Országgyűlési napló, 1947. II. kötet • 1947. december 3. - 1948. február 13.
Ülésnapok - 1947-29
209 Ass országgyűlés 29. ülése 1947. évi elkövetőivel szemben külföldön azonnal alkai" mázták a vagyonelkobzás büntetését is. A módosítások után lehetősége lesz a mépbíróságnak orra, hogy a m ép ellen elkövetett bűncselekmények büntetéseképpen kimondja, a .vagyonelkobzást nvég iákkor is, ha a kijátszásra irá" nyúló kísérlet már előre megtörtént. A törvényjavaslat szociális szellemére vall, hogy a népbíró ságok mérlegelésére bízzahogy esetleg ia; vádlott munkaképtelen és ikiskorú hozzátartozóinak a megélhetési alapját az elkobzási alá kerülő vagyonból meghagyhassa a népbíróság az ilyen ellátatlan hozzátartozók részére. Elvileg azonban le kell rögzíteni, hogy öt évet meghaladó szabadságvesztés-büntetés esetén teljesen andokolt a teljes vagyonelkob' zás kimondása is. Tűrhetetlen lenne a nép szemében, hogy a népellenes bűncselekmények elkövetői vagyonuk birtokában maradjanak, annál is inkább, mert ezek a vagyonok rendszerint a nép kizsákmányolásából, a ki nem 'fizetett munkabérekből származnak. Örvendetes összhangban áll, t. Országgyű/ lés, a népbírósá'g felépítésével és intézményével a népbíráskodas rendszeréinek megfelelő összetételű felügyelőbizottság megteremtése, amelyben iaí politikai pártok küldöttei foglah nak helyet. T. Országgyűlés! Az a körülmény» hogy a népellenes magatartást tanúsító vagy népellenes bűncselekményt elkövető egyén által elszenvedett internálást, rendőrhatósági őrizetet a népbíróság $!% ítéletébe beszámítaini köteles, lehetővé teszi, hogy egy és ugyanazon bűncselekménynél ne kelljen egy egyénnek kétszer bűnhődnie. (Elnök: IMPLOM FERENC. 11.56.) A felelősségrevonás elől az országból távozó népellenes bűnössel- szemben, aki kivonta magát az igazságszolgáltatás alól, indokolt, hogy távollétében is megtartható legyen a tárgyalás s a fő- és mellékbüntetések alkalmazhatók legyenek. Ez lehetővé teszi, hogy a népellenes bűnös itt maradt vagyonának jövedelmét a hozzátartozók ne tudják kijuttatni az országból. Súlyos vagy ragályos betegség, nőknél terhesség esetén lehetősége lesz az igazsáígügyminiszternek a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére. Ez a körülmény is. igazolja, hogy a népbírósági •intézményünk kemény, de nem igazságtalan, s a módosát ások ban, illetve előttünk fekvő törvény javaslatban^zociális szellem is vonul végig. Újítás, t, Országgyűlés, a régi népbírósági törvénnyel szemben az, hogy háborús bűnössé nyilvánítja a javaslat azt, aki a nyilas kormányitól megbizatást fogadott el. Lényegében véve, kinevezés és megbízatás között eddig sem lett volna szabad különbséget tenni, mert »ki a nyilas kormánytól megbizatást vállalt, aiz megítélésünk ^szerint ugyanolyan bűnös, mint aki kinevezést kapott, inert mindketten részitvettek egy orsizágromboló munkában. * T. Országgyűlés! Közismert tény. hogy a felszabadulás óta és a B-lista óta az üzemekbe és a gyárakba a múlt rendszer hívei, a fasiszták beszivárogtak. Ezeknek működése felől nem lehet kétség. Nem várhatjuk a demokrácia becsületes szolgálatát és az újjáépítés mun" kaját attól a magasrangú katonatiszttől, aki" tői a demokrácia elvette a lakkcsizmát és a díszes egyenruhát. Nem várhatjuk ezektől sem a közéletnek, sem a demokráciának szolja -*••»>%__ . ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ II. december hó 11-én, csütörtöködé. 210 gálatát, nyilvánvaló tehát, hogy ezek az emberek az üzsemekben és a gyárakban» ha mód" jukban van, mindent megtesznek, hogy újjáépítési és jóvátételi kötelezettségeinkrueik ne tudjunk eleget tenni. Az újjáépítő munka folyamatosságát biztosítanunk kell s ezt büntetőjogi védelemben is kell részesítenünk, mert ha a népünknek magasabb életszínvonalat akarunk biztosítaná, akkor az újjáépítés feladatait kell elsősorban 'elvégeznünk. A jóvátételi munkálatok elvég" zése, méghozzá^ pontos elvégzése pedig becsületbeli kötelességünk. Éppen ezért szükséges'hogy nép ellenes bűncselekménynek minősítsünk minden olyan cse" lekményt, amely azt célozza, hogy az újjáépítést késleltesse» illetve, jóvátételi kötelezettségeink teljesítését megakadályozza. T. Országgyűlés! Szükséges itt, hogy ne" csak a bűncselekményt elkövető személy, hanem az is bűnhődjék, aki ilyen cselekmények elkövetését a felügyelet vagy az ellenőrzés elmulasztásával lehetővé teszi. Biztosítékot je" lent azonban az esetleges denunciálásokkal és rágalmakkal szemben, (12.00) hogy annak (megállapítása, hogy a csejlekmény sérti-e az újjá* építési és jóvátételi kötelezettségeinket vagyis hogy szükséges-e a bűnvádi eljárás me^indí" tása, az illetékes szakminiszter állásfoglalásától, illetve külön szakbizottság , meghallgatása' tói függ. Ebből adódik, hogy az ilyen eljárást csak akkor lehet megindítani, ha azt a szakbizottság közérdekből szükségesnek tartja. Legyen szabad azonban felhívnom a miniszter úr figyelmét arra, hogy a végrehajtási utasí" tás során gondoskodni kellene arról, hogy ezekbe a bizottságokba csak régi, megbízható szervezett munkások kerüljenek bé. Ne féltse tehát senki tőlünk a munkások sztrájkjogát. Mi tudjuk és meg vagvunk! róla győződve, hogy a munkásminiszterek törvényhozási munkánkban gondosan ügyelnek arra, hö^y a munkásságnak ez a: szent joga ^csorbítatlan maradjon, ,T. Országgyűlés! Újítása a törvényjavaslatnak az is. hogy népellenes bűntettesként bünteti azokat, akik az igazolási eljárás során kiszabott! és jogérvényes büntetések érvényesülése elé mint munkaadók vagy hivatalfőnökök akadályokat gördítenek- Nem az a céh hogy az igazoló eljárás során joghátránnyal sújtott személv a már kiszabott büntetésen felül mégegyszer bűnhődjék vagy más munkakörben ne tudjon elhelyezkedni, hanem az, hogy a kiszabott büntetésnek érvényt is szerezzünk. Igém, mert a gyakorlatban igen sok esetben ford-lt elő — konkrét eseteket is tudnék felsorolni. — hogy az igazoló bizottságok határozatait kijátsszák; állásvesztésre, áthelyezésre, nyugdíjazásra itélt személyek más beosztásban, de ugyanoolyan hatáskörben, rendszerint még magasabb illetménnyel továbbra is a vállalati alkalmazásában maradnak. Ez a körülmény joggal váltja ki a dolgozók elkeseredését Ebben a tekintetben eddig alkalmazott elnézés eredményezte, hogy az igazolóbizottságok igen sok esetben nevetségesekké váltak a közvélemény előtt, a meghozott] határozatoknak az igazoló bizottságok nem tudtak érvényt szerezni. Éppen ezért örvendetes &i törvényjavaslat idevonatkozó' szakasza. Azt is tudjuk azonban t Országgyűlés. hogy a különböző népi szervekből delegált "munkavállalók munkaadói nem szívesen lá 1 ?14
