Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.

Ülésnapok - 1947-29

211 Az országgyűlés 29. ülése 1947. évi ják a különböző népi szer vezetékbe, a népbíró­ságba, igazolóbizottságba delegált munka­vállalók tevékenységét. Szükséges volt tehát! intézkedni, hogy az ezeknek a népi szervek­nek tagságával járó kötelezettségeit mindéin munkavállaló teljesíthesse és ebben őt senki se befolyásolhassa és -akadályozhassa. T. Ház! A javaslatnak az a rendelke­zése; amely kizárja annak lehetőségét, hogy polgári egyén katonai bíróság előtt legyen felelősségre vonható, nagyon helyes, mert ez csak erősíti a közvélemény bizalmát nép­bírósági rendszerünk iránt. A népügy eszek hivatali jogállását, tekin­télyét támasztja alá a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, hogy abban az esetben, ha a népügyész ügyvédi gyakorlatot kíván folytatni, akkor három érig nincs lehető­1 sége Eirra. hogy feleket képviseljen a nép-* bíróság előtt. A gyakorlati élet követeüményeinek felel meg a törvényjavaslatnak az a rendelkezése ils, âmely lehetővé teszi az igazságügymi­niszter számára, hogy olyan területen, ahol a népellenes bűncselekmények száma kevés, a népbíróságot megszüntetheti és e területet egy másik népbíróság hatáskörébe utalhatja át. T. Országgyűlés! A népbirósági tanács összetételére "nézve helyes az, hogy a nép­bírósági különtanácsokhoz hasonlóan a nép­bírósági rendes tanácsokat is öttagúakká szervezik át. A szakszervezetek képviselete a népMróságban a két munkáspárton keresztül gyakorllatilag meg van oldva, a, polgári demokrata párt szereptése > pedig nem indokolt, mert a gyakorlat igazolta, hogy a ltegtöbb népbírósági tanács munka­képtelen volt azért, mert ez a párt ia leg­több helyen nem rendelkezett szervezettel, nem rendelkezett alkalmas népbíróval, nem tudott népbírót delegálni. Fontos érdeke a népbíróiság intézményé­nek a népbírók pontossága is. A mulasztást elkövető népbíróval szemben a büntetés alkal­mazásainak lehetősége lehetővé èesizi, hogy nem kell sok helyen elhalasztani a népbírósági tár­gyalásokat egyes népbírók pontatlansága és hanyagsága következtében s ezáltal nem fog­nak előnyökhöz jutnj. azok. akik számára, mint vádlottak szaunáira» előnyös az, hogy nem lehet megtartani a tárgyalást és ha ügyük el­húzódik. Ha a törvény életbelépése után a népbírósági tanácsok átszervezése megtörté­nik, ..ez friss vérkeringést fog jelenteni. Örvendetes az. hogy újjá kell szervezni a Népbíróságok Országos Tanácsát is. T. Országgyűlés! Ha az előttünk fekvő törvényjavaslat értelmében a rendőrség vagy a népügyészség letartóztatást rendel el, akkor megvan a lehetősége annak, hogy felfolyamo­dással lehessen élni a népbírósághoz. A letar­tóztatás' ügyében a népbíróság határoz ési egy bizonyos idő eltelte után a népbíróság. hiva­talból újra köteles megfontolás tárgyává tenni, vájjon fenntartsa-e a letartóztatást vagy sem. Amennyiben a második esetben a nép­bíróság a letartóztatást továbbra is fenn­tartja, megvan a fellebbezés lehetősége is. Ugyanígy biztosítva van a javaslatban a fe­lebbezési lehetőség az esetben is» ha a letartóz-. tatás az ítélethozatallal kapcsolatos. Az a kö­rülmény, hogy a népbírósági tanácsban <a ta­nácskozást vezető szakbíró utoljára szavaz, december hó 11-én, csütörtökön, 212 biztosítja, hogy szavazatának leadásával a szakbíró nem befolyásolhatja a népbírókat. A törvényjavaslat helyesen konkrét for­mában rögzíti azt. hogy a népbíróságok hatá­rozata ellen a felsőbb szakbíróságnak semmi" féle beleszólási nincs. A fellebbviteli hatáskör tehát teljes egészében a Népbíróságok Orszá­gos Tanácsát illeti meg. Újítás a javaslatban az, hogy a NOT döntvényei lényegileg ugyan­olyan hatállyal bírnak, mint a Kúria döntvé­nyei. Újítás továbbá a törvényjavaslatban az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi, hogy az _ ötévi szabadságvesztésnél enyhébb ítélettel sujlott vádlott élhet a semmisségi panasz, le­hetőségével^ is. Jogszolgáltatásunk teljes biz­tosítását célozza és szolgálja az, hogy ha a Népbíróságok Országos Tanácsa az elsőfokú ítéletet megsemmisíti és önmaga nem hoz ér­demi' határozatot, akkor az új eljárás lefoly­tatását más népbíróságra is rábízhatja. Örömmel üdvözöljük a javaslatban a rém­hírterjesztés büntetését is. A való tények meg­hamisítása, a valótlanságok híresztelése alkal­mas a tömegek demokráciába vetett hitének megingatására,. A rémhírterjesztés nagy: káro­kat okoz közgazdasági életünkben is, mert az üzemekben károsan befolyásolja a 'termelést. A népügyiészség előtt tett feljelentések, amennyiben nem fedik a valóságod, a javasllat szerint kimerítik a hatóság előtti rágalmazás tényét és elkövetői nem élveznek & jövőben bümtetleniséget, A köztársasági elnök kegyelmi jogköréinek kiterjesztése népellenes bűncselek­ményekre is indokolt, mert ezzel lehetőség nyílik esetleges méltánytalanságok orvoslá­sára is. A megbocsáás szellemét szolgálja iá 30- ^. (3) bekezdése, amely az olyan határozatokkal kapcsolatos, amelyeknél törvény- viagy- jog­szabály sértés történt. Ha az érdekelt személy beleilleszkedik a demokráciába, akkor a javas­lat a revízió lehetőségét (biztosítja a szak­miniszter javaslata alapján. A demokrácia nagylelkűségét bizonyítják a javaslatnak a svábok tekintetében rendelkező szaikaszai is­ezek a szakaszok lehetővé teszik a svábokkal szemben a büntetés megszakítását és a vád­elejtést az esetben, ha a vádlott, a • kitelepítési rendelkezések alá esik. T. -Országgyűlés! Minthogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat megítélésem sze­rint demokratikus állami berendezkedésünk megszilárdítását célozza^ a magam és a szo­ciáldemokratapárt nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Székely Imre Kálmán! SZÉKELY IMRE KÁLMÁN (dn): T. Országgyűlés! A népbíráskodásról szóló alap­rendelet a büntetőjog terén igen mélyreható újításokat hozott mind az anyagi, mind pe­dig az alaki jog tekintetében és mivel az így életrehívott új intézménynek a dolog termé­szete szerint nem lehetett gyökérzete a múlt­ban, nem csodálni való, hogy hamarosan mu­tatkoznak ennek az - alaprendeletnek olyan -hiányai, hibái és fogyatékosságai, amelyeket orvosolni kellett. így született meg a népbí­rósági rendeletről szóló novella, ez sem tudott azonban a hibákkal, a hiányosságokkal meg­birkózni, és ez a két és fél évvel ezelőtt életbelépett rendelkezés a gyakorlatban meg­mutatta, hogy bizony még mindig vannak hibák, amelyeket orvosolni kell. '

Next

/
Thumbnails
Contents