Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

213 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi Az előttünk fekvő javaslatnaik az a célja, hogy ezeket a hibákat orvosolja. Elöljáróban mindjárt meg kell mondanom, t. Országgyű­lés, hogy a javaslat általában helyes, logikus és hasznos rendelkezéseket tartalmaz, ame­lyeknek a népbíráskodásban minden bizony" nyal_ meglesz az üdvös hatásuk. (P. ÁBRA­HÁM Dezső (md): Hol a miniszteri) De amilyen nyíltsággal és őszinteséggel elisme­rem a javaslat előnyeit, éppen olyan nyílt­sággal és őszintéséggel rá kell mutatnom a hibáira is. Mindenekelőtt rá kell mutatnom, hogy én a népbíráskodást mindig csak átmenetnek;, egy szükséges, kivételes jellegű intézménynek tekintettem, amelynek szerepe a háborús és népellenes bűncselekmények megtorlása után megszűnik, hogy azután a rendes bíróságok működjenek és hogy az a 'kettősség, amely az igazságszolgáltatásban fennáll, mielőbb véget érjen. Tudtommal ez a processzus a szomszéd államok némelyikében máj be ás következett és az is a helyes és kívánatos, hogy az az in­tézmény, amellyneik létrejöttét iá _ rendkívüli körülmények tették szükségessé, mielőbb meg­szűnjék. Ezzel szemben azonban az történik, hogy az előttünk fekvő javaslat újabb bűn­cselekményeket von a népbírásikodás hatáskö­rébe, mint amilyennek a jóvátételi kötelezett­ség vagy az újjáépítés szempontjából jelen­tős üzemek felelős vezetőinek szabotázscselek­ményei, avagy az igazoló eljárás során jog­hátránnyal sújtott személyek vagy az azokat alkalmazók olyan cselekményei, amelyek a joghátrányok kijátszását célozzák. Szeretném, ha a tendencia a népbíráskodás lassú elsor­vasztása lenne és ép ezért nem tudok lelke­sedni a javaslat most említett rendelkezé­seiért. Szóvá kell tennem azonban a javaslatnak egy másik, nézetem szerint az ölőbbinél még nagyobb hibáját. Ez pedig a népbíráskodás­ban érvényre jutó, de semmikép sem kíváiiaf tos körülmény, hogy a népbíráskodás múlt­béli és jelenlegi formájában is pártbíráskodás. Amikor a népbíróságokról szóló rendéiért megjelent, Magyarországon valójában csak öt párt volt, a függetlenségi frontba tömörült öt párt. Akkor érthető volt az a gondolat, hogy a népbíráskodásban az öt pártban dele­gált bírák ítélkezzenek. Érthető volt, mert akikor valójában ez az öt párt képviselte a nemzet egyetemét és a dolog természetéből folyt, hogy helyesebb megoldásra, mint ami­lyen kétségtelenül lett volna az 'esküdtbírás­kodás, aikkor gondolni sem lehetett. Azóta és meggyőződésem szerint most már elérke­zett az az, idő» hogy a népbíráskodfás többé ne legyen pártok bírósága. (Taps a néppárton.) A javaslat a változott viszonyok követ­kezményelit csak annyiban vonja le, hogy az egyik pártot — nyilván azért mivel parla­menti súlya időközben megfogyatkozott —. a polgári demokratapártot kihagyja a pártok közül, amelyek jogosultak a népbírósághoz delegáltakat küldeni. (LÉVAY Zoltán (md) : Amikor a íkisgazdáknak 58 százalékuk volt, nem adtak nekik két helyet! — Közbeszólás a kommunistapárt oldalán.- De kihagyták a szakszervezeteket! — LEV A Y Zoltán" (md): Azt már rég kihagyták!) Azt- az igen jelentős változást azonban, amelyet a legutóbbi választások idéztek elő a pártok erőviszonyaiban, a javaslat egyálta­lán nem veszi figyelembe. Pártom, a dtemo" december hó 11-én, csütörtökön. 