Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-30
265 Az országgyűlés 30. ülése 1947. 92. t-ának semmivej sem »kifogásolható alkalmazása a népbíráskodás terén is lehetővé váljék. T- Országgyűlés! Csak egy konkrét példára szeretném felhívni a figyelmet, arra nézve, hogy a BTK 92. <§>-ának kizárása milyen (lehetőségeket, vagy . mondjuk nehézségeket teremt a bíráskodás terén. Az 1946. VII. te. 10. §-a szerint a z 1946: VII. tc.-be ütköző bizonyos cselekményekre kiszabandó büntetés halál, életfogytig- tartó kényszermunka, testi alkalmatlanság esetén életfogytig tartó fegyház, avagy kényszermunka, amelynek legrövidebb tartama öt évnél kevesebb nem lehet. öt évi kényszermunkánál tehát a bíró például akkor sein szállhat lejjebb, ha teszem fel 16 vagy 17 éves gyermekekről van szó. (Zaj — az ellenzéken — Halljuk! Halljuk! ugyanott*) Régi hiányt pótol s régi kívánságnak-tesz eleget, a törvényjavaslat, amikor az előzetes letartóztatás kérdését jogrendszerünkbe beleágyazza azzal, hogy emnek maximális időtartamát három hónapban határozza ni eg, a népügyész által elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztiatás miatt felfolyaimodást enged a népbírósághoz s x ezzel a népügyész eddig úgyszólván korlátlan puvoárjái törvényes korlátok közé szorítja. Eddig, sajnos, elhalványultak ebben a kérdésben azok az elvek, amelyek (kényszercselekmények alkalmazására mindig irányadók voltak, először tudniillik az, hogy a személyes szabadság korlátozása csak a kö'zérdek feltétlen kielégítést követelő kívánalmaihoz igazodjék, másodszor, hogy végső fokon a döntés ebben a kérdésben bírói kézbe tétessék le. Az előzetes letartóztatás a népbírósági eljárásiban a terhelt ellen érvényesíthető kényszercselekmények legsúlyosabbika. Lényegében az eljárás sikerének biztosítása érdekében a személyes szabadság jogának, ama garanciális tételnek áttörése, amely szerint jogerős ítélet nélkül senki le nem tartóztathat©. Ma már a modern irányú bűnvádi perrendtartások csak akkor élnek ilyen kényszereszköz alkalmazása val. ha ez mással egyáltalán nem helyettesíthető, de ezt még * 7 ük körben való alkalmazásakor is fontos előfeltételekhez kötik. így a magyar-büntető (perrendtartás is; 1. kimerítőién meghatJározza e kényszercselekmények alkalmazásának előfeltételeit; 2. az elrendelést rendszerint bírói hatáskörbe utalja; 3. ezzel szemben perorvoslati jogot biztosít; 4. _ a biztosíték melletti szabádlábrahelyezést elismeri, és 5- a legna' gyobb kímélettel való bánásmódot szabályként előírja (SOMOGYI Miklós (kp): Éreztük á bőrünkön!), végül az ártatlanul letartóztatott egyének kártalanítását , biztosítja. Az előzetes letartóztatás törvényes okainak fennforgása esetén sem kötelező, hanem csak jogot biztosít arra, ha*az eljárás érdeke azt így parancsolja. Itt van az a szempont, amelyre e kérdéssel kapcsolatban külön is rá szeretnék, mutatni, tudniillik» hogy meggyőződésem szerint az előzetes letartóztatás elrendelését eddig a népügyészségek túlságosan tág keretek kö'zött alkalmazták, pedig az igazságügyi szervezet ismer olyan belső .igazságügyminiszteri rendeleteket, amelyek pontosan körvonalazzák r e < súlyos jogintézménnyel való élés lehetőségeit. A 2.500/1900. számú az első ilyen rendelet ezen a téren amelynek 7. pontja szerint a szeévi december hó 12-én, pénteken. 