Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

235 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi garanciát tegyen oda, hogy ne fordulhasson elő» hogy egy idős. vagy beteg bírónak vagy egy olyan bírónak, aki egész- életét a polgári szakban töltötte el, — akitől tehát nem kívánható, hogy hatvan esztendős kora körül most megtanulja a büntető szakot* aki a polgári szakon kiválót tud nyújtani» itt pedig legfeljebb kezdő lehet belőle — módot adjon a megbízásnak nem politikai okokból, nem attantizniusból való visszautasításra. Viszont ez a kifejezési, hogy: »lemondottnak tekintendő«, a nyilas korszakban elhangzott már azokra a tisztviselőkre nézve;, akik nem vállaltak él megbízást. Szószerint ez a rendelkezés jelent meg akikor, hogy: »amennyiben a megbízásnak, a parancsnak eleget nem 'tesznek, állásukról leimondottínak tekintendők«. (DÖGEI Imre (kp): Valamivel mást célt szolgált az!) Azt szeretném, ha takarékoskodnánk ezekkel a rossz emlékekéit ébresztő katonás kifejezésekkel és valahogy nem hoznánk autoimatikus jogkövetkezményeket, mert abból azután igazságtalanságok származhatnak. Még kiemelkedik jelentőségében a 25. §amely szintén egy teljesen új bűncselekményt létesít, amikor kimondja, hogy az 1946:

VII. te« vagyis a köztarsasági állaanrend védelméről szóló törvénycikk rendelkezése alá esik annak a cselekménye is, »aki két vagy több személy jelenlétében olyan valótlan tényt vagy való ténvt olyan módon állít vagy híresztel,, amely alkalmas arra, hogy a közrendet vagy a köznyugalmat zavarja, illetőleg az ország külpolitikai érdekeit -veszélyeztesse vagy a gazdasági helyzetet károsan érintse«. T. Országgyűlés! Eninél a szakasznál, sajnos megint a fülembe cseng a reakciós korszak egyik jogalkotása. Nem akarom untatni vele az országgyűlést, de aki kíváncsi, ellenőrizze majd, hogy az 1931:XXXVl. te. 9. Iában szószerint ugyanezt a rendelkezést alkották meg a gazdasági és hitelélet rendjének^ továbbá az államháztartás egyensúlyának biztojsítása céljából megadott felhatalmazás keretében. (Egy hang a magyar demokratanártról: Ollózás!) Távol állok attól a kívánalomtól, hogv a demokratikus jogalkotás mindig csak eredeti dolgokat hozzon és így talán

# az ollózás miatt volnék felháborodva, de nem biztos, hogy ami jó és talán szükséges volt a gazdasági élet rendjének biztosítása érdekében a reakcióban, jó ma is. A jó demokraták akkor is kifogásolták és m támadták ezt a rendelkezést, míert annyi visszaélésre, olyan lehetetlen következményekre ad alkalmat és okot. hogy ha rosszindulatú volnék, csak azt kívánnám, hogy ezt mindenki majd a saját bőrén, saját kárán tanulja meg. Méltóztassanak elképzelni, milyen határtalan jogot ad a mindenkori bíróságnak annak megítélése, hogy az* ember minden rossz szándék nélkül mit beszél. Nem tartalmaz ez a rendelkezés utalást az államrend valami különös sérelmére, gyűlöletkeltésre, izgatásra, nincs benne semmi olyan kritérium, (ILKUPál (kp): De van rémhírterjesztés!) mint amilyeneket az 1946:

