Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-30

257 Àz országgyűlés 30. ülése 1947. évi december hó 12-en, pénteken. 268 di'k vonalat nézem, ahol a humánum és az igazság- gondolata még a vádlottat igyekszik védelmébe venni, akkor azt látom, hogy eziek a szempontok is érvényesülnek. Egész sora van az olyan rendelkezéseknek, amelyek — azt lehet mondani — a vádlott helyzetének megkönnyítése végett kerültek a törvényjavaslatba. Igen nagy haladás például az. hogy a törvényjavaslat 1. §-a a néübíróságok mellett felügyelőb-izottságot létesít. Ez nóvum. eddig nem volt. A felügyelőbízottság feladata* az, hogy az esetben, ha a vádlott büntetésének háromnegyed részét kiáltotta, és ellene 'kifogás nem merült fel. előterjesztést tesz a vádlott ideiglenesen szabadlábra helyezése iránt. --Eddig a népbírósági elítélteknél ez nem volt meg. Ez a javaslat immár megadja ezt a humánus enyhítést. Felmerül az a kívánság, hogy a felügyelőbizottság legyen teljesen azonos a köztörvényi bűncselekmények miatt elítéltekkel kapcsolatban működő felügyelőbizottsággal. Ez nem volna helyes. Nem volna helyes azért, mert — nem szabad elfelejtenünk — a népbíróság által elítéltek legnagyobb részénél bizonyos politikai vonatkozások is szerepelnek, amikor tehát döntünk arról, hogy az elítélt a reá kiszabott szabadságvesztés-büntetés letelte előtt szabadlábra kerüljön-e, nem csupán azt kell vizsgálnunk, vájjon ez alatt az idő alatt rendesen viselte-e magát, hainem tekintetbe kell vennünk bizonyos politikai szempontokat is, tekintetbe kell vennünk, vájjon kívánatos-e magasabb politikai 'szempontból, hogy a vádlott, mielőtt a reá kiszabott büntetést teljesen kitöltötte volna, máris szabaduljon. Éppen azért ezeknek a felügyeiőbizottságoknak az összetétele i

s más. Szerepet kap a népügyész és szerepet kapnak a pártok vezetői is. További humánum a javaslatban, hogy megengedi a Btk. 92. §-ának alkalmazásai« Felmerült a kifogás — azt>hiszem, Lévay képviselőtársam méltóztatott felhozni, — hogy ha már megengedjük a 92. § alíkalmazását, miért nem történik ez kivétel nélkül minden népbírósági elítélttel szemben, miért vesszük ki ebből a népellenes és a háborús bűnösöket. Ez a. gzempont kifejezetten a vádlott szempontja, ez az aggály kifejezetten a vádlott érdekében felmerült aggály. Ezzel szemben ott áll az álliamérdek. Nines semmiféle olyan komoly indok, amely erne a különös engedékenységre kötelezné az államolt minden bűneselekvővel szemben. Hiszen a bíró kezében úgyis széleskörű hatalom van. A büntetési tételek rendszerint a büntetés niaximumával vannak megjelölve, így a, bírónak az eset mérlegelése szerint módjában áll az illető büntetési nem legalacsonyabb fokáig" leszállni, tehát tíz évi börtön helyett kiszabhat, ha akar, ha-t hónapi börtönt, nyolc évi fogház helyett adhat két heti fogházat. A 92. § egy egészen különleges, egészen rendkívüli enyhítés, amellyel nem is volna szabad köztörvényi vonalon sem 'túlságosan bőkezűen élni, mert a túlságos használat folytán szinte kötelező szabálynak fog feltűnni. A 92. § alapján >egy büntetési nemmel is leszállhat a híró. tehát tíz évi börtön helyett adhat fogházat, is, a^ fogházból is adhat két hetet, vagyis tíz év

r ről leszállhat egészen két hétig, és így tovább, Semmiféle különös indok azonban nincs árrá, hogy ezt az egészen rendkívüli lehetőséget a háborús és a népellenes bűnösökkel széniben is

