Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

233 Az crszáfrj'tfűlés 29. ülése 1947. évi mo&ítás következtében, az üzemeknek azt mondhatnám 90%"a közvetve vagy közvetlenül részívesz az újjáépítésben vagy a jóvátéte céljára, termel. Ilyen körülmények között tez a rendelkezés a munkásság' — és ideértem a mezög^pdasági, a szellemi és ipari munkásságod egyaránt — jóformán zömének, túlnyomó többségének érdekeit érinti. Bár Hajdú képviselő úr igyekezett megnyugtatni ©tekintetben, de ő sen

1 tudott mást mondani, mint hogy munkáspárti miniszter terjesztette elő a javaslatot és az" pártközi értekezlet elfogadta. Ezen 'túlmenően ő sem tudott semmit sem felhozni elvi szempont ból ennek ,a szakasznak védelmére. Ma, >miikor különösen kényes a belpolitikai és külpolitikai helyzet és amikor a sztrájkok és a sztrájkjog körül világszerte társadalmi, sőt majdnem polgárháborúk folynak, bizonyos ag"' godalommal látom ezt és bátor vagyok felhívni az o rsjzággy ű lés tag j aiinak -f így elme t pár tk ü lönbség nélkül arra;:, vájjon nem magyarázibató-ie félre ez a rendelkezés, mert hiszen nem kevesebbet tartalmaz, mint a sztrájkjog elvételét vagy megszüntetését. A munka abbahagyásánál kisebb 'cselekmény: a lassú, a vontatott vagy ia célszerűtlen munka megítélése nagyon nehéz kérdés és esetleg tulkapásokra vagy visszaélé' sekre adhat alkalmat, esetleg sok ember ártatlanul is belekerülhet ilyesmibe; hiszen bírói tévedések előfordultak már a világtörténelemben, népbíráknál éppen úgy, minit rendes bíráknál. Nagyon vigyázzunk, nehogy ez úgy mar gyaráztassék bármilyen irányban, befelé vagy kifelé, hogy Magyarországon a munkásság megszerzett és éppen a demokráciában megvalósított sztrájkjogát veszik el. vagy akár csak korlátozzák is evvel. (RUDAS László (kp): Franciaországban biztosan, mellette beszélne!) Ezt az egész szakaszt méltóztassék törölni, de ha ez a törlés

; nem! történnék meg.., (RUDAS László (kp): Ha a francia képviselőház tagja volna, mellette beszélne! — PARRA GI György (md): Ne azzal hasonlítsa öszsze!) A francia képviselőházban az újságok szerint nem a sztrájkjogot vették el, hanem azt a lehetőséget, hogv aki dolgozni akar, azt mások ne akadályozzák meg. De ez a javaslat^ továbbmegy, mert itt arról van szó, (Felkiáltások a magj/ar demokrata párt on: Ez , több!) hogy ha valaki nem akar dolgozni, illetőleg ha, nem dolgozik... (Egy hang a kommu-. nistapúrtról: Itt voltak fasiszták, akik nem akartak dolgozni!) ELNÖK: A képviselő úr beszédideje lejárt, LÉVAY ZOLTÁN (md): Kérek félóra meghosszabbítást, (Felkiáltások az ellenzéken: Megadjuk!) ELNÖK: Kérdem, méltóztatnak a meghoszszabbítást megadni? (Igen! Nem!) (PARRAGI György (md): Mindig megadták!) Akik a meg'• hosszabbítást megadják, sziveskedjenek- feláll" ni. (Az ellenzéki képviselők felállnak s a kommunistapárt sok képviselője is feláll. — TERNA

Y István (md): a kommunistapárt felé: Nincs pártfegyelem a kommunistapártban? — NAGY László (md) Nem isi tagadta meg a Ház sohasem a meghosszabbítást! — RUDAS László (k^L Tiszteljük a kisebbséget! — Egy hang a magyar demokratapártón: Ez a demokrácia! — Zaj. Az elnök csenget.) Többség! A Házi a meghosszabbítást megadja. LÉVAY ZOLTÁN (md) : Tiszteletreméltó gesztus

