Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-26

27 Az országgyűlés 26. ülése 19£(. az államiiatalommal csak annyiban és akkor .történik, ha működésük a köztörvényi rendbe, az államrendbe ütköznék. A »szabad egyház a szabad államban« rendszere történetileg' azért alakulhatott ki éppen az Eszakamerikai Egyesült Államokban először, mert ott nem volt meg- az a történeti idő, amely az európai államokban az egyházakat oly szoros kapcsolatba hozta az államhatalommal és amelynek folyamán a történet során kialakult az ókorban az úgynevezett teokratikus állam, majd később a középkorban, illetve még az újkorban IÍS az államegyház fogalma. A vallásszabadságért és a lelkiismereti szabadságért folytatott küzdelmeknek kellett eljönniök ahhoz, hogy egy felekezet megszűnjék uralkodó, úgynevezett államvallás lenni és a többi felekezet is az uralkodó valláséhoz hasonló, vagy azzal majdnem egyenrangú jogi helyzetbe kerülhessen. Az Északamerikai Egyesült Államokban tehát az a helyzet, hogy nines a felekezetek közt semmi néven nevezendő különbség alz állam szempontjából, valamint mindén egyes felekezet kivétel nélkül a legteljesebb szabadságot élvezheti. Általában azt mondhatjuk, hogy mindazokban az államokban, amelyeknek úgynevezett kartális alkotmányuk van, az egyház ós az állam viszonya ebben a szellemben oldódott meg. így az európai államok közül először 1905-ben Franciaország volt az, ahol a katolikus egyház államvallás-jellegét megszüntették és kimondották ä vallások közti különbség megszüntetésének tanát, ami azután érvényesült is és érvényesül napjainkban is. A caesaropapizmusnak, a másik formának legjellegzetesebb alakja volt a» cári .Oroszországban megvalósult keleti egyház tipusa. Itt is a nagy forradalmi átalakulásnak kellett jönnie ahhoz, hogy megszűnjék a görög-keleti vallás állam egyházi jellege és ma a Szovjetunióban a »szabad egyház, szabad állam« elve alapján minden vallásnak egyaránt biztosítják a szabadságot mind az alapítás, mind pedig a működés tekintetében. Ezzel a »szabad egyház szabad államban«rendszerrel ellentétesen a másik rendszer főként azokban az európai államokben honosult meg, amelyeknek nem kartális, hanem történeti alkotmányuk van ós amelyeknél az egyház és az állam viszonya a történeti- fejlődés során alakult ki olyanná, amilyennek találjuk. A történelmi egyházak szoros kapcsolatba kerültek iaz államhatalommal, sokszor attól függtek, aminek a következménye az lett, hogy az államhatalom privilégiait» helyzetet biztosított ezeknek az egyházaknak, illetőleg egvik vagy másik egyháznak. Ezáltal bekövetkezett az egyes felekezetek között a rangsorolás az azoknak nyújtott állami támogatás, jogi helyzet és jogvédelem' szempontjai tekintetéiben. Az európai állanmk nagy többségénél az első világháború végéig ez volt a helyzet. Voltak államegyházak, illetve több kedvezményben részesülő egyes egyházak és voltak megtűrt felekezetek. Németországban és az északi államok egy részében, például Finnországban is, az evangélikus egyháznak államegyházjellege volt egészen a múlt század utolsó évtizedéig. Angliában szinte ma is "azt látjuk változatlanul, hogy iaz anglikán egyháznak a többi egyházzal szemben uralkodó jellege van és bár ottfc érvényesül a »szabad egyház, szabad államban« elve és jogszabályban kifejezetten I évi december hó á-én, csütörtökön. x 28 egyiik vallás serni részesül joigihátrányiban, mégis az anglikán egyháznak privilegiális jellege van, közjogi kiváltságokat élvez mind a mai napig. Ugyanakkor azonban azt is hangsúlyozni szeretném itt kellő nyomatékkal, hogy az anglikán egyházra'az államhatalom befolyása lényegesen nagyobb és az állami élet az anglikán egyházzal nagyobb összeszövődő itséget mutat, mint más egyházakkal való kapcsolatában. Mindezeket a szempontokat jó figyelembe venni, ha hazánkban az egyház és iatz állam viszonyáról, ennek a kérdésnek alakulásáról beszélünk. Érdekes az a kép is — és szükségesnek 'tartom itt legalábbis röviden felvázolni — amely elénk tárul, ha a Magyarországot környező államokat ebben a vonatkozásban szemléljük. Jugoszláviában a görögkeleti, egyház egészen a trianoni békekötésig alkotmányjogilag államegyház volt és minden más felekezetnek az államhoz valló viszonylatában csak megtűrt jellege volt. "Az 1930-as években alkották nieg Jugoszláviában azt a törvényt, amely a vallás ügyében biztosítja nemcsak atz egyéni vallásszabadságot, hanem a vallásos testületek, tehát a különböző vallásfelekezetek részére is megadja a megtűrt jelleg helyett la vallásszabadságot. Meg kell azonban mondanom, hogy ezzel a jogalkotással szemben a valóság még az 1930-as években is az volt, hogy a görögkeleti egyházzal szemben a többi, egyháznak — és ez bennünket, magyarokat különösen érdekel — csak megtűrt jellege volt. Ma Tito Jugoszláviájában kimondták a »szabad egyház szabad államban« jogelvét, ezt az elvet teljes mértékben keresztül is vitték s az egyházat és az államot egymástól elválasztották, így tehát végre gyakorlatilag is megszűnt a különbségtétel az egyes vallásfelekezetek között. Csehszlovákia a vallásszabadságról 1925-ben alkotott törvényt, amely nem tesz többé különbséget az egyes felekezetek között. Ez a törvény teljesen egyenlő jogokat biztosít minden felekezetnek, amelynek működését az államhatalom a maga területén elismeri. Legjobb tudomásom szerint és legutóbbi tárgyalásaim során szerzett tapasztalataim alapján mondhatom, hogy Romániában a fejlődés szintén ebben az iránybán látszik haladni, egyre jobban távolodván a görögkeleti egyház eddigi uralkodó helyzetétől, ami számunkra, magyarok számaira egyáltalán nem létszik közömbösnek, sőt örömmel üdvözölhetjük ennek a felfogásnak az érvényesülésót. Az európai helyzet*és az Eszakamerikai Egyesült Államokban mutatkozó magatartás ismertetése után legyen szabad a törvényjavaslat indokolásához hozzáfűznöm és ismertetnem a magyar helyzetet, azt iaz alkotmányjogi fejlődést, amely az egyház és az állam viszonyában nálunk mutatkozott.^ Mindnyájan ismerjük azokat a roppant nagy és keserű harcokat, amelyeket hazánkban a protestáns egyházak vívtak meg vallásszabadságukéirt, lelkiismereti szabadságukért. A magyar szellemtörténetnek, a magyar lélekfej lődésnek és a magyar erkölcsi és szellemi felemelkedésnek egyik legjelentősebb és leghősiesebb szakasza volt ez a sokszor teljesen reménytelennek mutatkozó küzdelem, amelyet á protestánsok templomaikért, egyházaikért, vallásuk szabad gyakorlásáért folytattak. Most, midőn végre elérünk az ő küzdelmeik zárókő véhez* is, erről