Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-30
évi december hô 12-én, péntekéit. S62 261 Az országgyűlés 80. ütése 1947. vezet, sőt. minden energiánkkal, minden készségünkkel magunk is harcban állunk a reakció ellen. Azt a megállapítást készséggel magamévá tetszem hogy van itt egy demokrácia és van egy reakeió. Közbenső út nincs. (Taps a kommunistapárton.) Közbenső út nem is lehet, (Taps a kormánypártokon.) mert aki a közbenső úton van, a:z tulajdonképpen már nyakig benne van a reakcióban. (Ug • van! ügy van! — Taps a kormánypártokon.) De annál kevésbbé hihetem, t. Országgyűlés azt, hogy ez a fogalmazás általánosságban értődnék is különösen ránk, kisgazdapártiakra vonatkoznék, mert hiszen szerencsénk van ennek az országnak a kormányzásában is_ részt venni. Éppen mos>t érkezet^ meg egyik polgári miniszterünk hat hónapos tárgyalás után Moszkvából, ahol a Szovjetunió kormányköreinek legnagyobb ti s zteleté~ (íöl és szereteltétől körülvéve igen Jelentős eredményeket ért et as ország érdekében. Tehát feltétlenül el kell hárítanunk magunktól még azt a legtávolabbi feltételezést is, minha mi, a polgári vonalnak a képviselői, bármiféle vonatkozásban vagy kapelsolalthan volnánk olyan törekvésekkel, amelyek a reakciót akarják a demokrácia nyakára ülhetni. De ha már itt tartunk, t. Országgyűlés, •felvetődik az a kérdés, hogy mi is a polgári gondolat. Méltóztassanak megengedni, hogy további félreértések elkerülése végett röviden megfogalmazzam azt, hogy pártom miként érti a poilgári gondolatot, amelyet képviseli amelyért harcol, mégpedig vállvetve együtt a koalíciós pártokkal. Mi a polgári gondolaton nem értünk semmivel sem többet, mint azokat az alapél veket, amelyeket a r nemzetgyűlés a köztársaságról szóló alaptörvény előszavában kodifikált. (Ugy van! a kisgazdapárton. — Helyeslés.) Ezek az elvek százszázaíékig a mi elveink is és ezekben az elvekben mi teljesen, százszázalákben megtaláljuk az általunk hirdetett polgári gondolatot. Ezeknek- megvallcsításáért harcolunk és küzdünk körömszakadtáig mindenki ellen, aki a köztársasági alaptörvénybe foglalt elvek ellen^ akár magatartással, akár szóval támadást intéz- {Élénk taps a kormánypártokon. — Szórványos taps az ellenzéken.} Azt hiszem, ebben a tekintetben és ebben a vonatkozásban nem is liehet közöttünk semmi ellentét és szent a meggyőződésem, hogy fegyvertársaink, fegyverbarátaink, akikkel közösen harcolunk, akikkel közösen törekszünk ennek a célnak az elérésére, (GYURKO* VITS Károly (szd) : Közösein véreztünk!) ezzel a kifejezéssel, ezzel a kijelentéesel az általunk képviselt polgári vonalat érinteni nem akarták. (Ügy van! a kommMnistapá.rton. — Elénk taps a kormánypártokon. — Szórványos taps az ellenzéken.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? CZÖVEK JENŐ jegyző: Matheovits Ferenc ! MATHEOVITS FERENC (dm): T. Országgyűlés! (SOMOGYI Miklós (kp): Mi van a csendőrökkel? — Mozgás és derültséa a kommunistapârton.) Most népbíráskodásról van szó. (SOMOGYI Miklós (kp) : Most is megemlítheti azért! — DerüUséa a kommunistapárton.) A népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat a magra szinte klasszikusan szép jogászi indokolásában a javaslat szükségességét azzal indoikolgà» hogy a népbíráskodás körében számos olyan »avasró körülmény merült fel. amely a népbíráskodás működését nagy mértékben megnehezíti. Á büntetőjogi legiszlátorok régi alapprincipiuma és alapprincipiumként szokták emlegetni, hogy minden új büntetőjogszabáiy annyit ér, egyrészről, amennyire beilleszkedik a nemzet jogfejlődésének rendszerébe, másrészről^ ameny nyíre erkölcsi támaszt nyer a nép lelkiismereti megítélésében. (Ugy van! Ugy van! a névpárton.) A magyar jogrendszer, amelynek büntető jogszabályai szintén évszázados történelmi fejlődés következtében jutottak el a mai állapo* lukba, mindenkor figyelembe vette ezeket az előbb említett alapprincipiumokat, és meggyőződésem szerint, ha a népbíráskodás körében zavaró körülmények merültek fel, ez tisztán annak volt köszönhető, hogy e jogszabályok nem történelmi fejlődés útján, hanem rendkívüli politikai változás következtében kerültek be büntetőjogi rendszerünkbe, s annál jobban fognak ezek a zavaró körülmények és momentumok eltűnni, minél jobbam beágyazzuk ezeket a jogszabály okait büntető törvénykönyvünk és« az ezt kiegészítő törvények rendszerébe. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Minthogy ez a törvényjavaslat ebben a vonatkozásban kétségtelen haladást jelent» annak ellenére, hogy egyrészt a pártbíráskodásnak általunk annyiszor kárhoztatott rendszerét még mindig fenntartja (Ugy vàn! a néppárton.) és e rendszerről a megígért esküdtbíráskodási eljárásra még mindig nem tért rá, (Upy van! a néppárton.) s másrészt még nagyon sok vonatkozásban igen távol áll a Btk. rendszerétől» I örömmel kell üdvözölnöm, mert ez a javaslat lényegében mégis több vonatkozásban megindul azon az úton, amely meggyőződésünk szerint végül is a rendkívüli bíráskodások leépítése után az általános amnesztiához kell hogy vezessen. Magam is csatlakozom pártom nevében pártom másik szónokának előadásához, kritikájához és megjegyzéseihez, és csupán a következő pár mondattal kívánok e javaslathoz hozzászólni. Mindenekelőtt — mint a bizottságban is tettem — rá kívánok mutatni arra» hogy a népbíráskodási rendszer jelenlegi formájában való fenntartását semmiféle nemzetközi kötelezettség elő nem írja, annak lebon; tása avagy esküdtbírósági rendszerre való megfelelő átépítése és a Btk. rendszerébe történő beágyazása tisztán belső elhatározásunktól függ. A fegyverszüneti egyezmény ugyanis, amelyet az 1945 :V. te.-ben cikkelyeztünk be. csupán a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek feletti ítélkezést tette részünkre kötelezővé:, a párisi magyar békeszerződés 6. cikke pedig már erre sem kötelez minket, hanem csupán kiadatási kötelezettséget ró reánk. (HAJDÚ Gyula (kp) államtitkár: De nem is kötelességből csináljuk ^ezt!) Ilyen körülmények között © jogintézmény fokozatos lebontását különösképpen az ánüofcolja, hogv a belső megbékélés és megnyugvás egyik legsürgősebb előfeltétele a politika^ jellegű múltra vonatkozó büntetőjogi felelősségre" vonás mértékének csökkentése. (Gúnyos derüttséa a kommunistapárton és a szociáldemokrata' párton. — GYURKOVITS Károly (szd): ! Ahogyan elképzeli!) Ez az én álláspontom, az I önöké pedig más. Mondom csökkentése már 17*