1 volt — s ezt mindenesetre köszönettel december hó 11-én, csütäHöknn. 234 veszem — hogy az általam előbb emlegetett kisebbségi jogot és a kritika jogát tisztelet" ben tartatták. (Taps a magyar demokratapár' ton. — KOLBERT János, (dn): Nem mindenki inert felállni ott sem!) Mi szükségesnek tartanok abban az esetben, ha az országgyűlés változatlanul elfogadja a 6. §-t, vagyis nem törli az egész szakaszt, (NAGY Károly (kp): Ez valami furcsa kijelentés volt, hogy »nem mertünk!«) hogy félreértések, félremagyarázások, esetleg rosszindulatú félremagyarázások elkerülése céljából éhhez a rendelkezéshez, folytatólag a következő mondatot iktassuk: »Az ebben a paragrafusban foglalt rendelkezések nem érintik az ipari, mezőgazdasági és szellemi munkásságnak .akár a törvényben biztosított, akár a természeitjog: ból folyó, gazdasági célzatú sztrájkjogát és à munka szabadságát biztosító érdekvédelmi megnyilatkozásokat«. Én ebben a, módosításban semmi veszedelmeit) nem látok. (RIES István miniszter: Sokkal fontosabb biztosíték az ezt követő szakasz amely a szakminiszterre bízza az ügyet) Teljes tiszteletítel és nagyrabecsüléssel vagyok Ries István minisater úr iránt azonban miniszterek jönnek, miniszterek mennek," már olyan miniszterek is előfordultak a történelemben, akiket vád alá helyeztek; tehát nekünk olyan törvényeket kell alkotni, amelyek időtállóak, tehát nem a miniszter jóakarata" tói, nem személyes jóindulatától függenek. (DÖGEI Imre (kp): Fasiszta miniszterek nem jönnek ide, legyen nyugodt. ^ RIES István miniszter: Amit a kép viselő úr indítványoz, azt nem lehet »megállapítani, annak nincs kri" tóriuma.) Tessék olyan formát találni a törvényelőkészítő osztályon, amely tökéletesebben szövegezi meg; én egy deklarációt tartok szükségesnek még akkor is, ha,

1 az a gyakorlatban nem érvényesülne; feltétlenül szükségesnek tartom, mert emlékeztetem az országgyűlést arra, hogy ez a rendelkezés félreértésekre és félremagyarázásokra fog alkalmat adni. Min" idenesetrie, ha a többség elfogadja,, vállalja; a felelősséget azokért a kellemetlen kritikákért vagy illetéktelen magyarázatokért, amelyeket kapni fog. (Felkiáltások a kommunista-partról: Vállaljuk!) Van aki mindent vállal! (Derültség) az ellenzéken.) Erről a »vállalásról« lévén szó, megjegyzem: nagyon helyesen pótolja a régebbi tör" vény hézagát az új javaslatnak az a rendelkezése, amely kiterjeszti a, »vállalás« fogalmát. Már úgy értem- azokra vonatkozólag, akik a nyilas kormányzat alatt vállaltak hivatalt, megbízást, A javaslat nem köti' a bűntettest a kinevezéshez, hanem a; megbízást is ilyen hivatalvállalásnak tekinti. Viszont itt akaratlanul egy azonos szóhangzást; kell lerögzítenem. Egy más ponton az igazságügyminiszter úr azzal akarja a bírákat rászorítani ä népbírósági tanácselnökségi 4- mert most már tulajdonképpen nem tanács vezető, hanem tanácselnök az illető bíró, egyenlőjogú tagja az öttagú bíróságnak — megbízás vállalására,.hogy ellenkező esetben, lemondottnak tekintik az áldásáról. ; :•.-'• Az igazságügyi bizottság nagyon helyesen elfogadta azt az indítványt, amely szerint^ ha már nem à rendes fegyelmi útra, a törvéüyszéki és járásbírósági szabályok szerint. elbírálandó rendes útra tartja fenn ennek a<z esetleges nyugdíjazásnak,, vagy állásról való lemondásnak a megállapítását, legalább valami