Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

231 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi szerét, illetve azoknak a cselekményeknek a népbíráskodás elé való tartozását, amelyek itt tényálladékban foglaltatnak, csak helyeselni tudja. Végeredményben a vagyonelkobzás, ha mellékbüntetés is, de majdnem olyan hatékony, sőt # talán hatékonyabb is, mind az elrettentés, mind a megtorlás szempontjából, mint maga a főbüntetés, a szabadságvesztés, vagy más büntetés. A vagyonelkobzást eddig- csak magával az illető személlyel, az elitélttel szemben lehetett megállapítani, most pedig azokra a személyekre is, akikre a vagyon vagy rokoniság révén, f vaigy másként, olyan körülmények között hárult, amelyek gyanússá teszik a dolgot abból a szempontból, hogy összejátszás történt. Itt kénytelen vagyok rámutani, egy inreális feltevésre- Nevezetesen, — mint tudjuk — az általános elévülési elvek feltétételével már korábbam bűncselekménnyé minősítette a törvény az 1919. augusztus 1. előtt történt kilengéseket. Most ezekre vonatkozóan a vagyonelkobzást, lehetővé teszi a javaslati, úgyhogy ezek a későbbi vagyonátruházások — akár ingyenes, akár visszterhes módon történtek, — hatálytalaníttassanak akkor, ha az illető, akire az átruházás történt:, az átruházásnak kijátszásra irányuló célját a szerzéskor ismerte. Nem Iátok benne semmi különös veszedelmet, mert hiszen gyakorlatilag^ elképzelher tétlennek látom, és inkább csak arra volnék kíváncsi, hogyan lehet erre magyarázatot találni: akadt-e olyan prófétai ihlettel, előreláítássad, vagy jóstehetséggel megáldott emberi, aki 1919-ben, tehát 28 esztendővel ezelőtt tudhatta^ sejthette, megérezhette azt, hogy közel három évtized múlva mi fog történni, hogy lesz egy nagy világháború, annak nyomán egy forradalom, egy demokrácia, új törvényhozás, és meg fog születni egy ilyen népbírósági törvény'? Az illető tehát 28 évvel ezelőtt nyilván ez ellen védekezett, hogy majd ez alól a törvény alól kibújhasson- (Mozgás.) Ha van ilyen ember, mindenesetre talán meg is érdemli hogy ne sújtsunk rá ezzel a vagyoni hátránnyal, mert az illető olyan emberfeletti lény hogy ilyent nem igen tudnék én gyakorlatilag elképzelni. (Zaj a kommunistapártön. —> NAGY Károly (kp): Szóval feltételezte, hogy a* Horthy-rendszer örökké tart ugye?) • Mindenesetre a legsúlyosabb kifogást az igazságügyi bizottság honorálta, amikor lehe-^ tővé tette, hogy ezeket a vagyonelkobzásokat a polgári bíróság mérlegelése körébe vegye. Ne feledjük el, a vagyonelkobzás indokait nemcsak az első és második, hanem esetleg a huszonötödik szerzővel szemben is fel lehet hozni est annak a szerzőnek nincs módja és joga arra, hogy a népbírósági büntető eljárásban, amelynek a célja mégis csak a bűnös megbüntetése, nem pedig komplikált felelősségi kérdések, magánjogi kérdések boncolása, előadja a maga védekezését. Ezt a funkciót a törvényjavaslat, !ha nem ás vette ki a népbíróság hatásköréből, de lehetővé tette, hogy a vagyonelkobzást kimondó te tározat tekintetében a jogerőre emelkedéstől számított 30 map alatt beadott kereset folytán a polgári bíróság állapítsa meg az előfeltételek fennforgását. Ezt [atz elsőrendűen és kimondottan; polgári jogi, magánjogi kérdést tehát a törvényjavasltait kivette a laikus bíráskodás ikeeébőí. A polgári bíráskodásban, .igen koniülr kú'ít kérdések merül neik fel és évtizedes tanúr december hó 11-én, csütörtökön. 232 mányok szükségeseik, hogy valaki alkalmazni tudja, a jogszabályokat, itt az ítélkezés nem fakad tisztán a jogérzetből, mint a büntetőjogban, itt nem lehet a laikus bíráskodásnak ilyen tág teret szabni, különösen, amikor sorozató« vagyonszerzéseket borítana fel és kizárná a védekezés lehetőségét az érdekeltek részére. Nagyon helyes és indokolt ,