VII. te. és a hároméves terv védelméről szóló rendelet már bőségesen kimerített. x Itt megint egy új bűncselekményről, egy új alkotásról van szó, amelynek alapján — tessék elhinni — el lehet járni a legártatlanabb megjegyzések« beszélgetések miatt (TJgy van! Ugjt van! az ellenzéken, —• NAGY László (md): Igazad van!) El lehet járni egyszerű * asszonyoknak egymás között folytatott beszéliecember hó 11-én, csütörtökön, 236 getése miatt Büntetőjogi praxisomból tudom, hogy a régi rendszerben egyszerű tejesasszo- . nyokat kellett védeni, mert azt mondták, hogy nagy a drágaság, a kormány nem tesz eleget kötelességének és éppen az állam drágít. (DÉNES István í(md): Vagy hogv Bethlen Pista gazember!) Ezekután tehát ilyen ártatlan megjegyzést is csak itt az országgyűlésen lehet megtenni a mentelmi jog védelmié alatti (DÉNES István (md) : Szidni kell a kormányt, a magyar nép nem is tud meglenni anélkül!) "* A demokráciában végeredményben nem lehet megtagadni a kritika jogát. De állítom, hogy a kormánypártok tagjai között is na- ( gyón sokan vannak, akik vagy bor mellett % yagy bor nélkül m kiöntik néha a szívüket ós néha meg-niegengednek maguknak olyan, az államfelség m ellen elkövetett sértést, hogy valami olyasmit mondanak: drága a tojás vagy — mit tudom én — a trafik árát megint felemelték, hogy az állam a leg-pagyobb uzsorás» mert ha egy magánember 8 vagy 10% kanaiatot számít, azt becsukják, az állam pedig az adók és az illetékek után 36% kamatot szed, nem is szólva a kedvezményes kölcsönről, amelyeknek szintén 12 meg 16°/» a kamata, tehát az állam magasabb kamatot szed, mint a bankok. (NAGY László (md): Pedig ez, való tény! — DÉNES István (md): Tehát nemi illik szidni a kormányt'?) E'z &, való tény, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor a kijelentés előadása vagy hangszerelése miatt, zenei szakértőket kell majd alkalmazni (Derültség az ellenzéken.) annak megállapítására, hogy az illető kérdő vagy állító módon, gúnyos vagy nem gúnyos hangon, mosolyogva vagy komolyan mondta-e ezt vagy azt a kijelentést. (NAGY László (mid) : Kiradírozni ezt a szakaszt!) Kérem, ne tegyük ilyen* furcsa és bizarr játék tárgyává a magyar nép nyugalmát és szólásszabadságát, a maer^ar polgárok ezreit, mert mindig voltak -túlbuzgó rendőrök, túlbuzgó ügyészek és túlbuzgó

1 bírák is. (14.00). (ILKLT Pál (kp): Es vannak túlbuzgó rémhírterjesztők is!) Vigyázzunk hát, mert a túlbuzgóság folytán —

r vegyük a legjobb esetet —még ha a néobírólság fel is mentené az illetőt, pffv ilyen eljárásban! három hónapig könnyen lehet valaki letartóztatásban, hiszen csak akkor vizsgálják felül hivatalból; tehát több hónapi letartóztatás, egy csomó vegzatura, költség, fájdalom és _ megaláztatás érhet valakit esy ártatlan megjegyzésért, aki esetleg soha büntetve nem volt. Méltóztassanak tehát jól meggondolni ezt, mert az a bizonyos fogházbüntetés, amelyet a javaslat kreál, nemcsak egyesek számára, hanem mindenki számára, esetleg a javaslatot könnyelműen vagy éppen lelkesen elfogadók számára is fenn van tartva« a fogházajtó nyitva van. (Felkiáltások a kommumstapárton: Nem félünk!) Méltóztassanak tehát vigyázni, nem leszünk mindig képviselők — az is előfordul (Derültség-) —<• vagy tehetünk olyan kijelentést,, amelyért nem véd a mentelmi jog, és akkor bizony kii fogják adni a képviselőit. (NAGY Károly (kp): Ha nem leszek képviselő, akkor érvényes legyen rám is! — NAGY László (md) : Mindenkire rá lehet húzni egy szóért!) T. Országaryűlés ! Még egv kérdés van hátra, amely különösképpen elvi élű és megemlítésre méltó. Előre tudom, hogy e tekintetben nem vagyunk egy véleményen a koalicióval«