Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

225 Az orszaßgyüUs 29. ülése 19Í7. évi töbib vagy kevesebb van-e benne; az. elvi kérdés az. hogy a pártok bíráskodjanak-e (PARRAGI György (md): Vagy imaga '& nép!) vagy pedig pántoktól függetlenül valóban maga a nép, és ne a pártok politikai szava. hanem a. lelkiismeret szava, az igazságkeresés szólaljon meg a nép bíráinak ítéletében. (Ugy van! Ugy van a néppárton.) A népbíróságok intézményével kapesolatbaoi felmerül az a. kérdés is »hogy voltaképpen ez, az intézmény foriradakni, .szükségintézmény-e vagy pedig bizonyos 'fokig normális jogintézmény. E tekintetben valahogyan ellentétet iátok a legilletékesebb 'tényezők megnyilatkozásai közölt. Nevezetesen éppen az igazságügyminiszter úr az» aki számtalan felszólalásában és különösképpen a már idézett törvény bevezetőjének kapcsán határozottan állást ïoglallib abban az irányban, hogy ez az új bíróság nem forradalmi törvényszék. hiszen szigorúan megállapított eljárási szabályok és anyagi jogi szabályok szerint Ítélkezik, de nem is esküdtbíróság, mert határozottan politikai jellegű, csak a demokratikus Magyarországot képviseli, tágja neim lehet más, mint a demokratikus Magyarországot képviselő politikai pártok kiküldötte. Később — még ez is idevág — kifejti!, hogy a hangulat nem engedheti meg a pereknek hosszú folytatását, hanem kiabálva követeli a gyors és alapos tüsztoigatást 'és ezek mellett a szempontok mellett, bár nem alkalmazkodik a felzaklatott népi hangulathoz, nemi is, zárkózhaftik el attól teljesen, és össze kell egyeztetnie a demokrácia fenséges eszméjét a nép köve tele sei vei. Itt azután egy nagyon érdekes idézettet használ a miniszter úr, amikor azt mondja (olvassa): »Ezt követeli az építés munkájának hiztosítása, a köznyugalom megóvása is. Legyünk mi rettenetesek, nehogy a nép legyen rettenetes — mondotta Danton, amikor a forradalmi törvényszék szükségességét indokolta.« Ha hozzáveszem ehhez az állásfoglaláshoz Hajdú képviselő úr felszólalásált, aki a népbíróságot az 1918—19-iben alakult forradalmi törvényszékekhez hasonlította ós azt mondotta, hogy voltaképpen ez a bíróság a demokrácia ökle és a miniszter úr is azt mondja később ebben a szövegben, hogy »a népbíróságok m