1 alkalmazzuk. (11.00) ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. Nagyjelentőségű rendelkezés az is, hogy a népbíróság által elitélteknél a bün'etés félbeszakítható. Ez eddig lehetetlen volt s legfeljebb életveszély esetén lehett róla szó. Most az igazságügvmmiszííeraek módja nyílik a büntető perrendtartás keretei szerint ado

T

t esetben félbeszakítást elrendelni. A népügyészségek letartóztatási végzése ellen felfolyamodásnak van helye a népbírósághoz. A népbíróság egyébként bármikor Szabadlábra helyezhet/ — a törvényhozó elmegy tehát a méltányosság legmesszebb határáig. A vádlottnak jogorvoslati lehetőséget ad a, törvényjavaslat. Azelőtt, csak akkor volt jogorvoslati lehetősége

? ha legalább öt esztendei iszabadságvesz(tésbünteitésre ítéltékMo^t a jogorvoslati lehetőség részére nyitva áll kisebb büntetések esetén. A sürgősség szempontjait r is képviseli a törvényjavüisllát. A halálos ítéletet rövid

1 ha" táridőn belül írásba kell foglalni, nyolc nap aílatt a NOT-hoz kell terjeszteni» az három nap alatt tartozik határidőt szabni. Tehát lehetetlenné válik az, ami eddig meglehetősen gyakori volt, hogy emberek halálos ítélettel a fejük fölött hosszú időn keresztül bizonytalanságban tar tt attak.. A népfőügyésznek megadtuk a perorvoslátsi jogot, a jogegység érdekében, tehát minden jogerős bírói, sőt igazolási határozatot is megtámadhat a jogegységi tanács előtt és ha a sérelmes határozat a vádlott sérelmére szolgál, akkor BIZ időkorlátozás alá nem esik. Nagy jelentősége van a kegyelmezési jognak. Egyik igen t. képviselőtársamnak azt méltóztatott nehezményezni, hogy nincs általános kegyelmezési jog biztosítva. Erre csupán annyit lehet^ megjegyezni, hogy egy álta- . lános kegyelmezásnek ideje a, kormányzat álláspontja, szerint még nem érkezett el. Egy kegyelmezés, amely tényleg a megbocsátás jegyében történik, csak akkor észszerű, ha előzőleg a megbánás^ jeleit látja a társadalom, azonban sajnos még nem látjuk az elmúlt idők bűnöseinél azt a megbánást, amely jogossá tenné egy általános kegyelem megadását. ÍHAJDTJ Gyula (kp) államtitkár: Nagyon igaz!) Hiszen nemrégiben még bombát akartak elhelyezni a városházán, hiszen még állandóan mozognak és tevékenykednek azok az elemek, amelyek nemrégiben ennek az országnak csaknem a végze'ét idézték elő, (Úgy van! a kommunistapár Imi.) amelyek elkészítették részünkre a sírt és egészen különös csoda, hogy abba a sírba nem szédültünk "bele* Az egyéni kegyelmezési jog teljesen elegendő; hiszen az igazságügyminiszternek módjában van minden olyan esetet kiemelni, ahol ez a kegyelem tényleg indokolt. Az„ Shogy ez a kormány előterjesztésére történik, a koar iiciós politikai adottsággal magyarázható.

f ' Igen helyesnek tartom, hogy a törvényjavaslat az alaptalan denunciálásoknak is gátat vet és lehetővé teszi*'azt, hogy aikíi a demokrácia és köztársaság védelméről szóló törvénnyel kapcsolatosan' alaptalanul feljelentést tesz, hatóság előtti rágalmazás miatt feleiőségre legyen vonható. (Helyeslés a kisiiozdapártoyi és az ellenzéken.) Vannak természetesen a törvényjavaslatnak olyan részletei is, amelyek nem kellemesek az elítéltekkel szemben, azonban az állam szempontjából szükségesek. Lévay igen t. képviselőtársam kifogásolta a javaslat 1. Váhan 17