Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-26

23 \Az országgyűlés 26. ülése 194) vényhozó a törvények megalkotásában az em­beri étet kereteit kívánja kijelölni, akkor tász­tában kéül lennünk azzal is, hogy az emberi élet keretei sokkal nagyobbak, sokbal széle­sebbek, mint azok a tölrvények, amelyek az ahyaJsi élet feltételeit szabályozzák. Nekünk szemügyre kéül vennünk az ember környezetét ia anJaga miiyoltában és ia maga teljesséigében. Kérem az országgyűlést, szented jen nélháiny pillanatot eaefantek & gondolatok" naJk is> mert szeretném megjniufctni> hogy amikor mi körülnézünk teinmészetes ^környeze­tünkben, akkor sok mindent meglátunk, kézzel meg tudunk fogni, és ezek a szemmel látható és kézzel megfogható dolgok szám, mérték és súíly szerint elrendeződhetnek. Ezeknek a dol­goknak a tudományos elrendezését, összefog" Hálását, fersmészetüfcnek kifcutatását a termé­szettudománya 1 kutatás véjsizi. Amikor mi tör- ' vén vekkel iparkodunk szabályozni la) teírnie 1 és rendjét, a kereskedelmet, a muïîkafeltételeket, a munkabéreket, akkor mi ezeknek a látható, érzékellhető és kézzel fogható dolrgtoknak a rendjét szabályozzuk és biztosítjuk. De nagyon kell nekünk vigyáznunk arra. hogy ne gondoljuk etsrv másodpercig se ,azit, hogy ez az emberi élet teljességéit jelenti. Nem sza" bad azt gondolnunk. ^ hoigy ez a viilág-télies^ ségét jelent'!. (11.30) És : külllönösen azért 1 keHtl' erre ügyelnünk, mert rni nemcsak a felnőttek élettét sziaibályózzuk és az emberi élet közössé­giének keiretfeiit. határait ' vonjuk meg. hanem nevelni- tanítani. irányítaná is kötelesek vagyunk a közvéleményt. Ennek a felelősségnek tudatában kell ne­künk észerevennünk, hogy az a világ, amely­ben élünk, nemcsak szemmel látható, kézzel fogható, súly és mérték szerint elrendezhető dolgokból áll, hanem vannak olyan dolgok is, amelyek más természetűek, amelyeket értékek­nek, eszményeknek nevezünk. Ezeknek az ér­ték <%nek és ezeknek az eszménveknek leg­alább olyan jelentőségük van, az emberiség életében mint a kézzel fogható és szemmel lát­ható dolgoknak. Mi azt kívánjuk, hogy a magyar közéletet tisztesség, becsület, önzetlenség,. szolgálni aka­rás jellemezzel (Taps a kisnazdanárton.) A becsületet kiloval, méterrel kifejezni nem le­bet és ha azt akarjuk, hogy a magyar közélet élén olyan önzetlen emberek álljanak, akik nem a maguk hasznát, nem a maguk vagyoni «gyarapodását és erősödését tartiák szem előtt, hanem el tudnak égni a felelősségérzettől, el tudnak égni azért; a törődésért, amellyel a sze­gényembernek, a dolgozónak âz életét akariák megjavítani és emberhez méltóvá tenni, akkor mi ezektől az emberektől olyan jellembeli ér­tékeket kivárniuk- amelyek kiloval, méterrel ,'nem fejezhető^ }ci' (Tan* a W>snußdowe,r+™w-) Ezeknek az értékeknek elismeréséibe?: és alkal­mazásához m^ kategóriára van szükség. Amikor tehát az egyik oldalon azt látjuk, hogy a^ilág sajátságos kettősséget mutat, — az e«ryik oldalon vannak a szemmel látható és kézzel fogható -dolgok, a niásik odalon pedig azok a szellemi természetű értékek, amelyek nélkül emberi közösséget elképzelni nem lehet, — ugyanekkor, ha önmagunkra nézünk, észre kell vennünk azt is, hogy az emberi természe­tet is ilyen sajátságos kettősség jellemzi. Érzékeljük a dolgokat, szemmel . látjuk, kézzel meg tudjuk fogni, de ezeken kívül van­nak olyan lelki képességeink is, amelyek nem az érzékelés alapján ismerik meg a világot, hia­'. évi decemher hó 4-én, csütörtökön. 