a már- a demokrácia legélesebb és legfélelmetesebb fegyverei«, akkor azt kell látnunk, hogy ez. a bíróság voltaképpen annak ellenére. hogy kodifikált jogszabályok, anyagi ét^ alaki jogszabályok alapján; íték tehát aie m c rögtönzött, nem, eg'y össziBcsődíteitt alkalmi bíróság, hanem tényleg jogszabályok alapján működő bíró siálg. mégisi jellegénél fogva kifejezetten politikai •bíróság. Ha nemi pártatlan igazságot szolgál, hanem ököl és éles fegyver amikor még hozzá a pártok képviselői gyakorolják bírói minőségiben ezt a fegyvert, azok forgatják a fringiát, " akkor kétségtelenül azit kell mondanom, hogy akárhogyan próbálják ezt elkendőzni, valójában mégis csak forradalmi bíróság ez és éppen ezért a konszolidáció fokával arányban ennek fokozatosan meg kell -szűnnie, mert senki sem kívánja — egy bírói intézmény alakjában sem — a, forradalmi állapotnak, a cseppfolyós állapotúak a fenntartását, A demokráciának meg kell találnia azokat a végleges és mindenki által elfogaORSZÂGÛYULÉSI NAPLÓ II, december hó 11-én, csütörtökön. 226 doit} jogintézményeket, amelyek áz ideiglenesség jellegét .elveszik és amelyek tényleg oda fognak vezetni, ahogyan a miniszter úr mondja,: az, esküdtbíróságnalk egy új, megfelelő és mindenki által örömmel (vállalt formájához. (Helyeslés az ellenzéken.) Tehát ezzel az elvi indokolással ellenezzük ennek a népbíróságnak fenntartását, niam azért, meríti a nép van benne, hanem azért, mert a pártok vannak benne. (Egy hang az ellenzéken: Nem népi!) Igenis, mi is modern népi, bíróságot, demokratikus bíróságot kívánunk, de olyan bíróságot, amelyet az előterjesztett módosító indítványaink alapján tárgyalandó! olyan (törvényjavasilatfcal akarunk megvalósítani, amely az esküdtszéket a anjai viszonyoknak megfelelj formájában visszaállítja, illetőleg felállítjaDtit már előre válaszolnom kell egy riposzt ellen, amelyet már a nemzetgyűlésen hasonló tárgyú indítványom során kapitam a miniszter úrtól, nevezetesen amikor e tárgyban önálló indítványt terjesztettem elő ja halálbüntetés eltörlésére., S (továbbiba az, esküdtbíróságok visszaállítására.' A miniszter úr ugyaínis azt válaszolta, hogy nem gondolhatja valaki és elsősorbain az indítványt, tevő, hogy cenzus alapján, nem tudom miféle reakciós esküdtíbíróságot állítsunk fel. Én előre azt válaszolom. — és természetesen félj kell tételeznünk, hogy ja,

1 demokratikus gondolkozású emberek közül senki jószándékkal nem gondolja es nem is gondolhatja ezt így, — tehát már most hangsúlyozom, hogy a demokratikus kövei'teiményekinek megfelelő új esküdtszék legyen az a forma, amelyet ideálként a miniszter úr is megjelölj, de ezt már most, mem holnap és nem holnapután, hanem most valósítsuk meg! Az alaplajstrom összeállítására is tudnék remédiumot találni, hogy az megfeleljen a demokratikus követelmény éknek. Nincs igára tehát e tekintetben Hajdú képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy könnyű megtérni' valamit más országiban, ahol előbbrehaladt a demokrácia, de nálunk még nagyon sok a reakciós és, nem szolgáltathatja ki magát senki a demokrácia ellenségeinek (Egy hang a szociáldemokmtapárton: Ez igaz!) és ahogyan mondotta, — bocsánat a kifejezésért, de ezt mondotta — nem engedhetjük ezekkel tisztátalanná tenni .a demokratikus bíráskodásit éta beengedni oda nem való' elemeket is. Gondoljunk arra, hogy választottunk isVolt eigy választójogi törvényünk' amelyben három esztendő tapasztalatai, alapján a koalíciós politikai pártok igyekezteik! megtalálni azokat a, módokat, hogyan gyoimllálják ki a névjegyzékeket,.hogyan zárják ki a reakciósokat. Éppen Szak a sits miniszter elnökhelyettes úr nem egy beszédben mondotta. hogy majd a reakciósokat ki fogjuk zárni, új választásokat kell tartani és ehhez új választójog keli. Itt volt az áj választás és itt van az új választójog. Itt van a minta: méltóztassék alapul venni a választói névjegyzéket. Még azt is koncedálom, hogy ne az aktív választójogot tessék alkalmazni, hanem tessék a magasabb mértéket, a passzív választó jogosultságot, annak kelùéikelt' elfogadni az esküdltszéki 'alaplajstromhia_ való bejutás elő feltétel éül!. Akit elfogadunk jónak arra, hogy az ország sorsát in,tézze> aki nincs gondnokság alatt, nemi volt büntetve, politikailag megbízható és mit tudom én, 15