Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-31
311 Az országgyűlés 31, ülése 1947. hogy ezzel a véleményével ne értsek egyet. Visszaemlékezem arra, — és idősebb jogászok talán szintén visszaemlékeznek — bogy a budapesti tudományegyetem egyik igen kiváló professzora. (RUDAS László (kp) gúnyosan: Moór Gyula!) Nagy Ferenc, a kereskedelmi jog és a hiteljOjg professzora, egyik előadásában éppen a törvény erejéről beszélvén elmondotta, hogy a szövetkezeti törvénynek ő volt a kodifikátora. ő szövegezte meg, és később azt vette észre, bogy a parlamenti tárgyalás során ebbe a törvényszövegbe belekerült egy intézkedés amely az ő intencióival ellentétes volt. így jelent meg a törvény, és bár az a rendelkezés nem volt logikus, ő, aki ennek a törvényjavaslatnak tulajdonképpen -az apja volt, szintén nem tehetett egyebet, mint hogy azt mondotta: igenis ez a törvény. A törvény önálló életet kezd akkor, amikor megszületik, úgy alkalmazandó» ahogyan rendeikezik, és csak kétes, vitás és homályos esetekben szolgálhat a törvényalkalmazó részére kisegítő eszközül egyebek között az indokolás. Tehát — mondom — nekem igen alapos aggályom van % hogy a jogkeresők a védelem részéről éppenúgy. mint a vád részéről, elüttetnek attób hogy a büntetés mértéke tekinte" tében perqrvoslattal élhessenek^ abban az esetben, ha kifejezett törvénysértés nem történt, mert az első bíró felhívta azokat a szakaszokat- amelyeket neki alkalmazni kellett. A másik aggodalom pedig az, hogy tény" kérdésben semmisségi panasszal élni nem lehet, mondj törvényjavaslat. Méltóztassék megengedni, én azzal a ténymegállapítással szemben- amelyet a laikusokból álló vagy 80 százalékig laikusokból álló népbíróság állapít meg, helyesebbnek, jobbnak és megnyugtatóbbnak tartom ,azt a ténymegállapítást, amelyei^ esetleg az első bírói ítélettel szemben a ^másodbíróság- a Népbíróságok Országos Tanácsa állapít meg- amelyben szakértők, jogászok vannak. (RUDAS László (kp) gúnyosan: Hogyne! Ezt mutatja a gyakorlat most is!) Azt mondja a javaslat, hogy ténykérdésben isemmiségi panasszal élni nem lehet, ami nagyjában és egészében azt jelenti, hogy az a ténymegállapítás, amelyet az első bíróság tett, már köti a fellebbezési bíróságot. (RUDAS László (kp): Természetes! Nagyon helyesen! — Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.) Igaz-, hogy a 20. § erre nézve bizonyos remédiumot tartalmaz, mert arról beszél, hogy ha homályos vagy az iratok tartalmával ellentétben áll a ténymegállapítás, ilyen esetben joga van a NOTmak is hozzá" nyúlni az ítélethez. De lehet, hogy az a megállapítás világos, nincsen abban semmi homály, lehet az is, hogy az iratok tartalmával nem ellentétes és mégsem helyes. (Mozgás és ellentmondások a kommunistapárton.) Kár lenne tehát megfosztani a fellebbviteli fórumot attól a lehetőségtől» hogy esay nyilván helybeliearül megállapított ténymegállapításhoz hozzászólhasson. Ezzel kapcsoltban, — ha már a per-» orvoslatok kérdéséről van, szó — nem mir laiszthatoni el,, hogy s z óvátegyem azt. hogy as általános vita során erős támadás érte, — mégpedik éppen Hajdú igen W. képviselőtársam részéről — a Népbíróságok Országos Tanácsát és az iga z ságügyiuiniszter úr megfeledkezett) arról, vagy talián nem is gondolt reá, hogy ezt a szerintem érdemes bírói testületet védelmébe vegye. (RUDAS László évi deÁmber hó 13-án, szómba' on. 312 (kp): Talán gondolt rá és azért nem védte!) — Derültség a kommunistpárton.) Talán. En nem tudom. Méltóztassanak megengedni, hogy megállapítsam, hogy ahányszor nekem érintkezésem volt a Népbíróságok Országos Tanácsával, mindig azt a meggyőződést szereztem, hogy ez a bíróság hivatásának magaslatán áll, (Egy hang a kommunistapártról: Ezen nem is csodáik ózunk! — KISS Károly (kp): Sajnosmi nem ezt a meggyőződést szereztük! — Ugy van! Ugy van! a kommunistapárton.} lelkiismeretes, az ügyekben elmélyedő bírák itélk!ez~ neki ott, (DÖGEI Imre (kp) (gúnyosan): A statisztika mutatja!) olyanok* akik az ügyeket tökéletesen áttanulmányozták (NAGY László (md): A rendőrök mindent odavifzneik!) és lelkiismeretüknek megfelelőiéin hoznak Ítéletet. (Zaj és felkiáltások a kommunistapárton: Reakciós lelkiismeretüknetk megfelelően! — Ellen-'' mondások az ellenzéken.) Az a körülmény, hogy a statisztika szerin't esetleg a Népbíróságok Országos Tanácsa 'több esetben hozott olyan itélletet, amely enyhébb volt az alsóbíróság t ítéleténél, nem esik a NOT kárára és terhére, és emiatt ezt a bíróságot nem lenne szabad helytelen, rossz és meg nem felelő bíróságnak bélyegezni. Az én álláspontom szerint abban az esetben, ha lényegileg ugyanúgy hangzanának a NOT iteleteli., mint a,z, al sóbíróságOjk iítiéleteij. akkor mondhatnánk azt, hogy a NOT-ra pedig szükségünk nincsen. De éppen ezérit; mert, számos esetben látunk változásokat az alsóbír óságok - Ítéletével szemben. — sokszor szigorúbbak az Ítéletek, talán többször enyhébbek, — azt kell •mondani, hogy erre a bíróságra igenis szükség valn és ez a bíróság minden tiszteletet megérdemel. (Ugy van! a néppárton.) Kérem, hogy módosító indítványomat, amelynek lényege — minit mondottam — az. hogy a fellebbviteli tartsuk fenn a semmisségi panasz rendszeréveil szemben, méllíjóztassék elfogadni. ELNÖK: A szakaszhoz 'több szónok feliratkozva nincs. A vitáit bezárom. Az előadó úr kíván szólni. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Képviselőház! Székely Imre Kálmán és Matheovits Ferenc képviselő urak javaslata a következőképpen szól. A (2) bekezdés helyébe a következő szöveget óhajtiák tenni r (olvassa): »A népbíróság ítélete ellen a népügyész, a vádlott és védője fellebbezéssel éilhet. A népügyész által bejelentett fellebbezés alapján az ítélet az elitélt javára is megváltoztatható, A (3), (4) és (5) bekezdések szövegében ,ß, »semmisségi panasz« szavak helyett »feíllebezés« írandó.« Tisztelettel kérem a bizottsági javaslat fenntartását. --^_ ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. * Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 19. §*t a bizottság szövegezésében elfogadni, a Székely Imre Kálmán és Maiheovi ts Ferenc képviselő urak által előterjesztett módosítással szemben? (Igen! — Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a szakaszt a bizottság szövegezésében fogadta el. {Gúnyos közbekiáltás a 'magyar demokratapártről: Hol a kisgazdapárt? — Egy hang a kommumstapártról: Nem önök-