a javaslat 2. §-a is, amely a birói gyakorlat és,ja korábbi rendelkezések hiányait hivatott pótolni, amikor az úgynevezett enyhítő szakasz, ,a 92. § alkalmazását lehetővé teszi, de csiak bizonyos körben, tudniiliiík fai népellenes és a háborús bűncselekményeket ebből kizárja. Ezt a szövegezést színtén nem tudjuk így elfogadni és módosító indít- . < ványt terjesztünk elő, mert amennyire helyes. hogy a 92. § alkalmazása tekintetében a nép szuA^erénítását képviselő, az igazságszolgáltatásbain résztvevő népbírákat nem köti meg ez * a rendelkezés, tehát nem fogja meg jobban ta kezüket, mint egy szakbírónak, éppen annyira helytelennek, következetlennek és a népbirákkal szemben való bizalmatlanságnak kell tekinte' műnk azt, hogy bizonyos bűncselekmények esetében a javaslat nem ad ennyi jogot a népbr rónak, amenyí a rendes bíróinak megadatott. Olyankor tehát- amikor az enyhítő körűimé" nyelk olyan nagyszámnak és olyan nyomatékosak, bogy az illető cselekményre megszabott legkisebb büntetés is súlyos volna, ne;m mehet le a törvényben megjelölt alacsonyabb határra* Ez szerintem teljesen indokolatlan és ha a miniszter úr — nagyon helyesen — a jogszolgáltatás, a népbíráskodás többi területén eltörölte a 92. § alkálinazásánaík tilalmát, nagyon kérem, hogy ne tartsa fenn itt, mert ez (bizo-, nyofí antagontiizmusokra, félreértésekre, Zavarokra és ellentmondásokra vezet. Legyen következetes, egységes szellem ebben ja> törvényjavas lakban. Vagy lehet alkalmazni a 92. $ t, az enyhítő szakaszt minden cselekményre, vagy pedig nem lehet. Végeredményben minden cselekmény, amely a népbíráskodás elé ikerül, voltaképpen a nép elleni cselekmény, a nép érdekeit sérti, mert különben nem is kerülhetne a népbíróság elé. Ott ilyen további erőszakolt osztályozás, hogy .a népellenes és- a háborús bűncselekmény külön' áll, másként számít, \é jelenlegi körülmények között már felesleges és túlhaladott. Lényeges rendelkezésnek tekinthető még a 6. $, amelynek tekintetében szintén módosító indítványt ter jesztettunk elő. Ez egy újabb bűncselekmény tényálladékait állapítja meg. Nevezetesen bűntett alá esnek, akik mint vállalikozók megszüntetik a munkát, megszünte|i'k az üzemet, hiányosan végeztetnek valamely munkát, mulasztást követnek el. Hasonlóan fontos a (3) bekezdés, amely nem a munkaadókról, hanem kifejezetten a munkavállalókról, tehát a munkásokról beszél, s amely szerint öt évig ter- â jedhető fogházzal büntetendő az, aki az üzem működését a munkëi abbahagyásával, a munkának tervszerűen lassú, hibás vagy hiányos végzésévél, rongálással: az üzeimhez tartozó helyiségbe való jogtalan behatolással vagy ott tartózkodással megzavarja, és ezáltal az ország újjáépítéséhez!, illetőleg a jóvátételi kötelezettség zavartalan teljesítéséhez fűződő érdekeket súlyosan sérti vagy hátrányosan veszélyezteti, T- Országgyűlés! Nem lehet különbség k tünk annak megítélésében, hagy a jóvátétel pontos teljesítéséhez és az újjáépítéshez miiven fontos érdekek fűződnek. Ma, különösen az álla-