Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-29
239 Az országgyűlés 29. ülése 1947. év kelő úraiak az országgyűlés 1947. évi október hó 22-én tartfoltt ülésén a hároméviéig terv ellen a tőkések érdekében tett intézkedések tárgyaiban, elmondó) t interpellációjára, válaszomiait 'tiszteletitel a következőkben adom meg. Képviselő úr hozzám intézett interpellációjában azt állapította meg, hogy .a pénzügyi kormányzat nem ess ik nem kutatja, fel elég szorgalmasan, az új jövedielemfoirrásokat, bameim a máir felkutatott és megtalált jövedelmek egy részéről is lemond ós pedig nem a dolgozók, hlanem ellenkezőleg a 'tőkések érdekéiben. A felvetett kérdéssel kapcsolatban tájékoztatásul arra hi vom fel képviselő úr figyelmét,, hogy a stabilizáció val kapes-olaiblatn 1946. évi augusztus hó 1-én éle*'beléptetett egyenesadóreform a vállalatok adózTirtáséiban a jövedelem adóztatása helyett a nyers bevésel! adóztatására 'tért át. Tette ezt pedig az államháztartás egyensúlyának biztosítása s ezzel kapcsolatban az adóbevételek gyors befolyásának biztosítása érdek ében. Aki ai gazdasági élet s ' ezzel kapcsolatiban valamely kereskedelimi vagy ipari vállalat üzletvitelét ismeri;, az tisztáiban; van azzal, hogy az üzleti eredmény megáll api'ásához két időpoaiitban felállított mérlegre van szükség. A folyó évi adóztatáshoz ilyen mérlegeik még nem állottaki, de neim is állhattak rendelkezésre, mert a megnyitó fonni 1 mérlieigekiet a vállalatok csak folyó évi január hó 1-ém voltak kötelesek elkészíteni s ennek következtében az első záró mérlegek, amelyek a folyó év üzleti eredményét feltüntetik s amelyek a későbbi adóztatás alapjául szolgálhatnak, elsőízben folyó év végén fognak elkészülni. AB együttes kereseti- és jövedelemadóról» valamint a társulati- és tantiémadóról szóló 5890/1946. M. E. számú kormányrendelet a nyersbevételre alkalmazandó adókulcsot, általában, 6%-ban állapította meg. A rendelet azonban felhatalmazott arra, hogy az adóalanyok» illetőleg vállalatok olyan csoportjaira, amelyeknek üzletköre nagyobibrészben jóvátétellel vagy közérdekű munkákkal kapcsolatos szállításokra, energiatermelésre, közellátás biztosításával kapcsolatos tevékenységre terjed ki, ezt az, adókulcsot mérsékelhessem. A hivatkozott rendeletre utalással számos ipari és kereskedelmi szakmai csoport terjesztett elő kérést, az adókulcsok mérséklése iránt» A kapott felhatalmazás alapján az adókulcsot' mindenkor az Anyaga és Árhivatali előzej tes meghallgatásía után,, valamint a helyszíni vizsgálatok eredményének megfelelően mérsékeltem. Minden mérséklésnél figyelemmel voltam arra, hogy a hatóságilag megállapított eladási ár és az önköltségi, beszerzési» illetőleg előállítási ár között mutatkozó különbözet — vagyis a bruttó haszon — a 6%-os egyenesadó terheit elbírja-e vagy sem. Ha azt állapítottam meg, hogy; az; Anyag- és Árbivatal az általa megállapított bruttó haszonban mint költségtényezőt a 6%-os egyenesadót r számításba vette, az adókulcsot nem mérsékeltem, amennyiben pedig az adókulcs kisebb mértékben vétetett a kalkulációnál számításba vagy pedig ezt a kalkulációt az árkialakítását befolyásoló egyes tényezők a vállalatok szempontjából — a vállalatoktól függetlenül bekövetkezett! okok miatt — hátrányosan befolyásolták» az adókulcsot megfelelően mérsékeltem. Az adókulcsot tehát mindenkor az árpolitikai szempontokhoz igazodva igyekszem fenndecember hó 11-én, csütörtökön. 240 tartani és' csak akkor mérsékelem, ha, a hatósági árkalkulációk időközben úgy módosultak, hogy az eredetileg 6%-ban kalkulálható egyenesadót ilyen mértékben az árak újabb emelése és az adózók teherbíróképességének veszélyeztetése nélkül már megfizetni nem lehet. Ilyen körülmények között meglepő képviselő úr interpellációjának az a része, amely a pénzügyi- kormányzat bizonyos köreit az adókulcs mérséklése miatt a tőkések védelmével vádolja és aizt igyekszik bizonyítani, hogy a bevételek felkutatása helyett a már megszerzett jövedelmekről is könnyelműen lemond. Ezzel kapcsolatban állításának igazolására az Első Pécsi Bőrgyár Rt. esetét hozta fel, amelynek adókulcsát 6 százalékról 3.5 százalékra mérsékeltem. Erre vonatkozólag tájékoztatásul megemlítem, hogy az adókulcs mérséklése (alkalmával nem a nevezett részvénytársaság anyagi helyzetét tettem vizsgálat tárgyává, hanem a bőrgyáripar teherbíróképességét mérlegeltem, amelynek eredményeként nőni az Első Pécsi Bőrgyár Rt. nyers bevételére, hanem az egész bőrgyártó iparra kiterjedő érvénnyel mérsékeltem az adókulcsot. Mielőtt azonban erre az elhatározásra jutottiaim, felkértem az Anyagés Árhivatalt, hogy velem a szakma árkalkulációját közölje és egyúttal azt is, hogy a hatóságilag engedélyezett árak mellett! ennél a szakmánál 6%-os egyenesadót, milyen mérték •ben lehet fenntartani. Az Anyag- és Árhivatal válaszában arról értesített, hogy a forintköltség felülvizsgálatára kiküldött bizottságok vizsgálati eredményei szerint az időközben kétszer leszállított készbőrárak veszteségesek- és a készbőrárak emelésének elkerülése végett az eredetileg kalkulált 6%-os adót továbbra fenntartani nem lehet. Ilyen előzmények után láttam indokoltnak a bőrgyártóipar adókulcsának mérséklését. Az elmondottakból világosan megállapít« ható tehát» hogy a Ibőrgyártóipari szakma adókulcsmérséklése nem a tőkések védelmében, hanem árpolitikai szempontból a bőrárak emelésének 'elkerülése céljából éppen a, dolgozók érdekében történt. Ezzel kapcsolatbiain meg kell említenem azt is, hogy iái Bőripari Munkások Termelő és Értékesítő Szövetkezetének adókulcsa a tőkés gyáriparral szemben 2.5%-ot tesz ki. • Tisztelettel kérem az országgyűlést^ hogj válaszomat a részletesen elmondottak alapján tudomásul venni sziveskedjék. Budapest^ 1947. évi november hó 18-án. Nyárádii Miklós s- k. pénzügyminiszter.« ELNÖK: Ilku Pál képviselő urat a, viszonválialsz joga megilleti. A képviselő úr nincs jelen. Kérdezem a t. Országgyűlést, méltóztatmaik-e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a választ tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza Kunszeri Gyula képviselő úrnak a Prohászka• szobor ledöntése tárgyában folyó évi szeptenr tember hó 22-én előterjesztett interpellációjára,. Kérem a jegyző urat sziveskedjék a választ felolvasni. FARKAS GYÖRGY jegyző (olvassa):