24 nem élmények által. Amikor egy anya keblére öleli hadifogságból hazatért gyermekét, vagy amikor egy másik embernek a becsületességé­'ről mondunk véleményt, akkor má ezt nem kü­• lóval, vagy méterrel fejezzük ki, hanem át-" éljük, hogy van szeretet, van hűség, van jóság, van áldozatot hozni tudás is. Ha már most észrevesszük és törvényalkotásunkban figye­lemmel! vagyunk úgy a világ kettősségére. mint az emberi léleknek erre a kétirányú tö­rekvésére, akkor nekünk először i» lehetősé­get kell adnunk arra, hogy ezek a szellemi-ér­tékek is megbecsüléshez, kifejezéshez jussa­nak az ország életében, az újjáépítésben és - egyengetnünk kell ezt az utat, eizt a fejlődési lehetőséget. ^ ..-••<• A vallás és tudomány kollaborációja nem érdekközösség, nem képmutató megalkuvás kell, hogy legyen, hanem annak felismerése, hogy illetékességi különbségek is vannak. Il­letékes a terniészettxidonráiny. a, k ö'zegés z s ép­ügy bizonyos problémáinak megoldására, de ugyanakkor vannak olyan problémák, amelyek­nek megoldására nem illetékes a ^természet­tudomány, nem illetékes a gazdaságpolitika­Vannak erkölcsi kérdések és erkölcsi szempon- , tok, amelyeknek illetékessége a, szellemtudo­mányok és a vallás területére mutat. _ Ha tehát mi igazi, valóságos újjáépítést akarunk, akkor ennek az újjáépítésnek a szin" tézis jegyében kell lezajlania. amely szintézis feloldja ezt a látszólagos ellentétet, amelyben a korszellem termé szettudományois elfoorultisáe­151 és a szellemtudományok háttérbeszorítása kö­vetkeztében két antitézis áll egymással szem­ben; olvan szintézisre kell törekednünk, auielv magasabb egységben összeolvasz> f ia a világnak és az emberi'léleknek ezt a kettősségét. T. Országgyűlés! Lehet, hosrv úgy látszik, minitba ez túlságosan elvont metafizikai spekuláció volna; annak igazolására, hogy ez mennvireJ reális 1 és józan dolog, csak egyetlen­egy konkrétumot hozok fel. • "Közvetlenül az első világháboírú után az egész világot bejárta a > dávtonj majomper híre. Amerikában nagy vita folyt azon. hogy az ember a majomtól származik-e vagy nem. (Mozaás.l A darwinizmus k^rdé«^^ voH svó. megszólaltattak tudósokat éf^ teológusokat és ez a vita -- mint emlékszünk — téliesen el" döntetlenül végződött«. Megálliapítb+ták hogv époen úgy niera értik egymást, mintha két különböző nyelven beszélnének: a természett"­dc mányi felfogás és a szelleni+udományok éí jelesül a vallás között áthidalhatatlan el­lentét van. nem tudnak közös nevezőre iutni. Azóta eltelt néhánv évtized, szörnyű há­ború szakadt az emberiséére ég ma ugyanott tartunk, ahol akkor tartottunk; ennek a pro­blémának a megoldása egy tapodtat sem ju­tott elóbbrp. Ebből következik az. arai+ először is szeretnék mvoim&tékosan alábúzni, bop-v a "szellemi problémák megoldáséra a háború nem alkalmas, az emberiség szellemi kibonta­kozását, háhorú még sohasem sepn'te+te elő. A háborúnál értelmetlenebb és ostobább dolog nine«, mert szellemi nrobiéniákat 'fizikai esz­közökkel akar megoldani. Az emberiség ma pontosan ugyanazokkal a szellemi problémákkal áll szemben, amelyek­kel az első világháború előtt, mert sem az első, sem a második világháború egy tanodtat sem vitte előbbre az emberiség szellemi kibon­takozását, csak rombolt, pusztított és ma el­szegényedve, lerongyolódva, sokkal nehezebb

Next

/
Thumbnails
Contents