Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-30

28§ -Az országgyűlés 30. ülése 1947 ax a ténye, hogy revolverrel lőtt Stiirgkh osztrák miniszterelnökre és megölte őt azért, hogy ezzel kifejezze az osztrák proletariátus békeakaratát, a háborúból való kiválás vá­gyát és a parlarsent összehívásának a köve­telését napvilágra hozza: ez politikai bűncse­lekmény. De Dominich ezredes úrnak az a té­nye, hogy a magyar ellenállás kisszámú tag­jai közül néhányat maga elé idéztetett és ki­végeztetett: ez közönséges gyilkosság és nem politikai bűncselekmény. (Ugy ^van! Ügy van! az ellenzéken, — Egy hang a magyar demo­kratapárton: Ezeket,fel kell kötni!) Ezek azok a kérdések, amelyeket a minisz­ter úr beszéde után maradó tallózás során ki­emelendőnek véltem. A részletes vita során leszek bátor az egyes szakaszokhoz beadott ja­vaslatokkal • kapcsolatban előadói állásponto­mat kifejezésre juttatni. ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyil­* vanitom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Országgyűlést, méltóztatík-e a nép­bíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezé­sekről szóló törvényjavaslatot a bizottság szö­vegezésében általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Az országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a címet felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (felolvassa, a törvényjavaslat címét, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa az 1. §-t). (13-30.) ELNÖK: Az előadó úr kivárni szólni. FARAGÓ LÁSZLÓ (szd) előadó: T. Or­szággyűlés! Lévay képviselőtársam az 1. § (1) • bekezdése helyébe új szöveget ajánlott, amely a halálbüntetés eltörlésére vonatkozik. (Moz­gás.) Tisztelettel kérem, méltóztassék az (1) be­kezdést eredeti szövegében elfogadni. A (2) bekezdés szövege után pótlólag fel­veendőnek kérte a képviselő úr, hogy az el­kobzás alól az elitélt házastársának közszer­zeményi vagyona, hozománya és különvagyo­na mentesíttessék. Miután nyilvánvaló, hogy az elkobzás csak arra vonatkozik, akinek va­gyona elkoboztatik» és miután a közszerzemé­nyi vagyon élők között való megosztásának nincs helye, természetes, hogy a közszerze­ményi vagyon ugyancsak elkobzás alá kerül, aminthogy méltányos és helyes- hogy a há­zastárs is sujtassék, ha házastársa ilyen cse­lekményeket követett el. (Felkiáltások a magyar demokratapárton: Miért? — LUKÁCS Vilmos (md): Hát ha nem éltek együtt, akkor mi lesz? — Mozgás.) Ha nem éltek együtt, akkor nem volt közszerzemóny. (Ellentmondások a ma­gyar demokratapárton. — Zaj a kommunista­párton.) Szóval megelőzőleg volt? Akkor mód­juk volt egy bontóper megindítására és le­folytatására. Az 1. §. (3) bekezdésének második mondata tekintetében Matheovits képviselő űr javas­lata a felügyelő bizottság összetételének oly­ként való megváltoztatására, ^ vonatkozik, .— ahogyan a képviselő úr felszólalásában el is mondotta — hogy a lelkésznek, a tanítónak ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. évi december hó 12-én, pénteken. 290 - beválasztását, továbbá a közigazgatási bizott­ság két tagjának részvételét kéri, ami helyett a törvényjavaslat a pártok négy tagját java­solja. Tisztelettel kérem az 1. §-hoz beadott ösz­iSzes módosítások elvetését és a szakasznak elő­terjesztett szövegében való elfogadását. (Fel­kiéHások a magyar demokratapárion: Még nem hallottuk a navas±a tokát!) ELNÖK: Szólásra következik az 1. §-hoz feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző'. Lévay Zoltán! LÉVAY ZOLTÁN (md): T. Országgyűlés! Figyeltem, de nem hallottam, hogy az álta­lam javasolt módosító szakaszt a jegyző úr fel­olvasta volna, így kénytelen vagyok én fel­olvasni, mert hiszen csak úgy dönthet, csak úgy foglalhat állást az országgyűlés, ha is­meri, hogy mi feleit dönt. (Felkiáltások a magyar demokratapárton: Ugy van!- A ja­vaslatot nem olvasták fel!) Á parlamenti szo­kás eddig az volt, hogy a jegyző úr felolvasta a módosító javaslatot; minthogy ez nem tör­tént meg, így én pótolom ezt a hiányt. A törvényjavaslat 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő szöveg beiktatását java­solom (olvassa): »Az 1945:víl. tc.-kel törvény­erőre emelt 81/1945. M. E. számií rendelet — a következőkben röviden Nbr.« — szóval, nép* bírósági rendelet — »3. §"&, s az 1440/1945.; M. E. számú rendelet — a következőkben röviden Nbnov. — 1. §-a 1. pontjában megjelölt halál­büntetés törlendő és mint a bíráskodás köré­ben megszüntetett büntetési nem végrehajtá­sára vonatkozó Összes intézkedések hatályon kívül helyeztetnek.« Az általános vitában elmondott felszólalá­som során bátor voltam röviden felhozni azokat az elvi és eszmei szempontokat, amelyek a ha­lálbüntetés ellen szólnak. Ez egy évszázados vita, ez nem ama vitája, nem a mostani politi­kai élet szülte. (SÚLYÁN György (kp): Még várhat tíz évig! — Felkiáltások a kammiinista­pár-oni Nemi időszerű!) E két álláspont megüt­közése TÓgr, ;(OLÁH Mihály (kpb Maga is itt - van és beszél!) és most az 1. §-náJ. nagy öröm­mel és megelégedéssel kell megállapítanom, hogy a miniszter úr ezekben a nagy elvi kér­désekben velünk voltaképpen teljesen egyetért. (SÚLYÁN György (kp) : Gyakorlatban még tíz évig;várhat!) ö is elvi ellensége a balálbünte­téenek, elvi ellensége azoknak a rendkívüli bíró­ságoknak, amelyeknek csak átmeneti szerepük van, tehát a népbíróság helyébe ő is az általunk kért esküdtszéket akarja majd végleges forma­ként állítani és az amnesztiának híve. (Zaj és felkiáltások a kommunistapcirton és a szociál demokra f apárton: Tévedés! — TERNAY István (md) : Miért idegesek? A miniszter szavait idézi! — Zajos ellentmondások a kommunista és a szociáMemokrata'páríon. — DÖGEI Imre (kp): Ki tudja forgatni! — Az elnök csenget.) A miniszter úr tehát az összes elvi kérdések­ben velem azonos állásponton van. A különbség közöttünk az, amit már az általános vita során tartott beszédemben előrebocsátottam, hogy Ő ezeknek a végcélként elismert intézményeknek felállítására és ezeknek az intézkedéseknek megtételére "pillanatnyilag az időt még nem látja elérkeziettnek. De ez, nem azt jelenti, hogy nem érünk egyet, és hosrv nem ugyanafelé a oétl félé törekedünk. E tekintetben van köztünk 19

Next

/
Thumbnails
Contents