. Iszalkna) 20°/c. szemes takarmányokra. 20%. Az államvasutak tehát a lehetőséghez képest jelentős segítséget nyújtott az állattartó gazdáknak. Ezen túlmenő vasúti fuvardíjkedvezményeik ^ engedélyezésére az államvasutak jelenlegi .súlyos pénzügyi helyzetében lehetőség nincsen. Erre csak abban az esetben volna mód, ha a földmívelésügyi kormányzat, ameVnek elsősorban tartozik feladatkörébe a gazdák megsegítése, a további kedvezmények engedélyezése esetén mutatkozó fuvardíjkülönbözeieíket a MÄV-nak megtérítené. . r Kérem a t. Házat, hogy válaszomat tudomásulvenni szíveskedjék. Budapest, 1947 december hó 6-án- Gero Ernő s. k- közlekedésügyi miniszter.« ELNÖK: Kálmán Ferenc képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. (Felkiáltások: Nincs jelen!) A képviselő úr a. viszonválasz jogával nem él. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a közlekedésügyi miniszter úrnak az interpellációra "adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Pothornik József képviselő úrnak a nagyva• gyónóknak az országból való : kiosempészése megakadályozása tárgyában 1947 október 22-én az összkormányhoz előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a választ felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (olvmsm): »T. Országgyűlés ! Pothornik József országgyűlési képviselő úrnak az országgyűlés folyó évi október 22. napján tartott 9. ülésében a nagyvagyonok országból való kicsempészésének megakadályozása tárgyában előterjesztett interpellációjára a ikövetkezőkiben válaszolok. Jelentősebb értékeknek az országiból^ való kivitele elméletben háromféle módon képzelhető el- Legitim úton, a kivándorlással egyidőben bizonyos költözködési ingóságok vihetők ki, amire a Nemzeti Bank adhat engedélyt. _ A Bank a kiviteli kérelmeket gondosan átvizsgálja, mérlegeli és általaiban körülbelül 30.000 Ft-ot meghaladó értékek kivitelére tanúsítványt nem ad, az említett "értékhatárt meghaladó értékű ingóságoknak esetleges 'kivitele kérdésében pedig a,z erre illetékes tárcaközi értekezlethez fordul. Ez a gyakorlat* állja útját annak, hogy bárki, aki ideiglenesen vagy véglegesen az országot elhagyja, — az indokolt, rendkívüli eseteket leszámítva — ingóságainak kivitelével az ország gazdasági érdé" keit sértse. Megitiim úton vagyonok; kicsempészése kétféleképpen mehet végbe; az érvényben lévő devizarendszabályoknak megsértéséveli, ami ellen a rendszabályok szigora és egészen a halálbüntetésig menő szankciók nyújtanak védelmet, másfelől különböző kereskedelmi ügyletek keretei között, pl. az exportáruk árának külföldön történő olyan lefölözésével, amelyhez esetleg: a külföldi vevő hamis számla nyújtásával vagy egyéb módon segitséget nyújt. Az utóbbi es»t is a kriminalitás körébe esik és ezért azzal szemben a büntetőjog megfelelő rendelkezései, továbbá a különböze hatósági ellenőrzési lehetőségek kívánnak védelmet nyújtani. A kormány általában tőle telhetőleg mindent megtesz ide vonatkozólag abban az irányban, hogy a fennálló rendelkezések kijátszásának eshetőségeit a minimumra csöikkentse. Gazdaságpolitikánk az egyesek gazdaT sági tevékenységét — különösen figyelemmel annak nemzetközi vonatkozásaira — egyre nagyobb terjedelemben vonja részben preventív, részben utólagos közérdekű ellenőrzés alá, ami azt a, célt szolgálja, hogy a szigorú szankciókkal tilalmazott kriminális cselekmények felderítésére minden lehetőséget megragadjon.. Eleve tisztában kell lenni azonban azzal, hogy abban a mértékben, amelyben külkereskedelmi és nemzetközi pénzügyi kapcsolataink fejlődnek, fokozottan szélesedik az a kör is, amelyben ilyen visszaélések előfordulhatnak. Budapest, 1947 december 12. Nyárádi Miklós s. k.« ELNÖK: Pothornik József képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. POTHORNIK JÓZSEF (kp): Tudomásul veszem a választ. ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak a kormány nevében adott válaszát tudomásul venni! (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza Kónaszéki Lajos képviselő úrnak a szeszadó tárgyában 1947. évi november hó 12-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. t CZÉH JÓZSEF jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Rónaszéki Lajos képviselő* úrnak az országgyűlés 1947 november hó 12-én tartott ülésén a szeszadó tárgyában elmondott interpellációjára válaszomat tisztelettel a következőkben adom meg: A szeszegyedáruságról szóló 1938:XXX. te. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a szeszegyedárusági igazgatóság által, belföldön szabadforgalomba bocsátott szesz egyedárusági eladási árát a mindénkori értékesítési viszonyok, valamint az ország pénzügyi helyzetének figyelembevételével« a pénzügyminiszter állapítja meg. A fenti felhatalmazás alapján a szeszegyédárusági eladási árát legutóbb 1947 október 19-én hlf-kint 20 forintban állapítottam meg, ami után még 10 forint ellenőrzési illeték is fizetendő. A szesz egyedárusági árának megállapításánál figyelembe vettem az állami bevételek fokozását, illetőleg a költségvetési egyensúly biztosítását, továbbá azt a körülményt is> hosry az itali célra szolgáló szesz nem közszükségleti cikk. Az említett törvény a szeszt egyedárusági cikké minősítette és így szeszt előállítani csak a-kinestár részére lehet. A pénzügyminisztérium az előállított szeszért beváltási árat fizet és a kincstár jövedelmét az eladási ár és a beváltási ár közötti különbözet alkotja. - A bor- és gyümölcsszeszfőzdék részére a beváltási árat az érdekeltségek kérelmére az előállított szesz 25%-ában állapítottam meg, . vagyis ez annyit jelent» hogy az ellenőrzési illetéket is figyelembevéve* 1 hlf szesz után 21 forint fizetendő árkülönbözet címén. A fennálló rendelkezések lehetővé teszik, hogy minden szőlő- és gyümölcstermelő kizárólag házifogyasztásra, mérsékelt árkülönbözet mellett 10 hlf pálinkát állítson elő. A mérsékelt árkülönbözet mellett előállított pálinka után a termelők hlf-kint a 21 forinttal «szemben, 13.50