Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-33

349 Àz országgyűlés 33. ülése 19 forintot fizetnek» az interpellációban állított 18 forinttal szemben. A fennálló rendelkezések alapján a szeszfőzdéből a pálinka csak az esedékes egyedárusági árkülönbözet befizetése után szállítható el. Miyel^ a- termelők általában a pálinkát a szeszfőzdéből azonnal- elviszik, így a fizetendő árkülönbözetet a főzéskor kell befizetniük. A szeszfőzésre kerülő nyersanyagok (cefrék) megfelelő kezelés mellett hosszabb ideig eltarthatok és így a termelőknek módjukban van az anyagot akkor feldolgoztatni, mikor a fizetendő árkülönbözet rendelkezésükre áll. A fennálló rendelkezések alapján bor- és gyümölcsszeszfőzdében a termelő csak a saját * termésű anyagját főzheti ki, akár kedvezményes» akár teljes árkülönbözet mellett. Aki tehát nem termelő, az nem állíthat elő pálinkát forgalombahozatal céljaira, mert erre vonatkozóan nem rendelkezik hatósági engedéllyel. Egyébként lehetőség van arra, hogy az ilymódon összegyűjtött anyagot a szeszfőzdevállalkozónak átadják. Ha figyelembe vesszük az 50 fokos pálinkák mai literenkinti 35 forintos árát, úgy az ezután fizetendő 10.50 kincstári részesedés nem oly magas, hogy akár a pálinkatermelést, akár a fogyasztást csökkentené» eltekintve attólhogy ezt az árkülönbözetet a fogyasztóra hárítják áf. Az 1947 október lC-i szeszáremelés nem hatott csökkentőén a termelésre, amit igazol az a körülmény is, hogy 1947 szeptember 1-től október 19-ig» vagyis egy és fél hónap alatt. 1.420 hl pálinkát állítottak elő teljes, és 2.472 hl pálinkát mérsékelt árkülönbÖKet mellett. 1947 október 19~től november 30-áig, ugyancsak másfél hónap alatt 4.821 hl pálinkát állítottak elő teljes árkülönbözet melletti és 5.427 hl pálinkát mérsékelt egyedárusági árkülönbözet mellett. Ha a tavalyi adatokat vesszük figyelembe» akkor is a termelés emelkedését látjuk» mert 1946 október 19-től november 30-áig 4.598 hl pálinkát állítottak elő teljes árkülönbözettel és a 2.425 hl mérsékelt árkülönbözet mellett előállított pálinkával szemben az idén 5.427 hírt állítottak elő. Az ország területén jelenleg mintegy 1.500 bor- és gyümölcsszeszfőzde van a felszabadulás utáni 1.20O főzdével szemben. Ezek a szeszfőzdék a feldolgozásra váró nyersanyagot „mind#n - nehézség nélkül fel tudják dolgozni, sőt isok helyen nyersanyag hiányában jelenleg állanak. Mivel a közszükségletet a jelenlegi szeszfőzdék nagyrészt kielégítik, 1946 július hó 16-án kelt 29.213/1946. X. b. számú rendeletem alapján» új bor- és gyümölcsszeszfőzdei jogosítványokat csak a községek, hegyközségek és termelőkből alakult szövetkezetek kaphatnak. Ezt a rendelkezést az tette indokolttá, hogy a még kiadható kisszámú bor- és gyümölcsszeszfőzdei jogosítványokból származó "*** jövedelem a közösségek részére legyen biztosítva. A rendelet megjelenése óta a kiadott mintegy 150 új engedélyes közül, 86-ot adtak ^ ki a hegyközségek részére. Megemlítem» hogy a hegyközségeknek a bor- és gyümölcsszesz.'főzdei engedély iránti kérelmét minden esetben teljesítettem. A hegyközségeknek bor- és gyümölcs szeszfőzdéi tevékenységét a múltban is és a jövőben is minden rendelkezésemre álló eszközzel segíteni kívánom. Budapest, 1947 december hó 3G. Dr. Nyár .rádi s. k.« évi január hó 9-én, péntekén. 350 ELNÖK: Rónaszéki Lajos képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. RÓNASZÉKI LAJOS (dn): T. Országgyűlés! A pénzügyminiszter úr válaszában olyan adatok szerepelnek, amelyek nem államiak meg Az én információim szerint, amelyeket a-hegyközségektől, a Magyar Gyümölcs- és Szőlősgazdáktól nyertem» de amelyeket magam is nagyom, jól ismerek» rettenetes so*k nyersanyag» mondhatnám a pálinkafőzésre kerülő nyersanyag 30—40%'a, vész, el részben a« előre fizetett szeszadó, részben pedig a szeszfőzdék hiányossága miatt. Ezek miatt a körülmények miatt a gazdák nem tartják érdemesnek a nyersanyag kifőzését. A miniszter úr azt ál" lítja, hogy én 18 forintos kedvezményes árról beszéltem, holott 18 forintról az én interpellációmban szó sem lehetett, mert nagyon jól is merem a most fizetendő adók összegét. Tizennégy forintról beszéltem. Figyelembevevő mégis azt a körülményt, hogy a szeszadó-ren delet Magyarországon körülbelül négyszázezer embert^ érint» továbbá azt, hogy az érdekeltek érdekképviseleteák útján úgyis országos aik' ciót indítanak a szeszadó leszállítása ügyében. ,a miniszter úr válaszát tudomásul nem vehe tem. ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tududomásul vennil (Igen! Nem!) Akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Az ország gyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Ternay István képviselő úrnak a balkányi kiskirályok almaszürete tárgyában 1947 november 5-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a válasz szövegét felolvasni. CZÉH JÓZSEF jegyző (olvassa): »Ternay István országgyűlési képviselő 1947. évi októ ber hó 30 i interpellációjára válaszomat a következőkben, ad oui me^: Balkány községben, a Gödény féle gyümölcsös, 1947. évi szeptember hó 12i leszedésével kapcsolatos panaszát ~— a rendőrségi vizs' gálaton kívül — kiküldöttem útján is kivizsgáltattam. A vizsgálat során megállapítást nyert* hogy a Gödényféle gyümölcsöst 1945évben a földigénylők között kiosztották. Az új birtokosok a gyümölcsöst 1945—1946. években zavartalanul, békésen használták, tehát a gyümölcsös az új birtokosok kezén volt. 1947. évi február havában az Országos Földbirtokrendező Tanács 218-842/1946. számú határozatával a gyümölcsöse Gödény Lászlónak visszaadna rendelte. Ezen határozat azonban végrehajtva nem . lett, mért az új birtokosok a gyümölcsös birtokát. Gödény Lászlónak békésen vissza nem ad" ták és Gödény László hatósági birtokbahelyezést nem kért, és így ilyet nem is foganatosítottak. Gödény László az illetékes hatóságnál íigy állította be. mintha ő volna a gyümölcsös birtokában és őt az új birtokosok a békés birtoklásban háborítják. A fenti beállí ' ; fás következtében fordult elő az» hogy 1947. évi szeptember hó 12-én» amikor a visszajuttatott ; gyümölcsösben az új birtokosok a gyümölcsöt leszedték, Gödényi László telefonhívására a rendőrség'karhatalmat küldött ki. A karhatalom azonban megállapította» bogy Gödény László nincs a gyümölcsös birtokában, így an-