214 krata néppárt a ráesett szavazatokat figye­lembevéve, az ország második legnagyobb pártja lett. mégis a javaslat szót sem ejt róla. szerepet ebben a bíráskodásban pártomnak és • a többi ellenzéki pártnak nem ad. Nyíltan meg­mondom, hogy nem a beati possidentis iránti ellenszenv vagy talán "mellőzöttség érzése be" szél belőliem, amikor ezt szóváteszem. Ha azonban a pártok megkapják a jogosultságot arra, hogy a népbíróságban résztvegyenek, a demokrácia és az alkotmányosság elvei meg­követelnék, hogy nemcsak egyes pártok, jele­sül nemcsak a koalíció pártjai, hanem az ösz"­szes pártok szerepet kapjanak abban. Méltóztassanak csak arr a gondolni t. Or­szággyűlés, hogy a bíróságban való részvétel felelősséget is jelent. Miért vállalják ezt egye­dül a kormányzópártok, miért nem' osztják meg ezt felelősséget az alkotmányos munka" ban résztvevő egyéb pártokkal 1 ? De méltóztas­sanak: arra is gondolni, hogy a tapasztalat szerint a koalíciók nem örökéletüek, sőt még nem is hosszú életűek. (ILKTJ Pál (kp): Majd látni fogja!) Mi történik akkor, ha a koalició­ból kiiFiép az egyik párt, ha két párt egyesül, vagy ha egy új párt lép be a koalícióba'? Ak" kor a törvényt újjá fogjuk alkotni, (DUSEK László (kp): Pontos, hogv demokraták legye­nek!) hogy a pártviszonyoknak megfelelő le­gyen a kép©! Nyíltan és őszintén megmondom, hogy még ha gondolt volna ós a javaslat arra, hogy pártom szerepet kapjon ebben a bíráskodás" ban, az ezt a szerepet nem vállalta volna. Ncim pedig azért, mert nem akar pártbírósá­got, hanem.azt akar ja, hogy a nemzet egyetemié .vegyen részt a bíráskodásban, akár a rendes bíráskodásról, akár a népbíráskodásról van szó. (NAGY Károly (kp): Legyen úgy, mint régen volt?) Ilyen körülmények között mi lett volna a helyes megoldás? Csak egy választ tudok adni erne a kérdésre: állítsuk vissza az esküdtbíró­ság intézményét, Ugy van! — Taps az ellen­zéken.) amely intézmény a 'modern igazság­szolgáltatásban annyira bevált. (LÉVAY Zol: tán ind): Demokratikus esküdtszéket! — NAGY Károly (kp): De mikor vált bel — ILKUPál (kp): Vannak, akiknek nem vált be!) Tisztában vagyok azzal, hogy megkapom azt ÍKZ ellenvetést, hogy egyrészt az esküdtbíró­ság felállításia nehézkes, másrészt pedig az esküdtbíróság összetétele az 1897:XXXIIÍ. te. alapján nem is felelne meg a.demokrácia köve­telményeinek. (KEEESZTES Sándor (dn): De az elv jó!) Ne is méltóztassék azt hinni, hogy ón a régi esküdtbíróságra gondolok. Az esküdt­bírósági törvény csak az az alap lenne, amely kellő átdolgozás és korszerűsítés után tökéle­tesen megfelelne a célnak. (Ügy pan! Úgy van! a néppárton.) Ebben a vonatkozásban pártunk módosító indítványt nyújtott be már a bizott­sági tárgyalás során, amelyet azonban a bizott­ság nem fogadott el. Eszerint az indítvány szerint az " ágazságügymiiiiszter úr kapna. felhatalmazást eirra, hogy 30 napon belül ki­adandó rendelettel az 1897:XXXIII. te. alapján, de megfelelően korszerűsítve létesítsen egy esküdtbíróságot és további 30 napon belül már az ilyenképpen kisorsolt esküdtek kerüljenek be a népbíróságokba. (NAGY Károly (kp): A régi címert átmeszelni I!) T. Országgyűlés! A legteljesebb meggyőző­déssel vallom, hogy sem a nemzet egyetemé­34*

Next

/
Thumbnails
Contents