266 mélyes szabadság megóvása érdekében a Bp. vonatkozó szakaszai kimerítően meghatározzák az előzetes letartóztatás, illetőleg a büntetőbíráskodás keretében a vizsgálati fogság tartamát és_ annak feltételeit. »A legnyomatékosabban figyelmébe ajánlom« — mondja a rendelet — »az ügyészség tagjainak, hogy'az előzetes letartóztatásnak, illetőleg a vizsgálati fogságnak az elrendelését csak a Bp.-ben szabatosan meghatározott okokból' indítványozzák és mindenkor gondos mérlegelés tárgyává tegyék azt, vájjon ezek az okok az adott esetben valóban fennforognak-e«... (SOMOGYI Miklós (kp): Mikori is ez a rendelet? Láttuk, hogyan alkalmazták 1942~ben! — Zaj a kommunista- és a szociáldemokratapúrton.) Lesz újabb is, kérem... »továbbá, hogv fordítsanak kiváló gondot a foglyos-ügyek gyors elintézésére, különösen pedig tekintettel azon súlyos felelősségre is, amely e részben az ügyészség tagjaira hárul, a leggondosabban tartsák nyilván az előzetes letartóztatások tartamát.« Van egy későbbi rendelet is, <a 45.000/1917. számú rendelet. Az akkori igazságügyminisz- y ter még részletesebben fejti ki az alábbi szempontokat: »A rendelkezésemre álló adatok szerint az előzetes letartóztatás és a vizsgálati fogság még mindig tömegesen nyer alkalmazást ami pedig a szóbanlevő intézkedések kivételes jellegével nem egyeztethető össze. Az ügyészségeknek a bűnvádi perrendtartásban megállapított törvényes kötelessége odahatni, hogy az egyéni szabadságnak a jogerős büntető ítélet előtt való letartóztatásban rejlő súlyos korlátozása az elkerülne teilen szükség esetére korlátoztassék.« Az előzetes letartóztatást elrendelő határozatok legnagyobb részben a Bp. 141. §-ánajk 2. és 3. pontjaira szoktak hivatkozni, tehát a büntetés f előrelátható nagyságán nyugvó szökés veszélyére. Ezzel kapcsolatban is megjegyzi a miniszteri rendelet, hogy: »1. Nem lehet pusztán odavetni a feltevést, hogy a terhelt egy kényszercselekmény nélkül megszöknék; 2. nem lehet az előzetes letartóztatás és vizsgálati fogság a nyomozás vagy vizsgálat kényelmének eszköze; 3. nem lehet ilyen kényszercselekmény valamely^ eset érdekességének,^ így „hírlapi kiélezettségének sem a. következménye: 4- nem. elég a szökésre vonatkozó egyszerű hiedelem, sem, hanem a terhelt egyénisége, családi állása, foglalkozása, előélete, vagyona. vagy munkája általi helyhez kötöttsége: mind együtt mérlegelendő«. (Zaj a kommunista, várt és a, szociáldemokrata párt oldalán.) Ha helyhez kötött munkája és bejelentett lakása volt, ugyanúgy nem zárhatták be. (Felkiáltások a kommunista párton: Mást tapasztaltunk!) Ez .ma is hatályos jogszabály. Szeretném, ha e miniszteri rendeletben lefektetett szempontok a gyakorlatban, a népbíráskodási eljárásban a jövőben fokozott mértékben érvényesülnének. (SOMOGYI Miklós (kp) : Mert a múltban nem ezek érvényesülteik. Legalább a jövőben érvényesüljenek a fasisztákkal szemben- — RIES István miniszter:" Három -évig ültek politikai bűntettesek vizsgálat alatt! — MALASITS Géza (szd) : A csendőrök közben elverték a magyar munkást! — Nagy zaj a kommunista párton és a szociáldemokrata párton. — RIES István miniszter: -Ön bíró volt akkor!) Polgári bíró voltam!. De a régi rossz intézkedéseket ne vigyük át a maii időkbe. (RIES István miniszter; Majd válaszolok erre! — Egy hang a szociáldemokrata párton: Kiszolgálta szépen
